A Hét 1987/1 (32. évfolyam, 1-26. szám)
1987-02-20 / 8. szám
ÉLETÉBŐL ÜNNEPI DÉLUTÁN Húsz éve már annak, hogy Tóth Lajos és Szatmáry György létrehozták Vágsellyén (Šaľa nad Váhom) a Magyar Ifjúsági Klubot, a Csemadok helyi szervezete Vörösmarty klubjának elődjét. Már az első tíz év is jelentős sikereket hozott. Nemcsak a városból, de a környező falvakból is szívesen jártak az emberek a klub rendezvényeire. Az előadásokon a hallgatóság száma mindig száz fő körül mozgott. Nem csoda, hiszen neves hazai előadókon kívül számtalan magyarországi vendégművész is megtisztelte jelenlétével, vendégszerepléséve a klub tagságát. Még ma is meleg szívvel emlékeznek Bessenyei Ferenc, Vass Lajos, Papp László, Balogh Edgár vagy Oeme László látogatására. A klub megalakulásának tizedik évfordulóját megtisztelte jelenlétével Emil Boleslav Lukáč, Turczel Lajos és Czine Mihály, hogy csak a legjelesebb vendégeket említsem. A látogatók száma idővel csökkent, mivel a környező falvakban, a járás más városaiban is sorra alakultak a Csemadok közművelődési klubjai. Időközben megalakult a Központi Klubtanács, melynek irányelveit a Vörösmarty Klub vezetősége is tiszteletben tartja. A második tíz év a klub életében nem volt zökkenőmentes időszak. Gondot okozott az állandó helyiséghiány. Tartottak klubestet a kuttúrházban, a vendégfogadóban és az iskolában. Öt éve ismét a Centrál Szálló kávéháza ad otthont a kéthetente ismétlődő klubesteknek. A klub első vezetője. Tóth Lajos után Katona László vette át a szervezés-irányítás gondját. Tőle viszont Takács Éva „örökölte", aki ma is a klub élén áll. Valamennyi itt megforduló, ismereteit a klubtagságnak átadó előadó nevét nehéz lenne felsorolni. Néhányukra megkülönböztetett tisztelettel emlékeznek. Lehetetlen feledni Nagy László látogatását. Vigaszul ránk hagyott verssorai szolgálnak. Faragó Laura énekét „élőben" hallani sem adatik meg mindenkinek. Dr. Kristó Gyula egyetemi tanár, Marosi Endre a Tudományos Ismeretterjesztő Társaság főmunkatársa. Halász Péter néprajzkutató más-más szakterületről beszélve a tudományos kutatás legújabb ismereteit tárta a hallgatóság elé. A hazai előadók közül kiemelkedik Ág Tibor népdalgyűjtö, Lacza Tihamér lapunk munkatársa. Karol Vlachovský író, Vojtech Kondrót költő, Peter Andruško a Slovenské Pohľady helyettes főszerkesztője, Demjén Zoltán hegymászó. Nagy Géza farmakológus. Püspöki Nagy Péter történész. Csontos Vilmos költő és még sokan mások. A Vörösmarty Klub fennállásának huszadik évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen Mézes Rudolf, a Csemadok galántai járási bizottságának titkára elmondta, hogy a Galántai Járási Bizottság Elnöksége legutóbbi ülésén foglalkozott a klub tevékenységével és nagyra értékeli az elmúlt évtizedekben végzett munkát. A Központi Klubtanács üdvözletét, annak egyik tagja, Dr. Bajnok István hozta, megtoldva szavait egy ajándékba adott Kopócs Tibor grafikával. Köszöntő szavait, Vörösmarty szülőföldjének üdvözletét, a fejér-megyei Soponya község iskolájának tanára, Sajtos József mondta el. A bevezetőben már említett Szatmáry György nem csak klubalapitó, hanem a hazaiak kedvelt versmondója, énekese is. Most is szívesen megtapsolták. Az ünnepi délután műsorát Marosi Júlia népdalénekes, Sellei Zoltán és Bige József valamint a Ghimes táncegyüttes fellépése zárta. Marosi Júlia kalotaszegi és moldvai csángó keservest valamint saját gyűjtésű székely népi tréfákat adott elő: Sellei Zoltán a klub névadójára emlékezve Vörösmarty verseket szavalt. Bige József pedig bemutatta, milyen gyönyörűen szól a tárogató, a duda, a török síp és a hosszú furugla, ha értő kézbe kerül. A Ghimes zenekara helytáll bárhol, ahol az egyetemes magyar népzenét megszólaltatják. FISTER MAGDA Minerál nevű szálló több van az országban, de az, amelyik immár második éve ad helyet a Csemadok galántai és Bratísiava-vidéki járásbeliek legjobbjainak, a körülbelül százharminc Csemadok-tagnak, Gyügyön (Dudince) van. Másfél napig magyar szótól volt hangos a tanács-, illetve a bálterem, az idén is ott cserélték ki kulturális munkában szerzett tapasztalataikat a Csemadok helyi szervezetek küldöttei, a járási bizottság elnökei, valamint a két titkár. Ott értékelték átfogóan egész évi munkájukat, ott fogadtak el külön vonulva határozatot is az évzáró taggyűlések munkájának értékeléséről. A titkárok tájékoztató jellegű beszámolóiból kirajzolódott mindkét járás kulturális életének színes képe. A galántaiak elmondották, hogy növekedett járásunkban a vers- és prózamondók száma de ugyanúgy majdnem négyszázzal a taglétszám (10 235 jelenleg a Csemadoktagok száma). Elgondolkodtató és gyors orvoslást kiván, hogy csökkent az érdeklődés a Csemadok évzáró taggyűlései iránt. A mindig mozgalmas irodalmi és nyelvművelési tevékenység is alábbhagyott valamelyest, igaz, közrejátszottak ebben a választási előkészületek. Emiatt például nyolc esetben maradt el iró—olvasó találkozó. Szóvá tették azt is, hogy még mindig nem kapták meg a segédanyagot a Csemadok Központi Bizottsága által meghirdetett Fábry Zoltán irodalmi vetélkedőhöz. Figyelmük a most megrendezett Kodály Napokra is ráirányult, hogy a további nagyobb rendezvényekre is. mert hiszen a galántaiaknak kezdeményező kedvért és ötletért nem kell a szomszédba menniük. Most történetesen szoros együttműködést szorgalmaznak járásuk és a szomszédos járások közeli községei, illetve Csemadok helyi szervezetei között. A Bratislava-vidéki járásban mindössze kilenc helyi szervezet van. Az utóbbi Szemeten (Kalinkovo) alakult meg. A járás Csemadoktagjainak száma 2 200. Húsz százalékos szervezettséget szeretnének elérni. Nyelvművelési tevékenységük változatlanul jó. Gyurcsó István-estjük is sikeres volt Félben (Tomášov). Elsőként ők rendezték meg az anyanyelv hetét. Nem kell hangsúlyozni, hogy ez mennyire fontos! Az olvasótábor évenkénti megszervezése is új színfoltja kulturális mozgalmunknak. A kilenc helyi szervezet kevés ahhoz, hogy a népművészeti munkában is eredményeket tudjanak felmutatni. Három gyermekcsoportjuk és egy vegyeskaruk van. Készülődésük folyamatos a különböző, állandó jellegűnek mondható rendezvényekre. Évzáró taggyűléseik színvonalasak voltak, de nem mindenütt jelentek meg a községi pártszervezet és a helyi nemzeti bizottság képviselői. Nagyban emelte a kétnapos munkaértekezlet színvonalát hogy újra figyelmet lekötő. gondolatébresztő előadások hangzottak el kulturális életünk időszerű kérdéseiről. Mint ahogy tavaly, az idén is Sidó Zoltán országos elnök, a Szövetségi Gyűlés képviselője tájékoztatta a jelenlevőket a Csemadok általános helyzetéről. Elmondotta, hogy szövetségünknek már kilencvenezer tagja van, majd részletesen foglalkozott azzal, milyen feladat vár ránk. miután szövetségünk társadalmi szervezetként 1987. január 1 -tői tagja a Nemzeti Frontnak. Szólt a Csemadok közelgő XIV. országos közgyűlésének előkészületeiről, és megismertette hallgatóságát az alapszabályzat-módosítás néhány javaslatával. Végh László, a Szlovák Szocialista Köztársaság Kormányhivatala nemzetiségi főosztályának szakelőadója a sajtó szerepéről szólva számos, figyelmet érdemlő adatot között a tizenkilenc központi magyar nyelvű lapunk példányszám-alakulásáról, az olvasói érdeklődésről, illetve csökkenéséről, a nemzetiségi kultúra intézményes meghatározóiról, valamint képviseletünkről a Szövetségi Gyűlésben, a Szlovák Nemzeti Tanácsban és a helyi, járási és kerületi nemzeti bizottságokban. Iskoláinkkal kapcsolatban változatlanul gondunknak mondotta a magyar nemzetiségű fiatalok főiskolára jelentkezése alacsony százalékarányát. Kovács László tanár, aki a közelmúltban egyik résztvevője volt a bécsi hungarológiai kongresszusnak, a magyarságtudományban elért eredményekről tájékoztatta a gyügyi értekezlet Csemadoktagjait, de elmélyülten foglalkozott nyelvhasználatunk állapotával, a nyelvjárások és a köznyelv viszonyának vizsgálatával nemzetiségi környezetben. A kétnapos értekezlet két beszámolója és három előadása parázs vitát váltott ki. A jelenlevők ismételten tanúbizonyságot tettek arról, hogy a járásukban folyó Csemadok-tevékenységen kívül érdekli őket minden, ami a csehszlovákiai magyar nemzetiség életével kapcsolatos. Megkülönböztetett figyelemben részesítették iskoláinkat, mert munkájuk és az anyanyelvű iskolák munkája között szoros, egymást feltételező összefüggést látnak. Tanulságként pedig azt imám még le a gyügyi értekezletről, hogy a galántaiak öt évvel ezelőtti kezdeményezése minden járási bizottságunkat jobban elgondolkoztathatná, s hasonló akció megszervezésére késztethetné. Az ilyen összejövetelek mind a résztvevők, mind a szervezők számára értékesek. Gyügyröl senki nem tért haza üres tarsollyal. Olyan fényforrássá vált a gyógyfürdőhely. amely százharminc ember lelkét a kulturális munka hétköznapjaiban sokáig melegíteni fogja. MÁCS JÓZSEF • A Csemadok Központi Bizottsága Titkárságának vezetősége és a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom Üzemi Bizottsága azzal a felhívással fordult az üzem dolgozóihoz, hogy a Csemadok közelgő XIV. országos közgyűlése és a szakszervezetek XI. kongresszusa alkalmából vállaljanak szocialista munkakötelezettségeket. Tavaly a Titkárság vezetősége és a szakszervezet üzemi bizottsága a CSKP XVII. és az SZLKP kongresszusa, valamint a CSKP megalapításának 65. évfordulója és a népképviseleti választások alkalmából adott ki hasonló felhívást. Az üzem dolgozói részéről vállalt munkakötelezettségek a jobb szervezésre, a tervek teljesítésének biztosítására, a vagyontárgyak védelmére, a munkahely tisztántartására és az igényes munkához szükséges egyéb fettételek megteremtésére vonatkoztak, illetve vonatkoznak. • Megtárgyalták a Csemadok járási és városi bizottságok elnökségei a Csemadok új Alapszabályzat-javaslatát. A Csemadok Bratislavai Városi Bizottsága Elnökségének a tavaly december 17-én tartott ülésén volt szó az Alapszabályzat-javaslatról. A tervezetet dr. Lukács Tibor, a KB vezető titkára ismertette az elnökség tagjaival. Az elnökség a dokumentumot részletesen megvitatta és konkrét javaslatokat fűzött az előterjesztéshez, illetve az Alapszabályzat-tervezethez. Az Alapszabályzat végleges szövegét a XIV. országos közgyűlés hagyja jóvá. • Az 1949. március 5-én történt megalakulását követően a Csemadok Központi Bizottsága gyakran adott ki körleveleket. E körlevelekben arról tájékoztatta a tagságot, hogy a Csemadok miként dolgozzon, és — ahol erre igény mutatkozik — miként lehet és kell a helyi szervezeteket megalakítani. Az első számú körlevélben például ez olvasható: „A Csemadokot egy hatalmas, szilárd vagyonú és tömegalapokon nyugvó, élettől pezsgő, népi kultúrházzá kell építenünk, hogy ezzel is bebizonyítsuk köztársaságunk színe előtt erejét, magas müvettségigényét és azt az akaratát, hogy egy közös, szebb jövő életformáinak megteremtésénél nem sajnálunk sem fáradozást sem áldozatot. Munkatervúnk sok feladatot ró ránk. Többek között népművelési folyóiratok, irodalmi és politikai művek kiadását, könyvtárak felállítását és kiegészítését stb. Mindez megköveteli, hogy mindjárt kezdetben rendet teremtsünk a pénzügyekben is. A Csemadokot mint a saját házunkat építjük, magunknak kell tehát a szükséges téglát összehordani." A Csemadok az induláskor vállalt feladatokat a közben eltelt évek alatt nemcsak teljesítette, hanem több vonatkozásban túlteljesítette. • A Csemadok Bratislavai Városi Bizottsága által irányított hat helyi szervezet közül a felsőbb szervek irányvonala által meghatározott időpontban az évzáró taggyűlést négy helyi szervezet tartotta meg. Nem mondhatja el ugyanezt az oroszvári (Rusovce) és a várkonyi (Vrakúň) helyi szervezet. A lemaradás az említett községekben nem vet jó fényt sem a tagságra, sem a Csemadok helyi szervezetének vezetőségére. 7
