A Hét 1987/1 (32. évfolyam, 1-26. szám)
1987-04-03 / 14. szám
SZIGORLATOK HAVON ÉS JÉGEN« Február utolsó harmadában tizenharmadik alkalommal randevúztak a világ legjobb egyetemista és főiskolás sportolói a téli sportokban, amióta megteremtődött a teljes egység a korábban egymással sokat vetélkedő, s nemegyszer bizony sokat feleselgető főiskolai nemzetközi sportszervezetek között. A már korábban is rendszeres téli sporthetek elnevezése — a nyáriakhoz hasonlóan — Universiade lett, és 1960-ban a franciaországi Chamonix-ban rendezték az első játékokat ezen a néven. Ott, ahol annak idején — 1924-ben — az első téli olimpiát is rendezték. Kissé sajátos, de talán nem véletlen egybeesés ez... Az egyetemista és főiskolás sportolók világraszóló erőpróbája egyébként két szálon is kötődik az olimpiai eszméhez, a földkerekség legjelesebb sportrendezvényeinek mozgalmához. E kétévente rendezett versenysorozat szakmailag amolyan „kis olimpiának" felel meg. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy egy, vagy egymáshoz közeli helyszíneken rendezik meg a téli sportágak zömének küzdelmeit. Ennél is fontosabb azonban a szándékok azonossága. Ha valahol, akkor éppen az Universiadén érvényes a Coubertin bárónak tulajdonított gondolat, miszerint nem a győzelem, nem az érmek sorsa, hanem a részvétel a fontos! Már csak azért is, mert az igazi ötkarikás játékokon ennek ellenkezője van meghonosodóban. A kisebb-nagyobb válsággócokkal s egyéb veszélyekkel terhelt korunkban nem is lehet fontosabb szerepe a versenyzők százait megmozgató nemzetközi sporttalálkozónak, mint közelíteni egymáshoz az eltérő kultúrájú és politikai meggyőződéseiben sem mindig egyező fiatalokat. Ebből a nézőpontból az Universiade minden mástól eltérő jelentőséggel bír. Nevezetesen azzal, hogy a jövő generációjának számító fiatal sportolókat — akik a még későbbi nemzedék nevelői lesznek — kölcsönös becsületre, tiszteletre, békés versengésre késztetik. Természetesen, mindemellett az Universiadék sportértéke is aligha vitatható. Igaz, a téli vagy a nyári olimpiákkal összevetve kevesebb a vérbeli ásznak számító klasszis és nagyobbak a versenyzők közötti tudáskülönbségek; ám ez nem jelenti azt. A 15 km sífutásban a szovjet Vlagyimir Nyikityin nyert a Szmirnova-Szurajkin párosra, sífutásban Alekszandr Zavaljovra, Blanka Paulűra, az idei eredményeket tekintve Vlagyimir Nyikityinre, síugrásban Baldur Preimlre, Kaszaja Jukiora, Gari Napalkovra, alpesi sízésben Annie Famose-ra, Christian Neureutherre vagy akár Oľga Charvatovára vonatkozik. Valamennyien sportáguk „nagyágyúi" voltak, s többen közülük ma is aktívak még. Alighanem a 13. téli Universiade versenysorozatának résztvevői közül is akadnak majd jó-Peter Jurko (középen), az olasz Alberto Nencetti (balról) és a svájci Guido Purtscher. az alpesi lesiklás győztesei A bolgár Peter Popangelov lett a műlesiklás győztese hogy a valóban neves sportolók közül nem vesznek részt jónéhányan a főiskolások és egyetemisták játékain. Az Universiadék történetében lapozgatva könnyen kiderül, hogy szinte minden téli sportágban találni olyan versenyzőket, akik nemcsak a világ több kontinenséről érkezett diáktársaik között, hanem ötkarikás vagy világbajnoksági viadalokon is szereztek érmet számaikban. Ez a megállapítás műkorcsolyában például Alain Calmat-ra, Ondrej Nepelára, páran, akik a fenti nagyokhoz hasonlóan, említést érdemlő eredményekkel jelentkezhetnek majd a közeljövőben. Például hazánk egyik kitűnő sízöje: Peter Jurko, aki a férfiak alpesi számaiban három aranyérmet is nyert! Hazánk ezúttal már harmadszor adott otthont az Universiade téli versenyeinek. Az előző két alkalommal, 1964-ben és 1973-ban, a Cseh Óriáshegység síparadicsoma: Spindlerűv Mlyn volt a színhely, most a semmivel sem kevésbé elegáns Jasná és természetesen a Magas-Tátra, illetve a közeli környék jégstadionjai voltak a versenyek színhelyei. Primo Nebiolo, a FISU elnökének nyilafkozata szerint Csehszlovákia nem véletlenül kapta meg újólag a rendezés jogát. Az előző alkalmakkor közmegelégedésre sikerült az Universiadék megszervezése és zökkenőmentes lebonyolításának biztosítása, s hazánk sportolói — eredményeik révén — a főiskolai téli sporthatalomnak számítanak. Az idei versenyműsor krónikájához tartozik még, hogy ezúttal négy sportág — alpesi sízés, északi számok, műkorcsolya és jégkorong — összesen huszonhárom versenyszámában osztottak érmeket. A téli olimpiai sportágak közül a gyorskorcsolya, a bob, a szánkózás és a sílövészet nem szerepelt ezúttal a műsoron; ugyanakkor voltak olyan versenyszámok — ugró csapatverseny, alpesi összetett — amelyben jövőre Calgaryben nem rendeznek majd küzdelmeket. A Csorba-tónál, a Jasná lesiklópályáin, a poprádi, az iglói (Spišská Pillanatkép a megnyitóról nová Ves) és a Liptovský Mikuláš i jégstadionokban rendezett küzdelmekben, a végleges részvételi adatok szerint, 28 ország 575 sportolója (426 férfi és 149 nő) vett részt. A vezetők, kísérők, edzők és orvosok száma 336 volt, így összesen 911 hivatalos résztvevőt és kis híján 300 akkreditált újságírót, rádió- és tévékommentátort számláltak az idei tátrai téli játékokon. Ez a szám egyébként új Universiade-rekord, hiszen eddig a legtöbben két éve, az olasz-12
