A Hét 1987/1 (32. évfolyam, 1-26. szám)
1987-04-03 / 14. szám
A TUDOMÁNY ÉS A GYAKORLAT KAPCSOLATA A CSKP Központi Bizottsága a tudományos műszaki fejlesztés problémáival foglalkozott. Hasonlóképp, mint az előző 1983 júniusában megtartott 8. ülésén, ismét figyelmeztetett a tudományos és műszaki eredmények elégtelen és lassú gyakorlati érvényesítésének számos okára és negatív következményére. A nemkívánatos irányzatok az idő múltával sem szűntek meg. nem sikerült lényegesen lerövidíteni a tudomány-technika-termelés-felhasználás ciklusát. A tudomány és a kutatás irányvétele nem felel meg a kulcsfontosságú ágazatok fejlesztési szükségleteinek. Kihasználatlan lehetőségek vannak a szocialista országokkal kifejtett tudományos-műszaki együttműködés fejlesztésében, valamint a tudomány és a technika nemzetközi eredményeinek felhasználásában. Talán hangsúlyozni sem kell, hogy sürgető feladat energikusan megoldani az e téren felgyülemlett problémákat. A tudományos-műszaki fejlesztés eredményeinek a termelésben való elégtelen felhasználása, a beruházások alacsony műszaki és gazdasági színvonala következtében a munkatermelékenység növekedési üteme lelassult. Ezt a statisztikai adatok igen világosan bizonyítják. Az ötödik tervidőszakban még csaknem 27, a hatodikban már csak 16,5, a hetedikben pedig alig 7,4 százalékkal nőtt. Nem csak a vezető gazdasági dolgozók előtt hanem feltételezhetően mindenki előtt ismert, milyen kemény harc folyik a világpiacokon. Ebben a harcban a gépiparnak és az elektronikának van a legnagyobb szerepe, és övék a döntő szó a gazdaságfejlesztés ütemének növelésében, a kivitel fokozásában, valamint a népgazdaság korszerű és nagy teljesítményű technikával való ellátásának kielégítésében is. A hazai piac is egyre igényesebb a termékekkel szemben, főleg a tartós fogyasztásra szánt cikkek vonatkozásában. Az elektrotechnikai ipar fontos feladata — ahogy erre.a pártdokumentumok is utalnak — a népgazdaság elektronizálást folyamatának meggyorsítása és az energiaigényesség csökkentésére irányuló igyekezetek támogatása azzal a céllal, hogy emelkedjen a gépipari termékek használati paramétereinek színvonala és hogy jobb legyen a belkereskedelmi igények kielégítése. A tudományos kutatási eredmények népgazdaságban történő eredményes és hatékony felhasználását sokhelyütt, sajnos, maga az ipar is akadályozza. Ez főleg ott fordul elő, ahol az üzemek vagy vállalatok vezetői csak a tervteljesitésre törekednek, akiknél még mindig a menynyiségi szemlélet az uralkodó. Sajnos, vannak még esetek, ahol bizonyos fokú ellenállás jelentkezik az új tudományos eredmények, eljárások, korszerű műszerek alkalmazásával szemben. A kiutat a szakemberek abban látják, hogy érdekeltté kell tenni a termelésben résztvevőket, a gyártókat, az új technológiai műszaki eredmények alkalmazásában. Nem normális az a helyzet, amikor a gyártó nem a megrendelőre, a fogyasztóra orientálódik, hanem a tervre, mint önálló, önmagában kielégítő tényezőre. A központi bizottsági határozat értelmében az egész nép feladatának tekintjük a tudományos műszaki fejlesztést. A tudományos ismereteknek a termékek minőségében és a termelés hatékonyságában kell megnyilvánulnia.-Str-Az Atlanti-óceán térségében szerencsétlenül járt a Komszomolec Kirgizii szovjet teherhajó, és március 14-én moszkvai idő szerint 22 óra 1 5 perckor elsüllyedt. A szerencsétlenség nem követelt emberáldozatokat. A 37 fős legénységet az Egyesült Államok parti őrségének tagjai helikopterekkel mentették ki és szállították a Szovjetunió washingtoni nagykövetségere. VISSZAPILLANTÓ Rendkívüli ülést tartott Prágában a Csehszlovák Nemzeti Front Központi Bizottságának Elnöksége. Egyértelmű támogatásáról biztosította azt a Mihail Gorbacsov elvtárs által előterjesztett MÁRCIUS 87 SZERDA 11 szovjet javaslatot, hogy külön foglalkozzanak az európai közepes hatótávolságú rakéták megsemmisítésének problémájával, és erről önálló megállapodás szülessen. Szófiában egynapos találkozót tartott a Varsói Szerződés tagállamainak szakértői munkacsoportja az európai fegyveres erők és a hagyományos fegyverzet állományának csökkentésével öszszefüggö kérdésekről. A szakértők értékelték a budapesti felhívásban foglaltak megvalósítását. CSÜTÖRTÖK 12 különös tekintettel arra, hogy nemhivatalos konzultációt kezdtek a bécsi utótalálkozó résztvevői az osztrák fővárosban a fegyveres erők és a hagyományos fegyverzet csökkentéséről tárgyaló összeurópai meretű fórumról és ennek mandátumáról. Ülést tartott Prágában a CSSZSZK Népi Ellenőrzési Bizottsága František Ondŕich miniszternek, a bizottság elnökének veze-PÉNTEK 13 tésével. Értékelték a vizek tisztaságának védelme terén elért eredményeket es pontosították a további feladatokat Moszkvában, a Szakszervezetek Házának Oszlopcsarnokában megkezdődött a Szovjet Újságírók Szövetségének VI. kongreszszusa. A 85 ezer szovjet újságírót képviselő küldöttek háromnapos SZOMBAT 14 tanácskozásán áttekintették, milyen feladatok hárulnak a szovjet hírközlő eszközökre az átalakítás, a társadalom demokratizálása és a közvélemény tájékoztatása so rán. A Szovjetunió, az Egyesült Államok, Japán és a Közös Piac képviselői tárgyalásokat kezdtek Bécsben az irányított termonuk-VASARNAP 15 leáris szintézis terén folytatandó együttműködésre vonatkozó szovjet javaslat megvalósításáról. Ali Abdallah Szaleh, a jemeni Arab Köztársaság elnöke Tripoliban Moamer Kadhafi líbiai vezetővel a közel-keleti és a perzsaóbölbeli helyzetről tárgyalt. Az HÉTFŐ 16 arab világ sürgető problémái mellett napirenden szerepeltek az egység megszilárdításának lehetőségei is. Ülést tartott Prágában a Cseh Szocialista Köztársaság kormánya. Jelentest vitatott meg a tudományos-műszaki fejlesztés helyzetéről, különös tekintettel a KEDD 17 8. ötéves tervre és a KGST-tagor szágok 2000-ig terjedő komplex tudományos-műszaki fejlesztési programjában kitűzött feladatok teljesítésére. HÉTVÉGI LEVÉL Több szövetség és társadalmi szervezet már megtartotta, mások a közeljövőben tartják kongreszszusukat. Az esemény, mint mindig, most is az elvégzett és az elvégzendő teendőket állítja az érdeklődés homlokterébe. A nyíltságról, az őszinteségről, az új gondolkodásmódról, a gyorsításról, nem utolsósorban a gazdaság mechanizmusának az átépítéséről beszélünk a legtöbbet Bizonyos, hogy a Csemadoknak a közeli napokban ülésező XIV. Országos Közgyűlésén is napjaink időszerű kérdései állnak majd a tanácskozás középpontjában. A gazdaság mechanizmusának átépítése sok vonatkozásban érinti a kultúrát is. Az a szemlélet például, amely csupán a mennyiségre helyezi a hangsúlyt, és amely a kulturális rendezvényekhez szükséges anyagiakat nem az együttesek saját erőforrásaitól, hanem mindig mások támogatásától várja, egyre korszerűtlenebbé válik. A kultúra területén is az az igény fejeződik ki, hogy a mennyiség helyett a minőséget tekintsük elsődlegesnek, s az együttesek próbáljanak meg úgy dolgozni, olyan műsorokat szervezni, hogy lehetőleg önellátóak legyenek. Mindezt természetesen igen nehéz elérni. A jó munka, a helyes szervezés azonban megteremtheti a lehetőségét annak, hogy csökkenjenek az anyagi gondok okozta nehézségek, és az együttesek külső anyagi támogatás nélkül is képesek legyenek a kor szellemének megfelelően helytállni, az eddiginél is eredményesebben dolgozni. Az anyagiak hiánya okozta problémát talán azzal lehetne leginkább orvosolni, ha az együttesek összefognának és kölcsönösen támogatnák egymást. A másik gondűző lehetőség: csak igényes és a közönséget érdeklő műsorokat érdemes szervezni. Az elmúlt években az öntevékenység formái is megváltoztak. Háttérbe szorult a színjátszás, ezzel szemben nőtt az igény az irodalmi színpadok, az éneklés, a zenélés és a táncolás új formái iránt. Élénkebbé vált az érdeklődés az ismeretterjesztést szolgáló — például a jogi neveléssel kapcsolatos — rendezvények iránt is. A csupán nagy teremmel rendelkező művelődési otthonok egy része elnéptelenedett, sok helyen azonban népszerűvé vált a klub típusú foglalkozás A művelődés tartalmában és formájában mutatkozó változás kibővítette az értő közönséget és növeli a választási lehetőséget A választék bővülése és a differenciálódás azonban, sajnos, nem mindig párosul igényes munkával. Előfordul, hogy többen a tömegek „igényére" hivatkozva igénytelen műsorokat szerveznek és mutatnak be. Napjainkban — a gazdaság mechanizmusának átalakításakor — a kultúra vonalán is a leghatározottabban az igénytelenséget megtűrő szemlélet ellen szükséges küzdeni. József Attila magunkévá tett szavainak, hogy „Én egész népemet fogom, nem középiskolás fokon, tanítani", párosulnia kellene annak a régi jelszónak a gyakorlati érvényesítésével, hogy „Inkább kevesebbet de jobbat". Mindenből. A kultúrából is. 3
