A Hét 1987/1 (32. évfolyam, 1-26. szám)

1987-02-06 / 6. szám

érrendszeri, a daganatos betegségek, illet­ve a balesetek. A vérnek és vérkészítmé­nyeknek mindhárom gyógyításában óriási szerepe van. — A véradás ma már teljesen veszély­telen? — Az előírt óvatosság szabályainak be­tartásával igen. Ez nemcsak a steril körül­mények megteremtésének szem előtt tar­tását jelenti, hanem a készséggel adakozó donorok védelmét is. Szív-, vagy májbete­gektől például soha nem veszünk vért. A vérvételt megelőző orvosi vizsgálat egyút­tal kiváló szűrővizsgálatnak is bizonyul, hiszen nemegyszer komoly betegségeket fedeztünk már fel. Két hónapja történt például, hogy a szóban forgó nap délelőtt­iére berendelt 101 véradó közül egy har­minchét éves asszony jött fel hozzám, mert nem akartak tőle vért venni. Meg­néztem a laboratóriumi leleteket, és ma­gam is az orvosi kivizsgálást javasoltam. Néhány hét múlva telefonált az édesany­ja, hogy korai daganatos betegséget fe­deztünk fel, és már meg is műtötték az onkológiai intézetben. Ezzel szemben az egészséges szervezet szinte meg sem érzi a négy deci vér levételét, hiszen a szerve­zet két-három perces pihenő után átáll, a vérraktárak pedig hamarosan pótolják a veszteséget. Alapvető célunk, hogy a vér csak használjon, és ne ártson. Joggal merül fel a kérdés: hogy lehet megtervezni és megszervezni egy tizenöt­milliós ország, vagy akár csak egy félmilli­ós, vagy ennél jóval nagyobb város vérel­látását? Miképpen lehet előre nem látha­tó balesetekre, műtétekre, ismeretlen be­tegekre fölkészülni? Nos, elsősorban az évek folyamán kiala­kult véradó-törzsgárdára támaszkodva, bár sürgős esetekben főképpen a készen­léti donorokra kell számítani. Az egészség­­ügyi tárca és a Vöröskereszt közös tö­rekvései azt mutatják, hogy a munkaké­pes lakosság mintegy tizenöt-húsz száza­lékának kell véradóvá válnia ahhoz, hogy a vérellátás a jövőben is biztonságos ma­radjon. És hogy ez nem elképzelhetetlen, azt egyebek között az is bizonyítja, hogy vannak olyan munkahelyek, ahol a dolgo­zóknak mintegy harmada rendszeres vér­adó. Jó szervezéssel, meggyőzéssel tehát megnyerhetök az emberek, ugyanakkor időben kell gondolni az utánpótlás nevelé­sére is. Ezt azért fontos tudatosítani, mert a vérszükséglet mind hazai, mind világvi­szonylatban rohamosan emelkedik. Nem­csak a balesetek növekvő száma miatt, hanem az orvostudomány fejlődése kö­vetkeztében is. Megváltozott például a műtétek jellege s egyre bonyolultabb megoldások is lehetségesek. A sok és bonyolult operáció, természetesen, sok vérpótlást igényel. Elég, ha csupán azt vesszük tekintetbe, hogy hazánkban több ezer sebészeti ágy van, és vérre nemcsak a sebészeteken van szükség ... S hogy mennyire így van ez, azt mind­azok igazolhatják, akik — avagy akiknek hozzátartozói közül valaki — balesetet szenvedett, életmentő műtétre szorult, vagy esetleg új vesét kapott. Mert ha például veseriadó van — vagy májátülte­tés, netán gyerekszivműtét —, akkor bi­zony jópár palack A Rh pozitív friss vér kellhet! De minek is ezt tovább magyarázni?! A vér életet ment. Maga a véradás pedig annyi, mint a legtermészetesebb segíteni akarás. MIKLÓSI PÉTER Fotó: Pribyl HOGYAN TAKARÉKOSKODUNK? • Milyen eredményeket ért el a Szlovák Állami Takarékpénztár a 7. ötéves terv­ben és mik a céljai a 8. ötéves tervben ? — A 7. ötéves tervben 20,5 milliárd koronával gyarapodott a Szlovák Szoci­alista Köztársaság polgárainak takarék­­betétje, és ez 3,9 milliárd koronával több a tervezettnél. Az előző ötéves tervhez képest 5,4 milliárd koronával gyorsabban gyarapodott a lakossági ta­karékbetét. A takarékbetétek struktúráját tekint­ve a 7. ötéves tervben tovább gyarapo­dott a hosszúlejáratú felmondási időre elhelyezett betét. Az összes betét 50,3 százalékát ilyen betétkönyvre helyezték el a polgárok. A rövid időre elhelyezett betétforma közül csak a zsírószámlák mutattak növekedést. Ezeknek a tulaj­donosait kedvező kamatlábbal motivál­juk, s további előnyük; lehetővé teszik a készpénzfizetés nélküli takarékosko­dást és a tulajdonos helyett ellátják az egyszeri vagy rendszeres illetékek fize­tését. Rohamosan növekedett a 7. ötéves tervben a betétek forgása. Csupán 1985-ben 35,1 milliárd korona ki- és befizetést eszközöltünk a betéttulajdo­nosoknak, s ez 8,5 milliárd koronával múlta felül az 1980. évi forgalmat. Nőtt az érdeklődés a szervezett üzemi taka­rékoskodás, az ifjúsági jutalékos takaré­koskodás és a nyugdíj előtti takarékos­kodás iránt. A tervnek megfelelően alakult a zsí­rószámla útján való takarékoskodás és a készpénz nélküli pénzforgalom. Csu­pán 1985-ben 5,1 millió átvitelt hajtot­tunk végre a zsírószámlákon, s ez egy­millióval több pénzügyvitelt jelent az 1984. évi helyzethez képest. Ez egyéb­ként a takarékpénztár legdinamikusab­ban fejlődő szolgáltatása. • A lakossági kölcsönök folyósítása a takarékpénztár munkájának további fon­tos része. Hogyan alakult e téren a helyzet ? — Alapjában véve teljesítettük a köl csönök folyósításában kitűzött felada­tokat is. Elsősorban társadalmunk szo­ciális és népesedéspolitikájának meg­valósítására, az áruforgalom rugalmas irányítására törekedtünk. Nyugodt szív­vel elmondhatom, hogy a 7. ötéves tervben a lakosságnak nyújtott kölcsö­nök hozzájárultak — a társadalmi érde­kekkel összhangban — a lakáskérdés megoldásához és az új lakások beren­dezéséhez. Hogy mik a Szlovák Állami Takarék­­pénztár céljai a 8. ötéves tervben ? Ab­ból kiindulva, hogy a takarékoskodás­nak mérhetetlen jelentősége van a szo­cialista bővített újratermelés szem­pontjából, ebben az ötéves tervben is optimális fejlődésre törekszünk. Remél­jük, hogy a lakossági betétek folyama­tos alakulásával hozzájárulunk a nép­gazdaság kiegyensúlyozott és egyenle­tes fejlődéséhez. Gazdasági, politikai és nevelő szem­pontból kötelességünknek tartjuk, hogy A legtöbb ember elég gyakran megfordul a takarékpénztárban. Ki azért, hogy a becsületes munkával megkeresett pénzét betétkönyvre tegye, hadd kamatozzék, ki pedig azért, hogy kölcsönt vegyen fel. Hogy is állunk e téren? Takarékosak va­gyunk-e vagy költekezők ? Erről és a pénz­­intézmény munkájáról beszélgettünk Jo­zef CIPOWAL (a képen), a Szlovák Állami Takarékpénztár vezérigazgatójával. minden erőnkkel a lakosság takarékos­­sági kedvének szervezésére, a szolgál­tatások javítására törekedjünk, és to­vábbfejlesszük elsősorban a szervezett takarékossági módokat és a készpénz nélküli ügyvitelt. Feltételezzük, hogy 1 990-ig legalább a dolgozók 45—50 százaléka kapcsolódik be a rendszeres takarékoskodásba, s ezzel elérjük, hogy 1 millió 260 ezer ember takarékoskodik majd szervezetten, vagyis Szlovákia la­kosságának több mint egynegyede. Az ifjúsági jutalékos takarékoskodás­nak évente legalább 42 ezer új fiatalt akarunk megnyerni, ezzel tehát egyidő­­ben mintegy 210 ezer fiatal venne részt ebben a takarékoskodási formában. Az ötéves terv végére szeretnénk elérni, hogy a zsírószámla-tulajdonosok száma elérje legalább a félmilliót. A takarékos­kodási küldetése mellett szeretnénk fej­leszteni a készpénz nélküli pénzátvitel szerepkörét. Ezt úgy akarjuk elérni, hogy bővítjük a zsírószámla útján törté­nő fizetések és vásárlások lehetőségét. A lakosságnak nyújtott kölcsönök — a népgazdaság fejlődésével összhang­ban — az állam gazdasági és szociális politikája megvalósításának, a lakosság szükségletei kielégítésének és az élet­­színvonal emelkedésének eszközei ma­radnak. Továbbra is elsősorban a lakás­­kérdés megoldására, az ifjú házasok életkörülményeinek javítására folyósít­juk őket. A népgazdaság szükséglete­inek megfelelően kölcsönt folyósítunk a kisállattenyésztőknek és kiskertészek­­nek, azoknak a polgároknak, akik fize­tett szolgáltatást nyújtanak a lakosság­nak, végül hiteleket bizonyos társadal­mi szervezeteknek. A lakosságnak nyúj­tott kölcsönök struktúrájában lényegi változás nem lesz, de előkészületben van az áruvásárlásra nyújtott kölcsönök feltételeinek egyszerűsítésére vonatko­zó javaslat. • Az egész világon terjed a készpénz nélküli pénzügyvitel, nálunk ezt a célt szolgálja a zsírószámla. Milyen fejlődés várható e téren? — A 6. és 7. ötéves tervben végzett elemzések azt bizonyítják, hogy a kész­pénz nélküli pénzügyvitel Csehszlováki­ában elmarad a gazdaság objektív szükségletei és a fejlett életszínvonallal és pénzügyi kapcsolatokkal rendelkező országok mögött. Különösen alacsony a készpénz nélkül eszközölt fizetések ará­nya az áruvásárlásban és a szolgáltatá­sokért járó illetékek térítésében. A készpénz nélküli pénzügyvitel távlatilag leginkább a lakosság rendszeresen is­métlődő befizetéseinek térítésében fej­leszthető, s ez a mód rendkívül gazda­ságos és különösen előnyös az ügyfelek szempontjából, mert megtakaríthatják az ezzel járó veszödséget. Azzal számolunk, hogy a nyolcadik ötéves tervben küldetésünkből eredően is hozzájárulunk a készpénz nélküli pénzügyvitel optimális megoldásához. • Az ügyfelek gyakran panaszkodnak a takarékpénztárak nehézkes ügyvitelére. Hogyan akarják javítani és ésszerűsíteni a munkát? — Az ötmillió betét kezelése azzal jár, hogy naponta az ügyfelek ezrével kerü* lünk kapcsolatba, ráadásul olyan „érzé­keny" területen, mint a pénzkapcsolat. Pénztárakban és az ügyfelekkel foglal­kozó ablakoknál rendszerint nők, anyák dolgoznak, akik gyermekgondozás cí­mén elég gyakran kimaradnak a mun­kából, s ilyenkor rugalmasan helyettesí­teni kell őket. Bár az ügyféllel való közvetlen emberi kapcsolatot semmi sem helyettesítheti, a jövőben olyan műszaki berendezése­ket akarunk üzembe állítani, amelyek megkönnyítik és főleg meggyorsítják al­kalmazottaink munkáját. Ezzel egyidöben tovább bővítjük a lakosságnak nyújtott szolgáltatások skáláját. Nem hagyhatom azonban fi­gyelmen kívül, hogy takarékpénztáraink dolgozói az ügyfelekkel gyakran olyan dolgokat kénytelenek megoldani, ame­lyek nem tartoznak a hatáskörükbe. Gondolok itt arra, hogy egyes munkál­tató szervezetek nem hajlandóak alkal­mazottaik üzemi takarékoskodását át­utalni más járásba vagy kerületbe. A készpénz nélküli ügyvitellel, a zsíró­számlákkal kapcsolatban elég gyakran előfordul, hogy a kereskedelmi szerve­zetek vagy a szolgáltató üzemek tájéko­zatlanság folytán nem hajlandóak elfo­gadni a csekkel való fizetést, s nekünk kell lenyelni ügyfeleink haragját. A ne­hézségek ellenére ígérhetem, hogy a takarékpénztár ezentúl is igyekszik majd a lehető legjobban teljesíteni fon­tos társadalmi küldetését a polgárok teljes elégedettségére. PALÁGYI LAJOS A szerző felvétele 13

Next

/
Thumbnails
Contents