A Hét 1987/1 (32. évfolyam, 1-26. szám)
1987-03-20 / 12. szám
művészeti értékeiben rejlik, hanem vonzó egyéniségében és erkölcsi életének tisztaságában is. Minden művész fejlődésében a kezdeten kívül pályafutásának további iránya is fontos, és elsősorban a tetőpont, amelyet el akar érni. Kassáknál a csúcs valóban nemzet fölötti. Látszatra anacionális költészetében azonban nemzeti ösztönzést is találunk. Mindig mélyen szubjektív és egyszerre valósághű prózája nagyszerű dokumentum és személyes vallomás is, mindenekelőtt az Egy ember élete c. nagy terjedelmű regényciklusa. Ma ezt a müvét kritikai realista regényének tartják Dosztojevszkij és Gorkij pszichológiai erejéhez mérve. Kassák személyiségében a két világháború közötti időszak két időszerű szükséglete egyesült: művészileg kifejezni a kibontakozóban levő új társadalmi előítéletet, amely akadályozta az új, a múlt kötelékeitől mentes művészet kibontakozását. Kassák sajátossága volt, hogy kétféle nyelvezetet használt: elméleti nyilatkozatait és prózáját is világosan, érthetően, racionálisan, kovács élmunkás módjára írta; költői nyelve viszont modern, kísérletező, amely később balladikus hangvételű, szuggesztíven vizuális és lenyűgözően érzelmi szabadverssé állandósult. A két háború közötti irodalmat új költői tartalommal és új embertípus ábrázolásával gazdagította. Egyetértünk Goethével abban, hogy egy művész születésekor új világkép is keletkezik. Kassák egy újszerű, cselekvő embertípus — az ő kifejezésével élve az ún. „kollektív individuum” — szemével, aktivista és konstruktivista szempontból szemlélte a világot. Lírájából szinte közvetlenül árad az egészség, a tisztaság, az építeni akarás érzése. A költői képpen kiemelésre méltó a jeles nyugatnémet rendező, Volker Schlöndorff Proustadaptációja, a Swann szerelme. A nagy francia író megfilmesíthetetlennek vélt remekműve már Viscontit is foglalkoztatta, de csak Schlöndorffban volt annyi merészség — elszántság? —, hogy a kritikusok előítéleteivel és kételyeivel nem törődve megpróbálkozzék a prousti kép- és szózuhatag filmrevitelével. Vállalkozása szinte a lehetetlen megkísérlése volt, s az eredmény egyáltalán nem lebecsülhető. Nagyszerűen sikerült megjelenítenie a múlt századi francia arisztokrácia világát, a minden képzeletet felülmúló pompát és gazdagságot, s e hiteles miliőben kitűnő színészek keltik életre a regény alakjait: Ornella Muti Különös szépségű, kacér kurtizánját, Jeremy Irons enervált, tétova Swannját, Alain Delon hóbortos Charlus báróját sokáig nem felejtjük el. A gazdagok világában játszódik John Huston A Prizzik becsülete című ironikus, groteszk története — csakhogy ezek a gazdagok immár nem „kékvérű" nemesek, hanem az amerikai maffia sötét lelkű képviselői. Betekintést kapunk abba a könyörtelen törvények által uralt félelmetes világba, melyben szerelemnek, jóságnak nincs helye, mert nem számít más. mint a pénz és ugyancsak sajátságosán értelmezett „családi becsület", melynek érdekében a film főszereplőjének meg kell ölnie a saját feleségét. A filmet Jack Nicholson nagyszerű alakítása teszi emlékezetessé. Egy kis andalúziai falu zárt világába visz el bennünket Gyöngyössy Imre és Kabay Barna újítások magyar apostola szétzúzta az állandósult formákat és új kifejezést alkotott nem a zilált morbid lélekből, hanem az elnyomott, az új világot építeni akaró munkás egészséges vágyából. Kassák festőként is ugyanolyan érzékeny volt, mint költőként. Ahhoz a müvészgenerációhoz tartozott, amely elégedetlen volt a világról alkotott korlátolt szemléletekkel. Számos művész keresett abban az időben kifejezésmódot több művészeti ágban egyszerre. Ma már titáni erőfeszítésnek tűnik számunkra a tökéletességre és a teljességre való művészi törekvésük. Kassák esztétikai nézeteinek fejlődésében jelentős fejezetet alkot a Bauhaus képzőművészeivel, mindenekelőtt Moholy-Nagy Lászlóval való szoros együttműködése. A magyar tanácsköztársaság bukása utáni emigrációban, 1922-ben Bécsben közösen jelentetik meg a Buch neuer Künstler című képes albumot. Tudjuk, hogy Moholy-Nagy a Ma folyóirat köré csoportosult társaságból ment át a Bauhausba. Kassák lapja, a Ma elsők között követte azt az irányt, melynek végén a Bauhaus, mint a legteljesebb XX. század eleji szellemi és művészi forradalmi mozgalom állt. A közép-európai konstruktivizmus a holland experimentális építészetből és az orosz forradalmi konstruktivizmusból nőtt ki, s keletkezése főleg Kassák érdeme. Kassáknak a Bauhausszal való kapcsolata három alkotó — Kállai Dezső, Molnár Farkas és Moholy-Nagy László — közvetítésével jött létre. Moholy-Nagy László sokoldalúan tehetséges képzőművész volt, s Bauhaus szinte valamennyi művészeti ágazatában kísérletezett. Kassákkal együtt a plakát, a fényképezés és a kollázs területén is filmje, a Yerma. A Federico Garcia Lorca színműve alapján készült alkotás egy szép és fiatal nő szomorú sorsát mutatja be: Yerma — a Riedl ezredesből is ismert vonzó és tehetséges Gudrun Landgrebe alakítja — életét boldogtalanná teszi, hogy férjétől hiába remél gyermeket, pedig benne mindennél erősebb az anyaság vágya, mely végül is a házaspár tragédiájának okozójává válik. A színészként is ismert Maximilian Schell rendkívül érdekes portréfilmmel lepte meg mindazokat, akiket ma is érdekel, vonz Marlene Dietrich művészete és egyénisége. A rendező hosszú beszélgetést folytat a hajdan „végzet asszonyaként" világszerte ünnepelt művésznővel, akiből — akárcsak Greta Garbóból — már életében legenda lett. Marlene több egy izgalmas portréfilmnél: a filmtörténet egyik érdekes fejezetének a dokumentuma. A valaha oly rettegett viking harcosok évezredes legendái és mítoszai ihlették Hraun Gustaffson izlandi rendezőt, a Holló röpte alkotóját. A film érdekfeszítően mutatja be a számunkra kevéssé ismert szigetországot, s közelebb hozza a hazai nézőhöz ezt a távoli világot. Századunk történelmének kiemelkedő alakját, Mahathma Gandhit választotta filmje hőséül az angol Richard Attenborough. A rendkívül látványos, magával ragadó műről mindennél többet mond, hogy 1983-ban az Amerikai Filmakadémia nem kevesebb, mint 8 Oscar-díjjal tüntette ki. Ugyancsak angol produkció a Peter Yates újítónak számított. Törekvéseiket Csehszlovákiában is jól ismerték. A különböző cseh folyóiratok — a Pásmo (1926) és a Stredisko (1932) — Kassák és Moholy-Nagy több cikkét közölték. Ugyancsak jelentős volt Kassák Lajosnak a fiatal szovjet művészethez fűződő kapcsolata. Ö fedezi fel elsőként a szovjet avantgardizmust a magyar kulturális közeg számára és ő az első terjesztője is. Hja Ehrenburg nem véletlenül nevezi Kassákékat a „konstruktivizmus romantikusainak". Ez a kifejezés a kassáki esztétika két, csak látszatra ellentétes vonásának szintézisét jelöli: Kassák a „korlátlan művészet" sürgetésével az elavult esztétikai és erkölcsi konvenciók ellen lázadt; a mű értékét mindkét tényező — a forma és a tartalom — harmóniájában látta. A hangsúlyt a művészi kifejezés hitelességére helyezte. Ily módon jutott el egy új, szilárd rendszer kialakításához, amely kizárja a véletlenszerűséget, az improvizációt, a káoszt. A kassáki életmű a DAV-val is több párhuzamot mutat. Nemcsak esztétikájuk egyik alapforrásáról — az orosz konstruktivizmusról — volt azonos véleményük, hanem „az alkotás célzatosságának" kérdéseiben is megegyeztek. A művészetnek mindig a haladást kell szolgálnia. Ahogy Kassák a modem művészetben az individualista és kollektivista törekvéseket élesen destrukciókra és konstrukciókra választotta szét (ilyen értelemben passzív és aktív embertípust különböztetett meg), a DAV sem akart csupán megrészegedni az élettől, hanem át is akarta azt alakítani. Csak sajnálhatjuk — mindkét részről —, hogy Kassák nem fogadta el abban az időben a DAV vezető egyéniségeinek ajánlatát, a folyóirat grafikai által rendezett Öltöztető. A film voltaképpen egy érdekes jellemtanulmány: egy kiváló, ám öntelt és hálátlan színész s az őt hosszú éveken át hűségesen és alázattal szolgáló öltöztető kapcsolatának az elemzése. Hosszú idő után ismét láthattunk kínai .filmet. Huang Csien-Csung Tisztességes aszszony c. alkotása a forradalom előtti Kína életét mutatja be. A történet középpontjában egy tizennyolc éves lány áll, akit a helyi szokásoknak megfelelően férjhez adnak egy hatéves kisfiúhoz. A balladisztikus mű a kínai filmművészet megújulásának meggyőző bizonyítéka. A nagy honvédő háború kezdetének drámai napjaiban játszódik a szovjet Alekszej Szimonov Csapat című filmje, amely szakít a megszokott sémákkal, a közhelyekkel, s rendhagyó módon mutatja be azokat az eseményeket, melyekről — mint azt Szimonov műve is tanúsítja — még korántsem mondtak el mindent. A Helyek a szívben címet viseli Robert Benton amerikai rendező „hétköznapi története". A nagy mesterségbeli tudással készített film egy magányra ítélt, de sorsával szembeszegülő nő küzdelmét ábrázolja, melyet boldogulásáért és boldogságáért kell megvívnia. Sally Fieldet, a főszereplőt, Oscar-díjjal jutalmazták a teljesítményéért. Korunk erkölcsi problémáit veti fel Wojciech Wójcik Karate lengyel módra című filmje. Egy néhai karate-bajnok története elevene dik meg a vásznon: a főhős akarata ellenére gyilkossá, majd gyilkosság áldozatává válik. irányítását. Bécsi emigrációja idején Kassák kapcsolatot tartott fenn a DAV-val; ezt az is bizonyítja, hogy a folyóiratban Daniel Okáli fordításában több verse megjelent. Kassák teljes mértékben megérti a XX. század emberének konfliktusát: az egyén a tömeggel való egyesülés vágyában saját kibontakozásának és fejlődésének vágyára is választ talál, egy akar lenni a sok közül, osztozni fájdalmukban és örömükben. Az első világháború idején Kassák arra a következtetésre jutott, hogy a háború kegyetlenségei Európa népeit megtanította a kö zösségi együttérzésre. A közös szenvedés a feláldozottak összekovácsolásához vezetett. Ez az érzés Kassákban haláláig megmaradt. Az értékek relativizálása és a személyiség felbomlása korában egy új, emberibb esztétika és etika meghirdetésével egy új életideál megformálásával próbálkozott. Végezetül szeretném hangsúlyozni, hogy Kassák lelke legmélyén sohasem távolodott el nemzetétől és osztályától. „Nem lehet... igaz, hogy kiszakadtam az osztályomból és elhagytam a társaimat, hiszen engem elsősorban nem a közös érdekek, hanem a közös sors köt össze. Ha megtagadnám sorstársaimat, akkor saját magamat is meg kellene tagadnom.” (Anyám címére) Ma különösen nagy öröm és megelégedés tölt el bennünket, mert Kassák Lajos szülővárosában, Érsekújvárott (Nové Zámky) a Művészeti Galéria termeiben megvalósult az az állandó kiállítás, amelyen a hazai kulturális közönség megismerkedhet a nagy humanista és aktivista jelentős művészi örökségével. JAROSLAVA PAŠIAKOVÁ fordította: Bokros Katalin A lejátszódó drámát sajnálatosan időszerűvé teszi, hogy olyan jelenségekről szól. amelyek bennünket is aggasztanak: az egymás iránti türelmetlenségről, a megértés hiányáról. Egy nyilvánosházba került fiatal lány szomorú élettörténetét mutatja be a japán Hideo Gosa müve, a Gésa. A film megdöbbentő nyíltsággal leplezi le a gésák kiszolgáltatottságát és kizsákmányolását, a velük folytatott kereskedelmet. Sajnos terjedelmi okokból nem szólhatunk részletesen a hazai filmgyártás alkotásairól sem, holott stúdióink négy alkotással is képviseltették magukat: Karel Smyczek Bútorország, Štefan Uher A hatodik mondat, Jaroslav Soukup Öklök a sötétben és Martin Ťapák A kakas nem szólal meg című filmjével. A Bútorország egy diák humoros története — Zdenko váratlanul apa lesz, s a néző kíváncsian figyelhet, hogyan állja meg a helyét az új szerepben; A hatodik mondat Božena Slančiková Timrava életéből tár elénk néhány epizódot; Az öklök a sötétben egy fiatal ökölvívó drámai sorsát ábrázolja — a mű cselekménye 1938-ban játszódik, a tragikus müncheni döntés előtti időkben, A kakas nem szólal meg pedig egy rendkívül izgalmas utazás az emberi lélek mélyébe. Eredményesnek nevezhető-e az idei téli filmfesztivál? E távirati stílusú ismertetés is érzékelteti talán: érdekes, nem egy alkalommal kitűnő filmek szolgálták filmkultúránkat — csak élni kellett a lehetőséggel. G. KOVÁCS LÁSZLÓ 11
