A Hét 1987/1 (32. évfolyam, 1-26. szám)

1987-01-03 / 1. szám

••• — Gróf Apponyi Albertnak volt itt birtoka, vadászkastélya — mondja egyik ismerősöm a faluban. — Cselédek lakták Éberhardot valamikor, aztán földművesek egészen a második világháború végéig, meg még azután is, a szövetkezet megalakulásáig — teszi még hozzá. — Akkor csak kevesen jártak dolgozni a közeli nagyvárosba, most talán már hatszáznál is többen.

Felső-csallóközi községben járok, vagy talán már nem is ott, a falu szélén kanyargó, a vizétől éppen megszabadított Kis-Duna-holtág innenső oldalán. Tiszta időben jól látható innen a Kis- Kárpátok nyúlványa, a tv-torony, a vár, este és éjszaka a fővárosi hegyoldal

re vannak ügyfeleim gyors megismerésében. De úgy is hasznát veszem tanítói képesítésemnek, hogy jobban és gyorsabban eligazodom három iskolánk dolgaiban. És mélységesen hiszek az emberekben, azokban is, akikben csalódnom kell. A hozzám közelállóktól aztán meg is kapom: gyenge elnök vagyok! Az én elvem, hogy bízni kell az emberekben és biztosítani kell számukra a lehetőséget, hogy bizonyítani tudjanak.")

Holocsy László elmondja, hogy pedagógusként került Éberhardra, de már ezt megelőzően is ismerték öt a faluban. Misérdről (Dunajská Lužná) járt ide muzsikálni lakodalmakba, szülői bálokBurger Ferenc és Holocsy László

Érdemes értűk dolgozni

■ ,.__. .. , . .. Falurészlet

megannyi fénye, mintha kráter okádta tüzes lávafc>lyam borítana be mindent.

Éberhard (Malinovo) 1 400 lakosának a 80 százaléka magyar nemzetiségű. Ez a helyi nemzeti bizottság tagjainak öszszetételében is tükröződik. Ahogy másutt, itt is új családi házak sora épült fel. Egész utca a Kis-Duna-holtág közelében. Szaporodnak a gazdátlanná vált házak is. Ezeket szívesen felvásárolják a fővárosiak, hiszen csupán tizenhét kilométert kell utazniuk hétvégi házukba.

Az Apponyi Albert-féle kastély ma is áll, a mezőgazdasági középiskola négyszáz tanulója lakja, s külön igazgatású, egy-négy osztályos magyar és szlovák tanítási nyelvű iskolája is van Éberhardnak. Három iskola, egy viszonylag kis lélekszámú faluban! A helyi nemzeti bizottság élén, Holocsy László személyében, olyan ember áll, akinek negyvennégy esztendejéből tizennégy szintén a pedagógusé. Úgy ismeri az iskolák életét és gondját, mint a tenyerét. Ha nem tudnám, kivel parolázom a hnb hivatalában, első pillantásra is kitalálnám, hogy ez a Holocsy nagyon hasonlít arra a másikra, a színész Holocsy Istvánra, aki a Matesz tagjaként tette ismertté a nevét. A kilenc Holocsy testvér közül nyolc él. Öten érettségiztek, ketten főiskolát végeztek: Holocsy

László és István. A szülők már nem élnek. Az édesapa kovács volt.

A helyi nemzeti bizottság elnökének életútja röviden: a Rozsnyói (Rožňava) Magyar Tanítási Nyelvű Pedagógiai Gimnáziumban érettségizett 1961- ben, majd a katonaidő letöltése után testnevelő szakos hallgató a főiskolán, de a tanulmányait nem fejezi be. Megnősül, és levelező tagozaton magyartestnevelés szakos képesítést szerez. („Misérden, Éberhardon és Félben tanítottam. 1979. január 1 -tői vagyok a hnb elnöke. Önkéntelenül adódik a kérdés, hogyan egyeztethető össze jelenlegi posztom a pedagógusi hivatással. Nos, a pszichológiának és pedagógiának nagy hasznát veszem. Segítségemba, stb. Dobos és énekes volt a zenekarban. Hat évig játszott a körtvélyesi (Hrušov) Kormorán csárdában. 1977- ben fejezték be ott a játékot, de még néhány évig folytatták a környező falvakban. A környék legjobb zenekara volt. Már hnb-elnök volt, és még mindig játszott, nemegyszer adódott úgy, hogy esketett, utána pedig a lakodalomban a zenekar tagjaként játszott. Végül is mindenből kiöregedik az ember, az éjszakázást már nem bírja úgy ebben a korban. („Az is jó volt valamire. Életiskola volt az is. Sok helyen megfordultam, sok emberrel megismerkedtem. Ez mind segítségemre van mostani munkámban. Az ismerősök persze még mindig azt kérdezik, hogy még játszol? Nem azt, hogyan megy a munka a hnb-n? Zenélés, éneklés? A hang együtt születik az emberrel. Örökli az ember. A zene iránt kicsi koromtól érdeklődöm. Mikor Rozsnyóra kerültem a pedagógiai gimnáziumba hegedülni

már tudtam, ott tanultam meg gitározni, zongorázni és egy kicsit dobolni is. Mindig arra gondoltam, hogy zenei tudásomnak a gyerekek veszik majd hasznát. A jó hangom meg arra bátorított, hogy a nyilvánosság előtt szerepeljek. Többször felléptem a Csemadok járási táncdalfesztiválján Szencen. Egyszer az országos döntőnek is résztvevője voltam.")

Holocsy László hosszú gondolkodás után vállalta el a hnb elnöki tisztjét. A faluval nem kellett ismerkednie. A hnb tanácsának tagjaival sem. A községi pártszervezet elnökeként már korábban is eljárt a tanácsülésekre. Machán Bélának lett az utódja, akinek elévülhetetlen érdeme, hogy felépíttette az óvodát. Mindent megtett a falu fejlesztéséért. Holocsy László akkor jött rá, mit vállalt, amikor már nyakig benne volt a munkában. A múló évek felismertették vele, hogy a munka ráeső részét el kell végeznie. Nem mondhatja, hogy most

pihen. („Mi néha elnökök vagyunk, néha építészek, villanyszerelők, vízvezetékszerelők, gépkocsivezetők és életmentők. Volt úgy, hogy saját kocsimmal vittem a beteget a kórházba. Mi elnökök türelmesek is vagyunk. Türelmesen meghallgatjuk a nagymamákat, nagypapákat és mások sokszor nyakatekerten előadott panaszait. Néha meg azt gondolják rólunk az ügyfelek, hogy úristenek vagyunk. Mindent azonnal el tudunk intézni. Aztán itt van az önsegélyes alapon történő építkezés! Néha az az érzésem, hogy a semmiből kell valamit teremtenem. Főleg az építkezési anyagok beszerzése okoz gondot. Szerencsére gazdasági üzemeink segítenek, elsősorban gépekkel, de kölcsönözött építőanyagokkal is. Ezzel nem dicsekedhet minden hnb. Nem utolsósorban kellene említenem a lakosság tevékeny részvételét az építkezésekben. Ahogy a két orvosi rendelő esetében történt...'')

12