A Hét 1987/1 (32. évfolyam, 1-26. szám)
1987-01-03 / 1. szám
SZÉKEL Y HUMOR A nagy kurázsi Belép nagy sietve a fogorvoshoz a székely legény: — Gyorsan doktor úr! Két zápfogat és két gyökeret kell kihúzni. Érzéstelenítésre nincs szükség! — Ez aztán az igazi székely kurázsi! — mondja az orvos. — Tessék leülni a karosszékbe. — Nem rólam van szó, — válaszolja a székely. — Kint van az anyósom,.az ő fogát kell kihúzni. Messze van a Keresztúri Fáradtan rójja az atyafi az országutat, míg végre egy útkereszteződésnél kocsival találkozik. Tisztességtudóan megkérdi: — Messzire van-e ide Keresztur, instálom? — Csak egy félórányira. — Megkövetem szépen, hadd üljek fel a szekérre én is ... A szekér halad, — jó idő múlva megszólal ismét az atyafi: — Messze van még, instálom, Keresztur? — Innen bizony egy jó óra járás, mert onnan jövünk és elfelé igyekszünk. A rossz szokás Panaszkodik az egyik koma a másiknak: — Nagyon rossz szokást vett fel a feleségem, sógor! — No, nézd, micsodát? — Nem fekszik le, csak úgy hajnaltájban. — És mit csinál addig az asszony? — Várja, hogy megérkezzem. A jó házasság Egyik koma a másikhoz: — Mondja, kijed csendben él a feleségével? Nem veszekszenek? — Nem ám! — felel a másik. — Én csak egyetlenegyszer vesztem össze az asszonnyal, harmadnapra a lagzi után. — S azóta egyszer se szólalkoztak össze? — De nem ám, mert azóta nem beszélünk egymással... A madárijesztö Gazduram beszélget a szomszéddal: — Madárijesztö kellene a kertbe, szomszéd; a madarak mind elhordják a termésit. — Nem kell ide az, sógor! Az aszszony egész nap a kertben matat. A Maros mentén Turisták: — Mondja gazduram, ha itt a Maros mentén folyton lefelé megyünk, hová jutunk? Gazda: — Hát ha jól bírják az urak a kutyagolást, a Fekete-tengerhez! Fényképésznél Atyafi a feleségével a fényképésznél van. — Barátságosabb arcot vágjon gazduram! — Akkor menjen ki az asszony! A vidám áldozat Kapatosán tért haza késő éjjel a góbé. Éppen akkoriban fúrtak kutat házának az udvarán, még el sem készült a kút rámája — s bizony a gazda beleesett a mélységbe, a nyakig érő hideg vízbe. Persze egyszeriben kijózanodott és segítségért kiáltott. Felébredt a feleség és az anyós. Hamarosan kötelet kerítettek és húzták ki a góbét. Alighogy a kút szájához ért a póruljárt atyafi, csudálkozva látják: úgy nevet, hogy majd megszakad. — Mit kacag kijed? — kérdezi az asszony, aki azt hiszi, hogy az ura megháborodott. — Azon nevetek, — mondja a góbé, — hogy hanyattestetek vóna, ha eleresztem a kötelet!... Nagy dolog a házasság Legénysorba került a székely fiú; házasítani akarják a szülei. A legény csendes, szemérmes, kicsit ügyefogyott; nehezen szánja el magát. Apja biztatgatja: — Ládd-e, én es megnösülék valaha. — Könnyű vót kíjednek, — replikázik a fiú. — K'jed édesanyámat vette el, de hogy vegyek el én egy szinidegen jányt ?... A virtus — Szaladj borért!... küldi a székely csizmadia inasát. — Megyek rögvest, csak pénzt tessék adni. — Ha pénzt es adok, nem virtus bort hozni, te szamár! — kiált rá a részeges csizmadia. Elmegy a fiú s kisvártatva vissza is jön. — Itt az üveg, — mondja. — Te tekergő, hiszen ez az üveg üres, hogyan igyam belőle?! — Hja, mester uram, ha vóna benne valami, nem lenne virtus inni belőle! Orbók Attila gyűjtéséből JOGI TANÁCSOK T. L. olvasónk jövőre tölti be 60-ik életévét, már 21 éve villanyhegesztőként dolgozik, azelőtt mozdonyvezető volt. Azt kérdezi, hogy munkája nem tartozik-e az olyan egészségre ártalmas munkák közé, amelyek a nyugdíj szempontjából a II. nehézségi csoportba tartozik, s nem jár-e neki ezért magasabb nyugdíj? Olvasónk azonban nem írja, meg, hogy hol, milyen üzemben dolgozik. A nyugdíjbiztosítás céljaira az egyes munkákat és alkalmazásokat nehézségük szerint az I. vagy II. csoportba az 1975 évi 136. számú és az ezt kiegészítő és módosító kormányrendeletek tartalmazzák. E kormányrendelet alapján az egyes központi hivatalok és államigazgatási szervek a saját szakjuk számára külön jegyzéket adnak ki, amelyben részletesen feltüntetik azokat a munkákat és foglalkozásokat, amelyek megindokolják a kedvezőbb, az I. vagy II. munkacsoportba való besorolást. Csak az itt felsorolt munkákra és foglalkozásokra vagy munkahelyekre lehet a nyugdíj szempontjából az I. vagy II. munkacsoportra vonatkozó kedvezményeket alkalmazni. Emellett a kedvezőbb besorolás mindig csak azokra a munkákra vagy foglalkozásokra vonatkozik, amelyet valamelyik központi szerv vagy hivatal a saját szakterülete részére adott ki s ezt nem lehet más központi szerv vagy hivatal alá tartozó szakterületen alkalmazni. Amennyiben a villanyhegesztői munka, vagy olvasónk munkahelye (foglalkozása) nem szerepel abban a jegyzékben, amit az illetékes felettes központi hivatal vagy minisztérium adott ki az I. és II. munkacsoportba besorolt munkáról és foglalkozásokról akkor olvasónk nem igényelheti a kedvezőbb II. munkacsoport alapján járó magasabb öregedési nyugdíjat. K. O. olvasónk hosszabb ideig nem fizette meg a gyámbíróság által megállapított gyermektartási díjat. Gyakran változtatta a munkahelyét. így az ellene vezetett végrehajtás eredménytelen marad. Most büntetőeljárást indítottak ellene a tartási kötelezettség elmulasztása miatt. Azt kérdezi, hogy milyen büntetést kaphat, meg kell-e utólag fizetnie az elmaradt tartásdijat ha elítélik, s hogy mentesülhet-e a büntetés alól, ha kifizeti a tartozását. A büntető törvénykönyv 231 paragrafusa szerint azt a személyt, aki akár gondatlanságból nem teljesíti törvényes eltartási kötelezettségét, egy évig terjedő szabadságvesztésre lehet megbüntetni. Ha azonban valaki szándékosan kibújik az eltartási kötelezettség alól, akkor a büntetése két évig terjedő szabadságvesztés is lehet. Végül még súlyosabban büntethető a tettes akkor, ha tettével a jogosult személyt szükség veszélyének tette ki. Ekkor a szabadságvesztés hat hónaptól három évig terjedhet. Ha olvasónk azzal a szándékkal változtatta a munkahelyét, hogy a végrehajtás alól kibújjon s így szándékosan hiúsította meg a tartásdíjfizetést, akkor a fenti súlyosabb büntetési tétel érvényes. Ilyen szándékra lehet következtetni abból is, ha az előző munkahelyét azután hagyta el, amikor a végrehajtási fizetésletiltás megérkezett, és ezért nem foganatosíthatták. A büntetőbíróság által történő elítélés nem mentesít a fizetési kötelezettség alól. Az esetleges szabadságvesztés letöltése mellett a hátralékot is meg kell fizetnie. A törvény azonban lehetőséget nyújt az adósnak arra, hogy a tartásdíj teljes hátralékának azonnali megfizetésével mentesüljön a büntetőjogi következmények alól. — Ha az adós az egész tartásdijhátralékot a büntetőbíróság elsőfokú ítéletének kihirdetése előtt megfizeti, akkor a büntethetőség megszűnik és a bíróság a további eljárást beszünteti. Így olvasónk is elkerülheti az elítélést ha a tartozását legkésőbb a fötárgyaláson — az I. fokú ítélet kihirdetése előtt a jogosultnak megfizeti. „Társtulajdonos" jeligéjű olvasónk azt kérdezi, hogy mit tehet akkor, ha az örökölt családi ház többi társtulajdonosával nem tud a ház használatát illetően megegyezni. Megveheti-e a többiek részét, vagy eladhatja-e a saját tulajdoni részét idegennek? A társtulajdonosoknak joguk van az ingatlant használni, a jogaikat gyakorolni és az ingatlannal járó terheket olyan arányban viselni, amit a tulajdoni hányaduk fejez ki. Ha ezeket illetően nem tudnak megegyezni, akkor bármelyikük a bírósághoz fordulhat s kérheti a bíróság döntését. Ekkor a bíróság . határozza meg a közös ingatlan használatának módját s a jogok és terhek megosztását. Ha nem akar tulajdonközösségben maradni, akkor a társtulajdonosok részét megveheti, ha azok hajlandók a részüket eladni. De erre őket nem kényszerítheti. A társtulajdonosokkal azonban megegyezhetnek a tulajdonközösség megszűntetésében és a kölcsönös anyagi igények rendezésében. Minthogy ingatlanról van szó, az ilyen megállapodáshoz írásbeli szerződés szükséges. Ha nem tudnának megegyezni, akkor bármelyikük a bírósághoz fordulhat és a polgári törvénykönyv 142. paragrafusa alapján kérheti a tulajdonközösség megszüntetését. Hyen esetben a bíróság a közös dolgot (ingatlant) — ha az műszakilag lehetséges — a társtulajdonosok közt a tulajdoni arányaik szerint megosztja (pl. kertet vagy olyan épületet, amelyet függőlegesen építészeti szempontból két önálló egységre lehet osztani). Ha a természetbeni megosztás nem volna lehetséges, akkor a bíróság az egész ingatlant csak az egyik, vagy a többi társtulajdonosnak ítéli, s akiket aztán a megfelelő ellenérték megfizetésére kötelez. Tekintetbe veszi azt. hogy az ingatlant a társadalom érdekeivel összhangban lehessen használni. — Ha az ingatlanra egyik társtulajdonos sem tartana igényt, akkor a bíróság elrendeli annak eladását és az ebből származó összeget osztja föl a társtulajdonosok közt. A családi ház tulajdoni részét a társtulajdonos a többiek beleegyezése nélkül — csak valamelyik társtulajdonosra, annak házastársára a saját házastársára vagy a leszármazottaira és azok házastársára ruházhatja át. Minden más esetben — tehát idegenre való átruházás esetén — a társtulajdonosok beleegyezésére van szükség. Dr. B. G 19
