A Hét 1987/1 (32. évfolyam, 1-26. szám)
1987-03-13 / 11. szám
JOGI TANÁCSOK FREDERIC BROWN A GYÓGYSZERÉSZ TITKA — Uram, hallottam — kezdte Sangstrom —, hogy önnek... Körülnézett, hogy meggyőződjék, a helyiségben a gyógyszerészen és rajta kívül nincs senki. A gyógyszerész apró termetű emberke, a kinézése alapján lehet ötven-, de akár százéves is. Egyedül voltak, Sangstrom mégis halkabbra fogta a szót: — ... olyan méreg van a birtokában, amit nem lehet kimutatni a szervezetben. A gyógyszerész bólintott. Megkerülte a pultot, és a hátsó helyiség ajtajához lépett. — Éppen zárni akartam, hogy utána igyák egy kávét — dünnyögte. — Na és — törte meg aztán a csendet a gyógyszerész — kit akar a másvilágra küldeni, és miért? — Számít az? — kérdezte Sangstrom. — Elég ha megfizetem. A gyógyszerész tiltakozva emelte fel a kezét: — Persze, hogy számit. Mégiscsak illik tudnom, hogy ki hal meg. Különben ... — és felvonta a vállát. — Hát jó — egyezett bele Sangstrom. — A feleségemről van szó. Ami pedig azt illeti, miért... S elkezdett magyarázni és bizonygatni. Mielőtt még befejezte volna, a kávénak odatett víz forrni kezdett, így a gyógyszerész félbeszakította, hogy a csészékbe készített kávét leforrázza. Sangstrom folytatta ... A kis emberke egyre bólogatott. — Igen, néha adok olyan mérget, amit senki ki nem mutat a szervezetben. Ingyen. Pénzt sem kérek érte, ha világos előttem, hogy szükséges dologról van szó. Már sokakon segítettem így ... — Kitűnő — mosolygott Sangstrom. — Kérem, adjon nekem ilyen mérget! A gyógyszerész elmosolyodott: — Már adtam. Ahogy a vizet öntöttem a kávéscsészéjébe, már tudtam, hogy megérdemli. Ingyen, ahogy mondtam. De az ellenméreg nem ingyenes ... Sangstrom elsápadt. Hirtelen pisztolyt rántott elő a zsebéből. A kis gyógyszerész elnevette magát : — Nem fog lőni! Gondolja, hogy a sok tégely és üvegcse között megtalálja az ellenmérget? De ha azt hiszi, csak ámítom, hogy megmérgeztem, nyugodtan lőjön. Három óra múlva, ahogy a méreg hatni kezd, majd meglátja, hogy igazat mondtam. — Mit kér az ellenméregért?! — kiáltott rá Sangstrom. — Ezer dollárt. Élnünk kell valamiből, nemde? Mégha az is a lovacskám, hogy megakadályozom a gyilkosságokat, semmi okom arra, hogy ne keressek rajta valamicskét. Vagy más a véleménye? Sangstrom a fogait csikorgatta, majd az asztalra tette a pisztolyt. Úgy, hogy kéznél legyen. Tán még szüksége lehet rá —. ha majd megkapja az ellenmérget. Aztán elővette a pénztárcáját. Leszámolta a tíz darab százdolláros bankót, és az asztalra tette. A gyógyszerész nem nyúlt érte. — Még valamit, már ami összefügg az ön felesége meg az én jelentéktelen személyem biztonságával. Aláír nekem egy érthető, világosan fogalmazott nyilatkozatot, hogy meg akarta mérgezni a feleségét. Aztán megvárja, míg azzal a papírral elhagyom az épületet, és elküldöm a barátomnak. Ö elteszi bizonyítékul arra az esetre, ha netán mégis eltenné láb alól a feleségét, vagy engem. Ha bedobtam a borítékba tett vallomását a postaládába, visszajövök, és megkapja az ellenmérget. Most pedig magam hozom a papirost meg a tollat. És még valamit. Nem ragaszkodom hozzá, de azért megkérem, hogy beszéljen másoknak is az én kitűnő mérgemről, amit senk? meg nem tud állapítani az áldozat szervezetében. Az ember sose tudhatja, érti kedves Sangstrom. Az életek egyike, amit ily módon segít megmenteni nekem — éppenséggel az öné is lehet majd ... egyszer. Vércse Miklós fordítása ELLOPOTT KAMIONOK Úgy tűnik, nincs többé egyetlen biztonságosnak nevezhető út sem Olaszországban a kamionok számára. A hatalmas konvojokban szinte csak tíz kilométeres sebességgel haladó járműveket egyre gyakrabban térítik el egész árukészletükkel együtt. A belügyminiszter által ismertetett számok nem hagynak kétséget e tekintetben. Lombardiában 1984-ben 1040 — többnyire külföldi — kamiont loptak el, 1985-ben pedig ennél kilenccel többet. A módszer szinte mindig ugyanaz. Egy három személyből álló csoport autón követi a kamiont, majd ketten átugranak a kamion vezetőfülkéjébe, és mindkét oldalról pisztolyt szegezve a gépjárművezetőre, kényszerítik a volán átadására. A pórul járt sofőrt azután megkötözve sorsára hagyják valamely elhagyatott helyen, például egy szántóföldön, ahol azután türelmesen ki kell várnia, hogy valaki arra járjon és kiszabadítsa. Lombardia után Campania következik a sorrendben, évi 627—751. majd Puglia 666—719 és Szicília 389—427, Lazio pedig 341—411 ellopott autóval. A biztosítótársaságok 1985-ben kétezermilliárd lírát fizettek ki a károsult cégeknek. Egy nyugatnémet szakértő kétezer eltűnt kamion után nyomozva Bermuda-háromszögnek nevezte Milánó környékét. A helyzet megoldására a következő javaslatok születtek : 1. jól őrzött parkolóhelyek létrehozása az autósztrádák mentén; 2. minden parkolóhelyen egy táblán jelezni kell a legközelebbi rendőrség telefonszámát; 3. a bűncselekmények megelőzésére egy különleges csoportot kell létrehozni a rendőrség, a csendörség és a pénzügyőrség bevonásával; 4. az ilyen bűncselekmények elbírálását erre specializált bírákra kell bízni, végül pedig adatbankot kell létrehozni a rendőrségen. A legveszélyesebb útvonal a délre vezető autósztráda; itt követik el a bűncselekmények 48 százalékát, a Catania—Palermo útvonalon 17 százalékát, a Milánó felé vezető úton pedig 7 százalékát. A lopás és rablás elleni védelem módszereit és eszközeit most keresik a szakemberek. Felvetődött egy televíziós ellenőrző rendszer létrehozásának az igénye a veszélyeztetett útvonalakon és a parkolókban. Minden megoldás azonban rendkívül költségesnek ígérkezik. A szülők és iskolabarátok szövetségéről Ez év február 1 -jén lépett hatályba az SZSZK Oktatási Minisztériuma 1986. évi 86. számú hirdetménye, amely újraszabályozza a szülők és iskolabarátok szövetségének szervezetét, feladatait és működését. E hirdetmény szerint a szülök és iskolabarátok szövetsége olyan szocialista szervezet, amely saját nevében jogokat szerezhet, kötelezettségeket vállalhat és a vagyonával önállóan gazdálkodhat. A szövetség célja, hogy segítséget nyújtson az iskolának az ifjúság nevelésében. Működését az iskola munkaterve és az iskolának a szülőkkel és a nyilvánossággal való együttműködése határozza meg. A szövetség támogatja az iskola igazgatójának és a tantestületnek oktatói és nevelői tevékenységét, a tagok aktív közreműködésükkel, társadalmi munkájukkal anyagi és szakmai segítséget nyújtanak különösen az iskolai környezet megjavításában. A szövetség feladatához tartozik az is, hogy megismertesse tagjait az állami iskolapolitika elveivel és célkitűzéseivel, az iskola feladataival az eszmei-politikai nevelésben, a szocialista pedagógia céljaival és így segítse az iskola és a család egységes nevelésének megvalósítását. A szövetség alakulógyülését annak az iskolának (vagy iskolai létesítménynek) az igazgatója hívja össze, amely mellett létesül. A szövetség megalakulásáról a megjelentek szótöbbséggel határoznak. Az alakulógyűlésen választják meg a vezetőséget, amely a szövetség megalakulását 15 napon belül bejelenti annak a nemzeti bizottságnak, amely az iskolát irányítja. A szövetség tagjai elsősorban az iskola diákjainak törvényes képviselői (szülei, gyámjai), vagy más személyek, intézetek, akiknek gondjaira bízták a diákokat, továbbá az iskola volt diákjai és olyan személyek is, akik érdeklődnek a gyermekek, az ifjúság nevelése és az iskola munkája iránt. De tagjai lehetnek más társadalmi intézmények is, a patronáló szocialista szervezetek, az egységes földműves-szövetkezetek és a katonai igazgatás és az iskola körzetében lévő katonai alakulatok képviselői is. A szövetség szervei a taggyűlés, a vezetőség, a különböző bizottságok, az ellenőrző bizottság, az osztályértekezlet, az osztály vezetősége és az osztálybizalmik. Működési idejük egy év, s legkésőbb az év október 31-ig kell őket megválasztani. Taggyűlést évente legalább kétszer kell tartani. Az évnyitó taggyűlés megtárgyalja a vezetőség beszámolóját az előző iskolai évről, az ellenőrző bizottság jelentését és az új iskolai évqe szóló munkatervjavaslatát; meghatározza a tagsági díj összegét, vezetőséget és ellenőrző bizottságot választ, A vezetőségnek a szövetség nagyságának megfelelően öt-tizenöt tagja, az ellenőrző bizottságnak pedig három tagja lehet. A taggyűlésen tárgyalják meg a diákok nevelésének és művelődésének elvi kérdéseit, és a pedagógiai felvilágosító munka, valamint az évi munkaterv és költségvetés fontosabb változtatásait. A vezetőség rendszerint havonta egyszer ül össze. Hatáskörébe tartozik a taggyűlés összehívása, bizottságok létesítése, ezek irányítása, továbbá annak meghatározása, hogy osztályvezetöségeket vagy csak osztálybizalmikat válasszanak-e, tekintetbe véve az egyes osztályok létszámát. A vezetőség az első ülésén elnököt, alelnököt, titkárt és gazdasági felelőst (pénztárost) választ, megválasztja az egyes bizottságok elnökét, valamint egyik tagját a SZISZ- szel és ennek pionírszervezetével való együttműködésre. A vezetőség üléseit az elnök hívja össze és vezeti, ö képviseli a szövetséget és jár el a nevében. A pénzügyi vonatkozású iratokat az elnök és a gazdasági felelős írják alá. A vezetőség üléseire mindig meg kell hívni az ellenőrző bizottság tagjait, az iskola igazgatóját vagy helyettesét és szükség szerint az osztályvezetöségek elnökét vagy az osztálybizalmikat, az iskolaorvost, a tantestület más tagjait stb. A vezetőség az egyes munkaszakaszok számára bizottságokat létesít, így főleg az eszmei-politikai nevelés, a diákok szakköri tevékenysége, a gazdasági kérdések, továbbá a nevelési és pályaválasztási bizottságot és egy továbbit a SZISZ-szel és ennek pionírszervezetével való együttműködés számára. Az ellenőrző bizottság szükség szerint ülésezik s az első ülésén elnököt választ. Gondoskodik a szövetség vagyonának leltározásáról, ellenőrzi a gazdálkodását és a vagyona kezelését. Az évnyitó taggyűlésen felterjeszti a gazdálkodás ellenőrzéséről szóló jelentését. Az ellenőrző bizottságnak joga van a vezetőség határozatának végrehajtását a legközelebbi taggyűlésig felfüggeszteni, ha úgy találja, hogy a határozat ellentétben van a gazdálkodás alapelveivel vagy a költségvetéssel. Az osztályértekezleteket rendszerint negyedévenként egyszer hívják össze. Az első gyűlésen megválasztják a háromtagú osztályvezetőséget (az elnököt, a pénztárost, a jegyzőkönyvvezetőt) vagy az osztálybizalmit. Az osztályértekezletet annak elnöke, vagy az osztálybizalmi hívja össze és vezeti. Minden gyűlésről rövid jegyzőkönyvet kell felvenni. A szövetség iratait a választott szervek megbízatási idejének leteltével az iskola irattárában kell elhelyezni, ahol öt évig kell ezeket megőrizni. A szövetségben a tagság a tagjegyzékbe való bejegyzéssel keletkezik. A tagoknak aktív és passzív választójoguk van, s joguk van az iskola munkájához hozzászólni. Informálni kell őket a javaslataik, indítványaik és az iskola oktató-nevelői munkájának megjavítására tett kritikai észrevételeik elintézéséről. A tagok kötelessége a gyűléseken részt venni és a taggyűlés által megállapított tagdíjat fizetni. A tagdíj legfeljebb évi 20 Kčs lehet. Ha egy tagnak (szülőnek) több gyermeke van az iskolában, akkor is csak egyszer fizet tagdíjat. A szövetség gazdálkodása a taggyűlés által jóváhagyott költségvetés szerint történik, amire a javaslatot a gazdasági felelős teszi meg. Az iskolaévvégéig fel nem használt pénzeszközöket átviszik a következő iskolai évbe. A szövetség gazdálkodását a nemzeti bizottság ellenőrzi. A hirdetmény részletesen meghatározza, hogy milyen célokra lehet a szövetség pénzeszközeit felhasználni és mikor és milyen összegeket lehet alkalmi ajándékozásra és megvendégelésre fordítani. Dr. B. G. 19
