A Hét 1987/1 (32. évfolyam, 1-26. szám)

1987-03-20 / 12. szám

művészeti értékeiben rejlik, hanem von­zó egyéniségében és erkölcsi életének tisztaságában is. Minden művész fejlődésében a kez­deten kívül pályafutásának további irá­nya is fontos, és elsősorban a tetőpont, amelyet el akar érni. Kassáknál a csúcs valóban nemzet fölötti. Látszatra anaci­­onális költészetében azonban nemzeti ösztönzést is találunk. Mindig mélyen szubjektív és egyszerre valósághű pró­zája nagyszerű dokumentum és szemé­lyes vallomás is, mindenekelőtt az Egy ember élete c. nagy terjedelmű regény­­ciklusa. Ma ezt a müvét kritikai realista regényének tartják Dosztojevszkij és Gorkij pszichológiai erejéhez mérve. Kassák személyiségében a két világ­háború közötti időszak két időszerű szükséglete egyesült: művészileg kife­jezni a kibontakozóban levő új társadal­mi előítéletet, amely akadályozta az új, a múlt kötelékeitől mentes művészet kibontakozását. Kassák sajátossága volt, hogy kétféle nyelvezetet használt: elméleti nyilatkozatait és prózáját is világosan, érthetően, racionálisan, ko­vács élmunkás módjára írta; költői nyelve viszont modern, kísérletező, amely később balladikus hangvételű, szuggesztíven vizuális és lenyűgözően érzelmi szabadverssé állandósult. A két háború közötti irodalmat új költői tarta­lommal és új embertípus ábrázolásával gazdagította. Egyetértünk Goethével abban, hogy egy művész születésekor új világkép is keletkezik. Kassák egy újszerű, cselekvő embertípus — az ő kifejezésével élve az ún. „kollektív individuum” — szemével, aktivista és konstruktivista szempont­ból szemlélte a világot. Lírájából szinte közvetlenül árad az egészség, a tiszta­ság, az építeni akarás érzése. A költői képpen kiemelésre méltó a jeles nyugatné­met rendező, Volker Schlöndorff Proust­­adaptációja, a Swann szerelme. A nagy fran­cia író megfilmesíthetetlennek vélt remek­műve már Viscontit is foglalkoztatta, de csak Schlöndorffban volt annyi merészség — el­szántság? —, hogy a kritikusok előítéleteivel és kételyeivel nem törődve megpróbálkozzék a prousti kép- és szózuhatag filmrevitelével. Vállalkozása szinte a lehetetlen megkísérlé­se volt, s az eredmény egyáltalán nem lebe­csülhető. Nagyszerűen sikerült megjeleníte­nie a múlt századi francia arisztokrácia vilá­gát, a minden képzeletet felülmúló pompát és gazdagságot, s e hiteles miliőben kitűnő színészek keltik életre a regény alakjait: Ornella Muti Különös szépségű, kacér kurti­zánját, Jeremy Irons enervált, tétova Swann­­ját, Alain Delon hóbortos Charlus báróját sokáig nem felejtjük el. A gazdagok világá­ban játszódik John Huston A Prizzik becsüle­te című ironikus, groteszk története — csak­hogy ezek a gazdagok immár nem „kékvérű" nemesek, hanem az amerikai maffia sötét lelkű képviselői. Betekintést kapunk abba a könyörtelen törvények által uralt félelmetes világba, melyben szerelemnek, jóságnak nincs helye, mert nem számít más. mint a pénz és ugyancsak sajátságosán értelmezett „családi becsület", melynek érdekében a film főszereplőjének meg kell ölnie a saját feleségét. A filmet Jack Nicholson nagyszerű alakítása teszi emlékezetessé. Egy kis andalúziai falu zárt világába visz el bennünket Gyöngyössy Imre és Kabay Barna újítások magyar apostola szétzúzta az állandósult formákat és új kifejezést alkotott nem a zilált morbid lélekből, hanem az elnyomott, az új világot épí­teni akaró munkás egészséges vágyá­ból. Kassák festőként is ugyanolyan érzé­keny volt, mint költőként. Ahhoz a mü­­vészgenerációhoz tartozott, amely elé­gedetlen volt a világról alkotott korlátolt szemléletekkel. Számos művész kere­sett abban az időben kifejezésmódot több művészeti ágban egyszerre. Ma már titáni erőfeszítésnek tűnik szá­munkra a tökéletességre és a teljesség­re való művészi törekvésük. Kassák esztétikai nézeteinek fejlődé­sében jelentős fejezetet alkot a Bauha­us képzőművészeivel, mindenekelőtt Moholy-Nagy Lászlóval való szoros együttműködése. A magyar tanácsköz­társaság bukása utáni emigrációban, 1922-ben Bécsben közösen jelentetik meg a Buch neuer Künstler című képes albumot. Tudjuk, hogy Moholy-Nagy a Ma folyóirat köré csoportosult társa­ságból ment át a Bauhausba. Kassák lapja, a Ma elsők között követte azt az irányt, melynek végén a Bauhaus, mint a legteljesebb XX. század eleji szellemi és művészi forradalmi mozgalom állt. A közép-európai konstruktivizmus a hol­land experimentális építészetből és az orosz forradalmi konstruktivizmusból nőtt ki, s keletkezése főleg Kassák ér­deme. Kassáknak a Bauhausszal való kapcsolata három alkotó — Kállai De­zső, Molnár Farkas és Moholy-Nagy László — közvetítésével jött létre. Mo­holy-Nagy László sokoldalúan tehetsé­ges képzőművész volt, s Bauhaus szinte valamennyi művészeti ágazatában kí­sérletezett. Kassákkal együtt a plakát, a fényképezés és a kollázs területén is filmje, a Yerma. A Federico Garcia Lorca színműve alapján készült alkotás egy szép és fiatal nő szomorú sorsát mutatja be: Yerma — a Riedl ezredesből is ismert vonzó és tehetséges Gudrun Landgrebe alakítja — életét boldogtalanná teszi, hogy férjétől hi­ába remél gyermeket, pedig benne minden­nél erősebb az anyaság vágya, mely végül is a házaspár tragédiájának okozójává válik. A színészként is ismert Maximilian Schell rendkívül érdekes portréfilmmel lepte meg mindazokat, akiket ma is érdekel, vonz Mar­lene Dietrich művészete és egyénisége. A rendező hosszú beszélgetést folytat a hajdan „végzet asszonyaként" világszerte ünnepelt művésznővel, akiből — akárcsak Greta Gar­bóból — már életében legenda lett. Marlene több egy izgalmas portréfilmnél: a filmtörté­net egyik érdekes fejezetének a dokumentu­ma. A valaha oly rettegett viking harcosok évezredes legendái és mítoszai ihlették Hra­­un Gustaffson izlandi rendezőt, a Holló röpte alkotóját. A film érdekfeszítően mutatja be a számunkra kevéssé ismert szigetországot, s közelebb hozza a hazai nézőhöz ezt a távoli világot. Századunk történelmének kiemelkedő alakját, Mahathma Gandhit választotta filmje hőséül az angol Richard Attenborough. A rendkívül látványos, magával ragadó műről mindennél többet mond, hogy 1983-ban az Amerikai Filmakadémia nem kevesebb, mint 8 Oscar-díjjal tüntette ki. Ugyancsak angol produkció a Peter Yates újítónak számított. Törekvéseiket Cseh­szlovákiában is jól ismerték. A különbö­ző cseh folyóiratok — a Pásmo (1926) és a Stredisko (1932) — Kassák és Moholy-Nagy több cikkét közölték. Ugyancsak jelentős volt Kassák La­josnak a fiatal szovjet művészethez fű­ződő kapcsolata. Ö fedezi fel elsőként a szovjet avantgardizmust a magyar kul­turális közeg számára és ő az első terjesztője is. Hja Ehrenburg nem vélet­lenül nevezi Kassákékat a „konstrukti­vizmus romantikusainak". Ez a kifejezés a kassáki esztétika két, csak látszatra ellentétes vonásának szintézisét jelöli: Kassák a „korlátlan művészet" sürgeté­sével az elavult esztétikai és erkölcsi konvenciók ellen lázadt; a mű értékét mindkét tényező — a forma és a tarta­lom — harmóniájában látta. A hang­súlyt a művészi kifejezés hitelességére helyezte. Ily módon jutott el egy új, szilárd rendszer kialakításához, amely kizárja a véletlenszerűséget, az impro­vizációt, a káoszt. A kassáki életmű a DAV-val is több párhuzamot mutat. Nemcsak esztétiká­juk egyik alapforrásáról — az orosz konstruktivizmusról — volt azonos véle­ményük, hanem „az alkotás célzatossá­gának" kérdéseiben is megegyeztek. A művészetnek mindig a haladást kell szolgálnia. Ahogy Kassák a modem művészetben az individualista és kol­lektivista törekvéseket élesen destruk­ciókra és konstrukciókra választotta szét (ilyen értelemben passzív és aktív embertípust különböztetett meg), a DAV sem akart csupán megrészegedni az élettől, hanem át is akarta azt alakí­tani. Csak sajnálhatjuk — mindkét rész­ről —, hogy Kassák nem fogadta el abban az időben a DAV vezető egyéni­ségeinek ajánlatát, a folyóirat grafikai által rendezett Öltöztető. A film voltaképpen egy érdekes jellemtanulmány: egy kiváló, ám öntelt és hálátlan színész s az őt hosszú éveken át hűségesen és alázattal szolgáló öltöztető kapcsolatának az elemzése. Hosszú idő után ismét láthattunk kínai .filmet. Huang Csien-Csung Tisztességes asz­­szony c. alkotása a forradalom előtti Kína életét mutatja be. A történet középpontjá­ban egy tizennyolc éves lány áll, akit a helyi szokásoknak megfelelően férjhez adnak egy hatéves kisfiúhoz. A balladisztikus mű a kínai filmművészet megújulásának meggyőző bi­zonyítéka. A nagy honvédő háború kezdetének drá­mai napjaiban játszódik a szovjet Alekszej Szimonov Csapat című filmje, amely szakít a megszokott sémákkal, a közhelyekkel, s rendhagyó módon mutatja be azokat az eseményeket, melyekről — mint azt Szimo­nov műve is tanúsítja — még korántsem mondtak el mindent. A Helyek a szívben címet viseli Robert Benton amerikai rendező „hétköznapi törté­nete". A nagy mesterségbeli tudással készí­tett film egy magányra ítélt, de sorsával szembeszegülő nő küzdelmét ábrázolja, me­lyet boldogulásáért és boldogságáért kell megvívnia. Sally Fieldet, a főszereplőt, Os­car-díjjal jutalmazták a teljesítményéért. Korunk erkölcsi problémáit veti fel Wojci­­ech Wójcik Karate lengyel módra című filmje. Egy néhai karate-bajnok története elevene dik meg a vásznon: a főhős akarata ellenére gyilkossá, majd gyilkosság áldozatává válik. irányítását. Bécsi emigrációja idején Kassák kapcsolatot tartott fenn a DAV-val; ezt az is bizonyítja, hogy a folyóiratban Daniel Okáli fordításában több verse megjelent. Kassák teljes mértékben megérti a XX. század emberének konfliktusát: az egyén a tömeggel való egyesülés vá­gyában saját kibontakozásának és fejlő­désének vágyára is választ talál, egy akar lenni a sok közül, osztozni fájdal­mukban és örömükben. Az első világ­háború idején Kassák arra a következ­tetésre jutott, hogy a háború kegyetlen­ségei Európa népeit megtanította a kö zösségi együttérzésre. A közös szenve­dés a feláldozottak összekovácsolásá­hoz vezetett. Ez az érzés Kassákban haláláig megmaradt. Az értékek relati­­vizálása és a személyiség felbomlása korában egy új, emberibb esztétika és etika meghirdetésével egy új életideál megformálásával próbálkozott. Vége­zetül szeretném hangsúlyozni, hogy Kassák lelke legmélyén sohasem távo­lodott el nemzetétől és osztályától. „Nem lehet... igaz, hogy kiszakadtam az osztályomból és elhagytam a társai­mat, hiszen engem elsősorban nem a közös érdekek, hanem a közös sors köt össze. Ha megtagadnám sorstársaimat, akkor saját magamat is meg kellene tagadnom.” (Anyám címére) Ma különösen nagy öröm és megelé­gedés tölt el bennünket, mert Kassák Lajos szülővárosában, Érsekújvárott (Nové Zámky) a Művészeti Galéria ter­meiben megvalósult az az állandó kiál­lítás, amelyen a hazai kulturális közön­ség megismerkedhet a nagy humanista és aktivista jelentős művészi örökségé­vel. JAROSLAVA PAŠIAKOVÁ fordította: Bokros Katalin A lejátszódó drámát sajnálatosan időszerűvé teszi, hogy olyan jelenségekről szól. amelyek bennünket is aggasztanak: az egymás iránti türelmetlenségről, a megértés hiányáról. Egy nyilvánosházba került fiatal lány szo­morú élettörténetét mutatja be a japán Hi­­deo Gosa müve, a Gésa. A film megdöbben­tő nyíltsággal leplezi le a gésák kiszolgálta­tottságát és kizsákmányolását, a velük foly­tatott kereskedelmet. Sajnos terjedelmi okokból nem szólhatunk részletesen a hazai filmgyártás alkotásairól sem, holott stúdióink négy alkotással is kép­viseltették magukat: Karel Smyczek Bútoror­szág, Štefan Uher A hatodik mondat, Jaroslav Soukup Öklök a sötétben és Martin Ťapák A kakas nem szólal meg című filmjével. A Bútorország egy diák humoros története — Zdenko váratlanul apa lesz, s a néző kíván­csian figyelhet, hogyan állja meg a helyét az új szerepben; A hatodik mondat Božena Slančiková Timrava életéből tár elénk né­hány epizódot; Az öklök a sötétben egy fiatal ökölvívó drámai sorsát ábrázolja — a mű cselekménye 1938-ban játszódik, a tragikus müncheni döntés előtti időkben, A kakas nem szólal meg pedig egy rendkívül izgalmas utazás az emberi lélek mélyébe. Eredményesnek nevezhető-e az idei téli filmfesztivál? E távirati stílusú ismertetés is érzékelteti talán: érdekes, nem egy alkalom­mal kitűnő filmek szolgálták filmkultúránkat — csak élni kellett a lehetőséggel. G. KOVÁCS LÁSZLÓ 11

Next

/
Thumbnails
Contents