A Hét 1987/1 (32. évfolyam, 1-26. szám)

1987-03-20 / 12. szám

A csehszlovákiai magyar hivatásos színjátszás mindmáig megíratlanul ma­radt történelemkönyvébe illő adatok között tallózva vetem papírra itt és most a következő tényeket: az 1952 őszén létesített Magyar Területi Szín­ház 1953-ban a komáromi (Komárno) Fučík utcában önálló otthont kapott. Sajnos, erről az emlékeiben is rokon­szenves színházépületről a munka- és tűzvédelmi szakértők 1962-ben azon­ban megállapították, hogy számottevő műszaki fogyatékosságai miatt már al­kalmatlan a közönség befogadásá­ra. Ebben az évben így csupán az igazgatóság, no meg a társalgószerü színészklub maradt; a próbák jelentős hányadának és a komáromi előadások mindegyikének új színhelye a szakszer­vezetek művelődési háza lett. Tizen­nyolc esztendővel később, tehát 1980-ban, azután ennél is bonyolultab­bá vált a helyzet... A városrendezés diktálta követelmények értelmében az egykori színházépületet lebontották, most már az igazgatóság is egy valami­kori lakóházba költözött, a komáromi együttes a város négy különböző pont­ján próbált, de nem volt kisebb a raktá­rak és a műhelyek szétszórtsága sem. Aligha kell ecsetelnem további részle­teket annak illusztrálására, hogy a napi üzemvitel biztosítása — ilyen körülmé­nyek között — felért akár egy szeré­nyebb bűvészmutatvánnyal is. Mindez nem (volt) titok Komáromban, ezért hát a művészek és a színházpárti közönség bizony türelmetlenül várta a jópár esz­tendeig talán még a lucaszékénél is lassabban készülő új épület kapunyitá­sának, a hosszas várakozás varázslatos beteljesedésének pillanatát. Nos, a napilapok fürge tudósításai már beszámoltak róla: 1987. február húszadikától — 25 esztendei átmeneti­ség s több mint fél évtizednyi kvázihon­­talanság után; a közelmúltban létesített Komáromi Városi Művelődési Központ­tal közös fedél alatt — ismét otthonra lelt a Magyar Területi Színház komáro­mi társulata! Méghozzá egy olyan szel­lemes építészeti megoldásokkal készült épületben, ahol a belső terek elegáns kialakítása és a valóban korszerű mű­szaki berendezések alkalmazása a szín­házi varázslat mind tökéletesebb han­gulati s technikai megvalósítását teszik lehetővé. A színházavató eseményét — ahogy ezt Miroslav Válek, nemzeti művész, a szlovák kormány művelődésügyi mi­nisztere az épületavatón elhangzott be­szédében is kihangsúlyozta — különös rangra emeli az a körülmény, hogy Szlovákiában a felszabadulás óta még nem avattak új színházépületet. Ezért nem mindennapi feladatra vállalkoztak a város és a Komáromi járás vezetői, amikor a hetvenes évek első felében elhatározták, hogy Jókai Mór szülővá­rosában megépítik az új, régóta várt és halogatott színházat. 1. Folytatás a 12. oldalon Mennyit érnek a dalok? SUCMENSKY FESTIVAL FOLmCKEJ PESNE Vajon mennyit? Sőt, mire a járási, a kerületi vetélkedőkön keresztül eljutot­tak a szlovákiai döntőbe Martinba, úgyis módosulhatna a címben feltett kérdés, hogy: meddig élnek a dalok? Mert ezek a dalok korunkban születtek, alkotóik munkájára jellemző a társadal­mi töltés, a haladás ügye melletti elkö­telezettség. Szövegük hitelesen ábrá­zolja bonyolult világunkat, örömeinket és gondjainkat. Hangszerelésükben pe­dig a modern kor ritmusát követik. Ezért nem véletlen, hogy a Szocialista Ifjúsági Szövetség vállalt védnökséget a Politi­kai Dalok Szlovákiai Fesztiválja felett. Jubileumi volt az ez évi szlovákiai döntő. Immár tizenötödször találkoztak a járási, illetve az azt követő kerületi vetélkedők győztesei. De nemcsak ök, hanem jeles előadóművészek tolmá­csolásában mutatták be az új szerze­ményeket is. Az esemény rangját emel­ték ebben az évben is a hazai és külföldi előadóművészek, akik nemcsak a pódiumon szerepeltek, hanem a há­rom nap alatt számtalanszor találkoztak a város diákjaival, dolgozó ifjúságával. A Hečko testvérpárt, Marcela Laifero­­vát, Pavol Hammelt, az amerikai Judy Gorman Jakobsot, valamint az Olympic, a lengyel Basztyl, az NDK-beli Sparta­cus, a szovjet Planéta együttes tagjait nagy szeretettel fogadták mindenütt. Ők voltak azok, akik nemcsak a zene nyelvén mondták el véleményüket a világról hanem párbeszéd formájában A szerzői verseny kategóriájának győztes da­lát Beiadič és Gulda szerzeményét Janka Daňová mély átéléssel tolmácsolta Rajta kívül díjat nyert a Mixiband Divá Hus és az A-conto együttes. Az újságíró, aki nemcsak a pódiumon látja a fellépő együtteseket, szólistákat, a fesztivál rendezőit, szervezőit hanem megpróbál a kulisszák mögé is betekin­teni, most a nagy verseny után vitatko­zik és mérlegel. Ismét lezajlott egy fesz­tivál. Számos új dal hangzott el, eljutott a szlovákiai, illetve az országos bemu­tatóra. Bízom abban, hogy a rádió, a tévé és a hanglemezgyártó vállalat is sokát tesz e számok népszerűsítésének érdekében. A martini, illetve a sokolovi fesztiválig viszonylag könnyű volt a da­lok útja. A bírálóbizottság kiválasztotta az együtteseket, az előadandó számo­kat, és a siker nem is maradt el. Ezt tapasztaltam legalábbis Martinban, ahol az utolsó helyig megtelt sportcsar­nok közönsége hatalmas tapssal kö­Jana Šimková nemcsak a Mixi band Divá Hus csapat tagjaként, hanem szólistaként is győz­tesen hagyta el a pódiumot. váltottak szót a fiatalok helyzetéről, a mai világukban betöltött szerepéről. A martini fesztivál díjazottjai lettek a lévai (Levice) Dynastia, a bratislavai A-conto, a kassai (Košice) Exakt, a pre­­šovi Gaštanky, a nyitrai (Nitra) Mixiband Divá Hus csapat, valamint a szintén nyitrai Jana Šimková. Azok, akik itt dijat nyertek képviselték Szlovákiát a politi­kai dalok országos fesztiválján Sokolov­­ban. Ma már ismert az országos ver­seny eredménye. A húszéves Jana Šim­ková elhozta a pálmát Sokolovból is. A szovjet PLANÉTA együttes rövid időn belül a martiniak kedvencévé vált A DAKK nevet viselő érsekújvári csapat tagjai a szerzői versenyben Fujas-B/ažek: így nem élhetek című szerzeményét adták elő szönte meg a díjazottak fellépését. Am, hogy mennyit ér a dal, illetve meddig él a dal, az nem az országos vagy a szlovákiai seregszemlén dől el, hanem ott és akkor, ha ezeken a seregszemlé­ken elhangzott számokból legalább né­hány sláger lesz, és százezrek dúdolják szerte az országban. így méretik meg a dalok igazi értéke. CSIKMÁK IMRE (A szerző felvételei) 5

Next

/
Thumbnails
Contents