A Hét 1987/1 (32. évfolyam, 1-26. szám)

1987-02-13 / 7. szám

ÉLETÉBŐL belül is az egyszólamú táncolás, példá­ul tízpáran-sokpáran egyszerre ugyan­azt a motívumot, ugyanúgy beállítva, a táncos saját táncolási jellegétől meg­fosztva táncolt. Gyakorta pedig a túl­zott, a mindenáron látványosságra tö.­­rekvés került előtérbe. Igazán -tanulhattunk a párhuzamból, az eredetinek és a feldolgozottnak- egy időben, egy színpadon, tehát azonos feltételek melletti bemutatásából. Kár, hogy legalább a kerületből nem jött el minden néptánccal, hagyományápolás­sal és gyűjtéssel foglalkozó szakember. Pedig talán ez lett volna az antológia egyik legfontosabb feladata: hatni a táncalkotókra, segíteni a helyes útirány megtalálását, a néptánc színpadi nyel­vezetének fejlesztését. Ha jobban oda­figyelnek a járási népművelési közpon­tok és mozgósítják a járásuk területén dolgozó tánczenei szakembereket, ak­kor e célját is maradéktalanul teljesít­hette volna a rendezvény. A bemutató III. része az érdekes ko­reográfiák bemutatása volt. Figyelemre méltó próbálkozásokat, színpadi meg­oldásokat, koreográfiákat láthattunk. Hét volt belőlük. Ahány, annyiféle meg­közelítése a hagyománynak, a táncnak. Másnap tudományos konferencia kö­vette a bemutatót. A konferencia témá­ja ráépült az antológia első részére: sor- és körtáncok hagyománykérdés csoportjával foglalkozott. Beszámolók hangzottak el: Sor- és körtáncok a kelet-szlovákiai, a morva és a magyar néphagyományok tükrében címmel, va­lamint a hagyomány szerepe a színpadi alkotásokban és a színpadi alkotói munka a folklórcsoportokban témakö­rökből. Az elhangzott beszámolókat a Knk megjelenteti és eljuttatja a szak­emberekhez. Nagyon komoly kezdeményezés ez a Folklórantológia. Komoly figyelmet is érdemel. 1987 végén már számolni lehet a 3. évfolyamával. Dr. Takács András Fotó: archívum nek, ahol az iskola van. Mert hát kinek van hozzá szíve, hogy az apró emberpalántákat naponta utaztassa a szomszéd község isko­lájába. így hát ha az ember már építkezésre adja a fejét, akkor inkább ott. ahol iskola is akad. Ám a kolozsnémai. keszi meg a többi határt majd akkor is rendben kell tartani, amikor ez a feladat azokra hárul, akik most iskola hiányában más faluban építkeztek. Vagy talán akkor meg majd onnan fogják a dolgozókat idetoborozni ? Utóirat A modernizálás és az új koncepciók kidol­gozásakor érdemes volna számításba venni olyan körülményeket is, melyeknek az esetle­ges negatív hatása csak húsz év múlva fog megmutatkozni. Akkor már nemcsak nehéz, hanem esetleg nagyon drága is lesz az orvoslás. 'N Dr. SZABÓ IVÁN • Adalékok címmel gyűjteményt állít össze a Csemadok Központi Bizottságának Titkár­sága. A Csemadok XIV. Országos Közgyűlése küldöttei és vendégei részére készülő kiad­vány tényeket, adatokat, statisztikai kimuta­tásokat közöl majd arról, hogy a Csemadok szervei és szervezetei, valamint helyi szerve­zeteinek együttesei milyen munkát végeztek az 1982-ben megtartott XIII. Országos Köz­gyűléstől napjainkig. • A Csemadok taglétszáma állandóan nö­vekszik. Tavaly például Kassán (Košice) négyszázan, Kassa-vidéken ötszázötvenen léptek be a Csemadokba. A taglétszám az elmúlt évben a legtöbb járásban jelentősen gyarapodott. • A Csemadok Központi Bizottságának Titkársága január 13-án tartott ülése egye­bek között értékelte, hogy a Hét szerkesztő­sége 1980-ban hogyan teljesítette eszmei politikai munkatervét. Egyebek között meg­állapította, hogy a lapnak a tavaly beveze­tett új rovatai közül különösen az Emberkö­zelben című nyerte meg az olvasók tetszé­sét. Az interjúsorozat a csehszlovákiai ma­gyar tisztségviselőket, a törvényhozó szervek képviselőit, kitüntetett efsz-elnököket, érde­mes művészeket, valamint a tudományos élet területén jelentős eredményeket elért személyeket mutatta be. A Madách Könyvki­adó tervezi, hogy az Emberközelben című interjúsorozatot megjelenteti könyvalakban. • A Csemadok eddigi történetét általában három időszak jellemzi. Az első az igény felkeltésének, a második az igény kielégíté­sének, a harmadik az igény átalakításának időszaka. Az első időszakban a Csemadok arra törekedett, hogy önbizalmat öntsön a tömegekbe és felkeltse a művelődés iránti igényt. A második időszakban a tömegek igényét tömeges akciókkal elégítette ki. A harmadik — jelenlegi időszakban — már nem elégszik meg a mennyiséggel. Minősé­gileg is javítja munkáját. A minőségről és az egyre igényesebb munka szükségességéről egyebek között gyakran esett szó a helyi szervezetek évzáró taggyűlésein és a járási konferenciákon. A munka minőségének a kérdése bizonyára központi téma lesz majd a március 20—21-én sorra kerülő XIV. Orszá­gos Közgyűlésen is. • Lőrincz Gyula, aki 1980 végén bekövet­kezett haláláig 30 éven át vezette a Csema­­dokot, az alakuló közgyűlésen elhangzó be­szédében egyebek között ezeket mondta: „A Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kultúre­­gyesületének az lesz az egyik fő feladata, hogy megszüntesse a magyar és a szlovák nép, valamint az itt élő más nemzetiségiek egymástól való egészségtelen elszigeteltsé­gét, különélését. Hogy megteremtse a har­monikus együttélést minden téren — kultú­rában, munkában, újjáépítésben, iparban, mezőgazdaságban ... Meg kell teremteni a legszorosabb együttműködést a szlovák, a cseh és a más nyelvű dolgozók között nem­csak a munkapadoknál, nemcsak a szántó­földeken, hanem a kultúra területén is." Lőrincz Gyula szavai ma is időszerűek. Pósa Lajosra emlékeztek Az autó fénycsóvája meg-megvilágítja az út menti fák dérlepte ágait. Örülünk, hogy nem csúszós még az út. Várakozással közeledünk Dobóca (Dubo­­vec) felé. Ünnepnapot jelent a község életé­ben és a mi életünkben is ez az évenként ismétlődő találkozás, a Csemadok évzáró közgyűlése. Még télen is, a hó leple alatt is felismerem Dobócán a járdát szegélyező virágágyakat, a rendezett patakmedret, a szép fasort, mely nyári vasárnapokon a meghitt falusi hangulat megteremtője. Ezt ápolgatja nyáron sok Cse­­madok-tag és a kiskertészek csoportja. A művelődési otthonból nótaszó hangzik, próbál az énekkar, de már nem csupán női hangokat hallunk, bátrabban, erőteljesebben szól az ének, férfiak is énekelnek ... Az évzáró közgyűlés termébe bejutni nem kis feladat. Ennek két oka van. Összegyűlt a község apraja-nagyja. A másik ok, mindenki­vel kezet rázhatok, csupra ismerős, korombe­liek és tanítványok, vagy azok szülei. Lega­lább tizenöt esztendeje látom a vezetőség lendületes munkáját. Színelőadások, kézi­munka és háziszöttes kiállítás, Tompa-, Bla­ha Lujza-, Mikszáth emlékműsorok követték egymást, és ma este Pósa Lajos életműve kerül bemutatásra. A gondos előkészítést bizonyítja a teremnek a műsorral összhang­ban elkészített díszítése, a jól megválasztott idézeteket fenyögallyak keretezik, meleg, ün­nepi hangulatot varázsolva. Az idősebbek emlékeznek és a fiatalokat emlékeztetik a gömöri táj irodalmi, művésze­ti értékeire. A Pósa-emlékest bevezető elő­adását Csobó Árpádné — helybeli pedagó­gus — tartja és a radnóti származású költő életútját bemutató műsort a fiatalok szavala­tai tarkítják, ők a költő műveiből vett idézete­ken kívül színes csokrot mutatnak be Pósa édesanyjához és költőtársaihoz irt leveleiből is. Az anyag jelentékeny részét a kései Pósa-utódoktól gyűjtötték. Néhány év óta az irodalmi színpad műso­rát énekszámokkal is tarkítják a dobóciak. A jól összekovácsolódott, lelkes asszonykórus 1986-ban részt vett az Ajnácskőn (Hajnáč­­ka) megtartott körzeti versenyen is. A siker a kultúrát kedvelő férfiakra is ösztönzően ha­tott és ma este a Dankó Pista által megzené­sített Pósa-verseket már a vegyeskórus mu­tatta be. Így vált gazdagabbá, hangulatosab­bá az évzáró taggyűlés műsora. Ez a kis ünnep számadás, melynek meg­szervezéséért a Csobó tanítóházaspárt, Cziprusz Elemért a helyi szervezet titkárát és áldozatkész segítőtársaikat illeti köszönet. Igaza van Simon L-nek. a hnb titkárának, amikor a megnyitó után így szólt: jó a zsúfolt kis terem! A nagy helyiségben elvész a meghitt hangulat. A gyűlést — ezt a kedves élményt jelentő találkozást — egymás mellé ülve, beszélgetve, énekelve, a jövő feladatait tervezgetve fejeztük be. Bízunk benne, hogy az elkövetkező észtén-A helyi szervezet vezetősége: Cziprusz Bemér, Csobó Árpád és Csobó Árpádné dobén egyre több falusi és városi szervezet tudja ünneppé varázsolni az évzáró taggyű­lést. Dr. DANIS TAMÁS 7

Next

/
Thumbnails
Contents