A Hét 1986/2 (31. évfolyam, 27-52. szám)
1986-12-19 / 51. szám
— Érsekújváron az új kórháznál csupán a víztorony magasabb, de az is talán csak azért, mert dombon áll — mondja a főtéren egy ember, aki a legrövidebb utat mutatja a kórház felé. Valóban magas épület, látni a városon átrobogó vonat ablakából, a város több pontjáról. Úgy emelkedik ki a mátyusföldi síkságból, mint egy hatalmas tengerjáró hajó, amelynek jelképesen mondom az utasait is, van a fedélzetén vagy száz orvos, körülbelül hatszáz ápoló és nyolcszáz utas. Impozáns hajóóriás, mégsem akar senki a fedélzetére kerülni, lakosztályába jutni, pedig fényűzően tiszták, fényesek az ajtók, a folyosók, a szobák, a bútorok, és a fehér ruhás tengerészek (orvosok, ápolók) mindent megtesznek azért, hogy az utasok épségben, egészségesen érjenek szárazföldet. De most már maradok csupán a tizenhárom emeletes új kórház épületénél, és dr. Kačinec Józsefnél, az Érsekújvári (Nové Zámky) Járási Népegészségügyi Intézet ötvenhárom éves igazgatójánál puhatolódzom, aki kandidátusi munkájának a megvédésére készül; s beszélhetnék vele a magyaron kívül még szlovákul, oroszul, németül az új kórház dolgairól, még detektívregényekről is, mert azokat is szereti olvasni. 1958-ban végezte el az orvosi egyetemet, azóta megszakítás nélkül Újvárban dolgozik, jelenleg is főorvosa az új kórház intenzív osztályának. Nem vág mindjárt a dolgok közepébe. Már az elején értésemre adja, hogy az újnak mindig a régi az elődje. Nincs ez másképp az egészségügyi intézményekkel sem. Igaz, hogy ott áll a város szélén a hivalkodóan új kórház, de a régit sem nyütte el az idő, pedig tíz esztendő múlva százéves lesz. Korszerűsítették, amennyire lehetett és kétszázötven ágy várja ott a betegeket. Míg nem készült el az új kórház a járásban, csupán 3,8 ágy jutott ezer lakosra. Az új kórházzal elérték a 7,6 ágyas szlovákiai átlagot. Átadásának napja 1982. április 29-e, mondja dr. Kačinec igazgató. Más szempontból is jelentős a létesítmény. Az öreg kórházban három hónapot kellett várni egy sérvműtétre, az újban viszont nincs várakozási idő. Jön a beteg és befekszik. És mert gyorsabb a betegfelvétel, a munkaképtelenség százaléka és a kezelés időtartama járási méretben jelentősen csökkent. — A járások versenyében negyedik helyen állunk a kerületben, a munkaképtelenség százalékaránya tekintetében — mondja dr. Kačinec József. — Az öreg kórházban az újszülöttek elhalálozási aránya 24—25 ezrelék volt. Ez az újban szülés előtti, alatti és utáni gondozással, valamint a legújabb módszeres kezeléssel lényegesen csökkent — teszi még hozzá az igazgató. Ezt tulajdonképpen a rooming-in módszerrel érték el. Lényege, hogy szülés után nem különítik el a gyermeket az édesanyjától. És most már, az új kórház kapcsán, a járási népegészségügyi intézet igazgatója a megvalósított új elképzeléseket is szóba hozza. A központosított műtők osztályát, ahol a sterilitás nagyobb és megbízhatóbb, a központi felvételi, a központi rádiodiagnosztikai és központi intenzív osztályt. A központosítás, mint modern elképzelés lehetővé teszi a műszerek célszerűbb kihasználását, s az alkalmazotrádióösszeköttetés sincs a kórház területén. Dr. Tornóczy László az új, modern kórház negyvennégy éves igazgatója az ortopédosztály főorvosa is egyben. Ö is újvári születésű, s a Károly Egyetem elvégzése után, tehát 1965-től kezdetben sebész a szülővárosában és még az öreg kórházban az ortopédosztály megalapítója, majd főorvosa. Alig jut ideje rám. Délben Prágába viszi a gyorsvonat. így csak röviden közöl néhány gondolatot az új kórházról, modem felszereléséről, az egy helyen összpontosított műtőkről, a rehabilitációs lehetőségekről stb. Az aneszteziológiai és reszuszcitációs osztály szlovákiai viszonylatban is korszerű. A kórház a környező járások számára is nyújt szolgáltatásokat. gyít mozgásszervi megbetegedéseket. Csípő-, hátgerinc- és mindenféle csontmegbetegedéseket. Hátgerincműtétre szoruló betegek egész Szlovákia területéről járnak ide. — Nem a legjobbkor jött! — állapítja még meg, mielőtt távozna és rábizna az ortopédosztály fönővérére. Molnár Zsuzsannára, aki majdnem negyedszázada él az ápolói hivatásnak, 1962-ben érettségizett, újvári születésű, mostani munkakörébe tartozik az osztály gyógy- és kötszerekkel való ellátása, a munka elosztása, az új alkalmazottak betanítása, a munkaértekezletek szervezése, stb. Molnár Zsuzsanna mutatja meg közelebbről az új kórházat, a kényelmes, kéthárom ágyas szobákat. Folyosókon és Kačinec József A gyermekosztály és a rendelőintézet átadása előtti percekben tak, akik ezekkel dolgoznak, jobban értenek hozzá és több figyelmet szentelhetnek a betegeiknek. Azt hinné az ember, hogy egy ilyen fiatal, hatalmas kórház mindennel rendelkezik, amire a gyógyításnál szükség van. Dr. Kačinec József azonban nem hagy ebben a hiedelemben. Hiányzik az új kórház mellől a rendelőintézet és a gyógyszertár (a 9. ötéves tervben épül majd fel!), a számítóközpont, amelyet a betegségek megállapításában és az adatok elraktározásában lehetne felhasználni és a gazdasági részleg munkáját is maximálisan segítené. A radióizotóp osztály is hiányzik, amely a fontosabb és nehezebb leletek megállapításánál szükséges. — Amit még nagyon fájlalok, hogy nincs csőposta, amely mentesítené az alkalmazottakat a futkosástól — folytatja Kačinec igazgató. — Még automatikus Az új kórház — Az újszülöttek osztályának, a nőgyógyászatnak és szülészetnek, az ortopédiának és a sebészetnek kimagasló eredményei vannak! — mondja Tornóczy László. Az öreg kórházról az ortopéd főorvos szobájában is szó esik. Orvosok és ápolók számára egyformán öröm, hogy épületeit szakrendelőkké alakították át. Összesen húsz rendelőben fogadnak betegeket. A Czuczor Gergely utcai rendelőintézet tatarozása is folyik, közli velem az új kórház igazgatója és még kiegészíti azzal, hogy a gyermekosztályt különálló blokkban helyezték el az új kórház mellett. Aztán az órájára pillant és sajnálkozva búcsúzkodik, lejárt az ideje, indulnia kell Prágába, ahol napokig lesz jelen egy értekezleten. Nagyon elfoglalt ember Tornóczy László, egy nagy kórház vezetője, s még az ortopédosztály munkáját is irányítja, ahol hetedmagával és tizennégy ápolóval gyószobákban járunk, fekvő betegekre nyitunk ajtót, és járó betegekkel találkozunk. Az egyes osztályokon televízió, könyvsarok, a földszinten több mint tízezer kötetes könyvtár, fizetett könyvtárossal. S miközben „szemlét" tartunk. Molnár Zsuzsanna mondja, hogy a sebészeti osztály nagyon forgalmas, de a belgyógyászati osztályon is sok a szívinfarktusos megbetegedés. Az évnek szinte minden egyes napján nagy itt a hullámzás, a betegek szüntelenül jönnek és mennek. Két orvos irányítja a felvételt, milyen osztályra kell kerülniük a betegeknek, akiknek remény csillog a szemükben. Betegen jönnek, gyógyultan szeretnének távozni. Csupán karácsonykor csendesedik el az itteni világ. Olyankor majdnem kiürül a kórház, aki teheti, hazakéredzkedik, s az orvos haza is engedi, ha olyan állapotban van. S akik nem hagyhatják el a kórházat, vagy az ágyukat, azoknak fát díszítenek fel, karácsonyi hangulatot varázsolnak a 12