A Hét 1987/1 (32. évfolyam, 1-26. szám)
1987-03-27 / 13. szám
Mindenkire számítanak A gazdasági mechanizmus átalakításának alapelvei röl már irtunk lapunkban. A napilapokban közzétett dokumentum nagy visszhangot váltott ki hazánkban, sőt külföldön is. A párt központi lapjai a Rudé Právo és a Pravda olvasók leveleinek megválaszolására kérte fel Jaromír Matéjka miniszterhelyettest a népgazdaság tervszerű irányítása kérdéseivel foglalkozó kormánybizottság titkárát. Az egyik kérdés például úgy hangzott, hogy a munkásoknak lesz-e aktiv alkotó szerepük, vagy pedig csak utasításokat kell majd végrehajtaniuk. A válasz teljesen egyértelmű. A gazdasági mechanizmus átalakítása nem kezelhető adminisztratív kérdésként. Az átalakítás elvei minden vonatkozásukban a néphez, a termelési szférában dolgozókhoz szólnak. Az átalakítás sikere azon múlik, hogy épp számukra az irányítási rendszer mennyire lesz érthető, ösztönző és igényes is velük szemben. Éppen ezért szükséges, hogy a dolgozók aktívan, alkotó módon vegyenek részt a munkaszervezés hatékonyabbá tételében, a vállalati irányítás javításában és az önelszámolási elvek érvényre juttatásában. Különösen az irányítás közvetett eszközeinek érvényesítésekor van szükség aktív részvételükre, például a tervkészítésben, a legmegfelelőbb termelési módok kiválasztásában, a munkakezdeményezés ösztönzésében és a javadalmazási formák lehető leghatásosabb alkalmazásában. Jaromír Matéjka szólt a szocialista vállalkozásról is. Ezen azt kell érteni, hogy a vállalati hatáskört kiterjesztik a vállalatok nagyobb önállóságot kapnak, termékszerkezetük átalakításában, árujuk értékesítésében, a külkereskedelemben. Nagyobb beleszólási joguk lesz abba, hogy pénzüket milyen arányban használják fel beruházásra, bérekre vagy szociális-kulturális célokra. Sőt a vállalatok önálló kereskedelmi és kutatási-fejlesztő részlegeket is létrehozhatnak, továbbá belföldi. esetleg külföldi partnerekkel vállalkozásokba foghatnak. Akadtak olvasók, akik hasonlóságot véltek felfedezni a gazdasági mechanizmus átalakításának alapelvei és az 1968 körül szorgalmazott modell között. Pedig a kettő között lényeges különbség van. Az 1968-as modell szorgalmazói egyoldalúan csak a gazdasági önállóságot hangsúlyozták, és teljesen mellőzték a központi irányítás szükségességét, fedig a lényeg az, hogy társadalmilag igényelt racionális tevékenységhez szükséges a hatékony tervszerű irányítás és a nemzetközi munkamegosztásban való részvétel is. A szocialista népgazdaságirányitásnak a termelés és a piac tervszerű alakításán kell alapulnia, a tervnek figyelembe kell vennie a piac objektiv lényegét és aktív szerepét. A gazdasági átalakítás elveinek átültetésével egyidőben meg kell valósítani a legutóbbi pártkongresszuson elfogadott szociális fejlesztési programot. A fogyasztók védelme is részét képezi a párt szociálpolitikájának. Szem előtt kell tartani, hogy az elfogadott intézkedéseknek biztosítania kell, hogy a kisjövedelmű társadalmi csoportok életfeltételei ne rosszabbodhassanak. Jaromír Matéjka utalt arra is, hogy az átalakítás megvalósítása közben támaszkodni fogunk a szocialista országok, elsősorban a Szovjetunió előremutató elveire. S. Gy. Gustáv Husák, a CSKP K8 főtitkára, köztársasági elnök március 9-én a prágai varban fogadta Vu Hszúe-csient, a Kínai KP KB Politika' Bizottságának tagját, a Kínai Népköztársaság Államtanácsának tágját, kínai külügyminisztert, aki hivatalos látogatáson tartózkodott hazánkban. A szívélyes, elvtársi légkörű takilko zón Gustáv Husak és Vu Hszüe-csien tájékoztatta egymást országának helyze íéröf, áttekintette a kétoldalú kapcsolatok jelenlegi helyzetét és fejlesztési távlatait, s eszmecserét folytatott a nemzetközi kapcsolatok alapvető problémáiról. VISSZAPIIIANTÓ MÁRCIUS '87 Gustáv Husák köztársasági elnök a prágai várban fogadta a Norvég Királyság hivatalos parlamenti küldöttségét, amelyet Jo Benkov, a parlament elnöke vezetett A találkozón megállapították, hogy a SZERDA 4 két ország között nincsenek meg oldatlan kérdések, s ez lehetővé teszi a kapcsolatok, a politikai, a gazdasági, a kulturális és masfajta együttműködés fejlesztését. Munkalátogatáson tartózkodott hazánkban Lev Zajkov, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára. Gustáv Husak, a CSKP KB főtitkára, köztársasági elnök fogadta a szovjet vendéget, akivel CSÜTÖRTÖK 5 áttekintettek a két testvérpárt és a két ország együttműködésének kérdéseit. Lev Zajkov tájékoztatta Gustáv Husákot az SZKP KB januári plenáris ülésének határozatairól. Gustáv Husak, a CSKP KB főtitkára. köztársasági elnök a prágai várban Vasil Bil'aknak, a CSKP KB Elnöksége tagjának, a KB titkárának jelenlétében fogadta a Spanyol Szocialista Munkáspárt kül PENTEK 6 döttségét. amely Guillermo Galeotenak, a párt titkárának, a végrehajtó bizottság tagjának vezetésével a CSKP meghívására tartózkodott hazánkban. A prágai Kultúrpalotában megkezdődött a Csehországi Újságírók Szövetségének kongresszusa. A szervezet 4 660 tagját képviselő 450 küldött üdvözölte körében a SZOMBAT 7 CSKP KB küldöttségét, amelyet Jan Fojtík, a CSKP KB Elnökségének póttagja, a KB titkára vezetett. Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszter hivatalos látogatásra a laoszi fővárosba, Vientianéba VASARNAP 8 érkezett, ahol fogadta laoszi kollégája Phoune Sipraseuth és más hivatalos személyiségek. Francesco Cossiga olasz köztársasági elnök Giulio Andreotti ke resztenydemokrata politikust kérte fel az üj kormány megala-HÉTFŐ 9 kitásara. A kormanyalakitással megbízott politikusa korábbi Craxi-kabinetben a külügyminiszteri tárca élén állt. Bohumil Urban csehszlovák külkereskedelmi miniszter befejezte hivatalos látogatását a Norvég Királyságban, ahol hosszú távú kereskedelmi megállapodást írtak alá. Oslói tartózkodásának végén KEDD 10 Bohumil Urbant fogadta Gro Harlem Brundtland, a norvég kormány elnöke A fogadáson részt vett Vladimír Žižka. hazánk norvégiai nagykövete is. HÉTVÉGI LEVÉL Nehezen tavaszodik, pedig már március van, rügyfakadás ideje, a tavaszi napforduló alig karnyújtásnyi távolságra áll előttünk... Ideje volna hát jó szóval eltemetni már a telet, s hinni, hogy a nyomába lépő tavasz beteljesíti reményeinket Ha úgy tetszik: ünnepeinket A márciusiakat Ezek egyikén pedagógusainkat tanítóinkat köszöntjük. A tanítókkal, tanítóinkkal szemben elfogult vagyok, s az is voltam mindig. De elfogultságomat valós érvekkel csak azóta tudom dokumentálni, amióta náhányuk életútját megismerhettem s összefoglalhattam. Annak idején a Hétben megjelent riportsorozat tanítói valóban emberségből adtak példát nemzedékeknek. Olyan találkozások emlékeit őrzöm magamban, amelyek életre szóló élményként maradtak meg bennem. A Brigan házaspárral való találkozásom például... Egy család, ahonnan egykor minden áldott reggel nyolc tanító indult el a párkányi (Štúrovo) magyar tanítási nyelvű iskolába tanítani. Abba az iskolába — pontosabban annak a jogutódjába —, amelyet Brigan Dezső alakított újjá 1950-ben. Annak idején erről a többi között a következőket mondta: „ Az iskolában két tanító ás hatvan gyerek volt. Az akkor már működő Csemadok helyi szervezete adott egy helyiséget. Padokat az egész környékről szedtünk össze. De széket nem találtunk. Az egyik szülő akkor azt mondta: nem baj Dezső, a gyerekek hokedlin is elülnek, csak legyen magyar iskola. így esett meg, hogy minden szülő készített a maga csemetéje számára egy hokedlit Ahány hokedli — annyiféle: kicsi, nagy, alacsony, magasabb ... De volt mire ráülni a gyerekeknek, s volt magyar iskola ismét taníthattunk ..." Jó háromszáz kilométerrel keletebbre, a tornai vár tövében egy másik pedagógus, Csete Gyuláné, a tornaiak Regina nénije egyszál maga nyolcvan gyermeket tanított : „Én lettem az akkori nemzeti iskola igazgatója, én nyithattam meg újra a magyar iskolát... Gond volt mindenféle, de a legnagyobb az volt hogy hiányoztak a tankönyvek. Legjobban az ábécéskönyv hiányát éreztük. Mivel nem volt csinálni kellett Ahány elsős volt annyi „ábécésfüzetet" írtam... Rengeteg munkát és időt kellett erre szánnom, de más megoldás nem volt." Az a hatvan hokedlis azok az „ábécésfüzetek" nemzetiségi kultúránk és iskolaügyünk újjáéledésének immár kitörölhetetlen tényei és — jelképei. Azóta közel négy évtized történelme rakódott egymásra. Az egykori alapító nemzedék helyébe fiatalok és még fiatalabbak kerültek, s hasonlíthatatlanul kedvezőbb feltételek közé. ahol nem a szék és az ábécéskönyv hiánya a mindennapi gond. De gond azért ma is akad bőven. A század- és ezredvég olyan követelményeket támaszt a pedagógustársadalom elé, amelyeknek megfelelni nem könnyű. Én azonban úgy vélem, hogy akik előtt olyan nagyszerű pedagógus-elődök példája áll, mint az imént megidézettek, azok ugyanolyan hitteI tudják vállalni a jelen kihívásait mint elődeik az újrakezdés egykori gondját. Mindezen túl, hogy ezekkel a kihívásokkal az új felnövekvő nemzedék — gyermekeink — meg tudjanak birkózni. az pedagógusaink mai, hétköznapi munkafeladata. Az ünnep, az ünneplés — egyszeri. A tennivalók mindennapiak. Felérni ezekhez nem könnyű, de nem is lehetetlen. A példa adott: az előttük járó nemzedék embersége, kitartása és elkötelezettsége.
