A Hét 1986/2 (31. évfolyam, 27-52. szám)

1986-12-19 / 51. szám

HM KÖZELEBB A CSIUAGOKHOZ 492 11 A Naprendszer legnevezetesebb és legnagyobb bolygója a Jupiter, amely 12 földi év alatt kerüli meg egyszer a Napot. Hatalmas tömegé­ből közel 1 300 földnagyságú göm­böt gyúrhatnánk, sőt háromszor na­gyobb az összes bolygó együttes tö­megénél. „Félbemaradt" csillagnak is nevezik, mivel a holdak olyan rend­szere alakult ki körülötte, mint egy kis Naprendszer, ugyanakkor a legú­jabb kutatások kiderítették róla, hogy nemcsak a Nap fényét nyeri vissza, hanem saját maga is bocsát ki sugárzást. Ha valamilyen csoda foly­tán megsemmisülne a Nap, akkor a Jupiter venné át szerepét; körülötte keringenének — igaz jóval lassabban — a bolygók, kisbolygók és üstökö­sök. Már kis nagyítású távcsővel is megfigyelhetjük a négy legnagyobb holdját, és felszínét, amelyen véko­nyabb, vastagabb, sötétebb vagy vi­lágosabb sávok láthatók. Ezek a rendkívül gyors tengelykörüli forgás miatt a légkörben keletkeznek. A Vénusz után a legfényesebb „csillag", bár az éjszaka közepén nincs nála fényesebb, hiszen a Vé­nusz már kora este lenyugszik, vagy pedig csak kora hajnalban kel. Külö­nös fényessége és lassú, „megfon­tolt" mozgása miatt bölcs és higgadt tulajdonsággal ruházták fel a közép­kor asztrológusai. Olyan személyi­ségnek, istenségnek vélték, aki bölcs és tapasztalt, gondoskodó és jóságos jellemű, távol áll tőle mindennemű furfangos ügyeskedés. A görögöknél a leghatalmasabb istent, Zeuszt sze­mélyesítette meg. Hasonló szerepe volt a római mitológiában is. A jovi­ális (Jupiter-jellem) kifejezés is innét ered. A magyar néphitben egy kivételé­vel már nem ismertek ennek a boly­gónak a megnevezései, habár minden bizonnyal szép számmal akadhattak ilyenek. A sok népi eredetű csillag­név közül ma már csak sejthetjük, hogy melyek jelölhették ezt a fényes csillagot. A Jupiter egyedül fennma­radt népi elnevezése: Magyarok csil­laga. BÖDÖK ZSIGMOND

Next

/
Thumbnails
Contents