A Hét 1987/1 (32. évfolyam, 1-26. szám)
1987-03-27 / 13. szám
Jelentőségének és szerepének megfelelő arányban volt ünnepélyes s egyben alkotóan munkajellegé a Csemadok Rimaszombati (Rimavská Sobota) járási konferenciája küldötteinek februári tanácskozása. Az ünnepélyességet tükrözték az arcok is. amelyek között egyaránt volt gazdag élettapasztalatokról tanúskodó idősebb, erőt, teherbírást sugárzó középnemzedék-beli és lendületes tenniakarást kifejező fiatal. Asszonyok és férfiak, lányok és legények, anyák és édesapák; s nagyszülők is: több mint 150 tagú embercsokor, a járás nyolcvan helyi szervezete tagságának (7 142) színes tükörképe, amelyet méltó keretbe foglalt a Szakszervezetek Járási Tanácsa újonnan épült székházának impozáns tanácskozóterme. A munkajelleget a megfontolt szavak, a A MEGÚJULÁS KEZDETE A CSEMADOK MEGFONTOLTAN Február 13-án tartotta meg IX. konferenciáját a Csemadok kassai (Košice) városi bizottsága. A konferencián jelen volt az SZLKP VB delegációja is. A konferencián megjelent a Csemadok KB küldöttsége, dr. Lukács Tibor vezető titkárral az élen. A konferenciát Rácz Gusztáv, a Csemadok VB elnöke nyitotta meg. Ezt követően a VB elnökségének beszámolóját Kollár Péter mérnök, a VB titkára terjesztette elő. Az elmúlt két esztendő értékelése arról tanúskodik, hogy a korábbi időszak visszaesését, a szervezeti élet különböző hiányosságait fokozatosan fölváltotta a rendszeres munka, s a szervezeti élet megújulása. Lényeges volt ebből a szempontból a tagsági bázis megújítása, az egyes körzeti szervezetek aktivizálása révén. A kilencedik városi konferencia beszámolója megállapította, hogy jelenleg a négy • Öt éve, 1982. április 17—18-án tartotta a Csemadok XIII. Országos Közgyűlését. A bratislavai Kultúra és Pihenés Parkjában — mintegy ötszáz küldött részvételével — megtartott tanácskozáson részt vett párt- és állami küldöttséget Ján Gregor, a Szlovák Szocialista Köztársaság kormányának alelnöke vezette. A közgyűlésen elhangzott beszédében Ján Gregor elvtárs egyebek között ezeket mondta: „a magyar nemzetiségű dolgozók körében végzett kulturális és népművelő munkában a Csemadok-nak pótolhatatlan szerepe van, mert tevékenységével hozzájárul a magyar nemzetiségű dolgozók szocialista tudatának megszilárdításához, a szocialista életstílus további térhódításához. A szocialista Csehszlovákiában a nemzetek és a nemzetiségek testvéri megértésben élnek, vállvetve munkálkodnak a fejlett szocialista társadalom további építésén. Szem előtt kell mét a XX. Jókai Napokon találkoztunk, ahol Schiller: Haramiák című drámáját játszották. Igaz ugyan, hogy ezzel az előadással kapcsolatban a vélemények megoszlottak. Más volt a véleménye a zsűrinek, más az együttesnek és más a közönségnek. Előfordul ilyesmi a színház világában. A lényeg az, hogy a társulat nem „csak" a Jókai Napok kedvéért próbál és játszik, hanem mások, és önmaguk örömére. A Dankó FSsta c. zenés játékot ötvenkét alkalommal játszották el a környező falvakban és természetesen vagy tizenötször otthon. Az érsekújvári színjátszó csoport legutóbbi bemutatója három egyfelvonásos kabaré volt. A XXIII. Jókai Napok közönsége nagy szeretettel fogadta a mindannyiunk áltat ismert Holdkórost és a Vonósnégyest. Szereplésük ebben a műfajban kissé szokatlan volt színházi versenyünkön. Bevallom, többen kétkedéssel fogadták a Jókai Napok műsorában ezt a műfajt. De az előadás után felzúgó taps bizonyította, hogy ez is színház, ezt is ápolni kell. Az együttes magját az idősebb generáció alkotja. A fiatalok sajnos csak egy-két idényt dolgoznak, aztán továbbállnak. Valamennyi szereplő nevét felsorolni lehetetlenség. Záhorszký Elemér és Boleman Iván neve mellé azonban idekívánkozik még néhány név, Plichta Péteré és Tiboré. Reményi Aladáré, Horváth Margité és Kovács Mihályé, akit már sok főszerepben láthattunk. Az együttesnek szépen kiépített kosztüm-raktára is van, kielégíti a szlovákiai magyar együttesek kosztüm-igényeit. Sajnos az ingyenes kölcsönzésnek is van hátránya. A kikölcsönzött ruha nem mindig kerül vissza a gazdájához... S hogy mik a tervek? Már folynak a próbák. Ha minden jól megy. tavasszal bemutatják Július Baró-lvan: Ketten című színművét. MOLNÁR LÁSZLÓ A Csemadok Érsekújvárt Helyi Szervezete és a Szakszervezetek Művelődési Házának Az együttes rendezője Záhorszky Elemér, egy ízig-vérig színházi ember, aki a színpadot minden létező műfajában szereti és elismeri. Legközelebb azonban a zenés színház áll hozzá, s ezen belül az operett, a revü, az esztrád. 1969-ben vált hivatásos műkedvelővé, s azóta az intézmény elismert dolgozója. Sokan ismerik őt a hazai és a külföldi hivatásos művészvilágban, hiszen Érsekújvár (Nové Zámky) nincs híján a színházi produkcióknak. Érsekújvár lakosai ezt igénylik, igényeiknek eleget kell tenni. Érsekújvárban 1909 óta majdnem megszakítás nélkül működik az amatőr színjátszás. Játszottak szindarabot, operettet; nevezetesek voltak a „kedd -esték", amikor az ismert operett-melódiák előadója mellett a kabaré tolmácsolói is megszólaltak. A jelenlegi együttes munkája a Csemadok alakulásával egyidős. Évente tartottak bemutatót, s a. kulturális brigádok szervezéséből is kivették részüket. Záhorszky Elemér első szerepét az együttesben 1950-ben a Dandin Györgyben alakította. Ezt az előadást Boleman Iván rendezte. Vele találkozhattunk a Jókai Napok zsűrijében is. Az együttes évente tart bemutatót. A bemutatott produkciókat helyszűke miatt nem lehet felsorolni. Említést érdemel azonban a Ludas Matyi, a Mélyek a gyökerek, a Uliomfi. a Mélyszántás, a Luxemburg grófja, a Nagy műtét, a Mielőtt a kakas megszólal, a Szabin nők elrablása stb. Az együttes repertoárjában szerepel klaszszikus és kortárs, zenés és prózai alkotás, komoly és könnyű műfaj. Az újváriak ezért is színjátszó együttese szeretik őket, s ezért igénylik évről-évre, hivatásos köszínház hiányában, a rendszeres előadásokat. Átlag 40—50 ismétlése van egy-eg'y bemutatónak, s ami a legszebb és legérdekesebb, hogy otthon, a hazai színpadon 10—15 előadásra is sor kerül — teltház előtt. Jelenet Schiller: Haramiák c. előadásából Nagy siker volt a Charley nénje 1970-ben, s ebben az időben tapsolhatott a közönség Gombaszögőn, az Országos Kulturális Ünnepségen a Régi mániám című operett-revünek. Az együttesre mindig jellemző volt a nagy tömegek mozgatása. A János Vitézben, mellyel 1976-ban részt vettek a XIII. Jókai Napokon is, közel 100 szereplő volt. Az együttes 1977-ben ismét kirándult a komoly műfajba. A Jókai Napokon eljátszották Dosztojevszkij Félkegyelmű című művét. A központi versenyünkön az együttessel is-Záhorszký Elemér, az együttes rendezője és színésze BEMUTATOM ŐKET 6
