A Hét 1986/2 (31. évfolyam, 27-52. szám)
1986-12-12 / 50. szám
LEVELEZŐINK ÍRJÁK EMBERI SORSOK Iskolánk üzenete ... Bensőséges baráti találkozóra hívta meg az érsekújvári (Nové Zámky) Alapiskola nyugdíjasait az idősek hónapja alkalmából a helyi Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom. Zsúfolt teendőik között kis időre egymásra figyelve kölcsönösen beszámoltak az elmúlt év eseményeiről. A meleg, szívélyes fogadtatás után Árpás Imréné dr. a találkozás szükségességéről szólt. Hangsúlyozta, hogy a folytonosság sokat jelent számukra. Elmondta, hogy munkájuk elismerést vált ki, ami további sikerekre ösztönöz valamennyiünket. Danyóné Szabó Márta a nyugdíjas évek okos eltöltéséről és arra az aktív élet folyamán történő felkészülésről beszélt. Dr. Buga Lászlót idézte: „Mi a hosszú élet titka? Az, hogy ne gondoljunk rá, de tanuljunk elegánsan megöregedni." Egy másik aktuális gondolat: „Az élet egy mámoros angolkeringő, amely feltáncol az égig. De boldogságunk attól függ, hogy kivel táncoljuk végig." Vass Károly igazgató ecsetelte felelősségteljes munkájukat, eredményeiket, ami a közösség lelkes, becsületes munkájának köszönhető. Ők fokozott szeretettel nevelnek és irányítanak. Egymás munkáját segítik és megbecsülik. Eredményeikhez folyamatos önképzésük segíti őket. Olykor azonban göröngyös az út, de igyekszenek az akadályokat, nehézségeket elhárítani. Egy.-egy újabb siker mindig helyrebillenti a letörtséget. A fiatal pedagógusokból olyanokat szeretne nevelni, amilyenek a meghívottak voltak. Kemenszky Zsuzsanna igazgatóhelyettes az igyekezetről, a kifejtett munkájáról és a jövö tervekről beszélt. A meghívottak örömmel nézték végig az igényes, változatos műsort. A szereplők virággal és a napközisek kedves ajándékával köszöntötték az iskola volt munkatársait, akik még ma is szívügyüknek tartják az iskola életét. Vojatsek Ilona Zenebarátok köre Aktívan tevékenykedik Štúrovóban a zenebarátok köre. A kör 1985-ben alakult, s azóta tagjainak száma állandóan növekszik. A Városi Művelődési Ház mellett működik, elnöke dr. Ganzer László, a helyi zeneiskola igazgatója. Tagja lehet bárki, aki a zenei műfaj bármely változatát kedveli. E kör fennállása óta a tagok számos koncerten vettek részt, amíg javarészt komolyzenei irányzatú. Legutóbb a Suranyi KANTÁTA énekkórus, valamint az esztergomi MONTEVERDI énekkórus estjén volt gazdag élményben részük. Egy másik alkalommal ismét komolyzenei koncerten vehettek részt, Jozef Žabka és Dagmar Šebestová- Žabková művészek kamaraduóján. Mindkét művész a bratislavai konzervatórium neves tanára. A koncerteken szép számú közönség gyűlt össze, ami annak bizonyítéka, hogy a zenebarátok körében a komolyzene iránt is növekszik az érdeklődés. Simon Éva LÁNYOK ÉS FIÚK! A Karvai (Kravany nad Dunajom) Középfokú Mezőgazdasági Szaktanintézet igazgatósága értesíti az általános iskola végzős tanulóit, hogy jelentkezhetnek középfokú szaktanintézetünkbe, ahol az 1987/88-as tanévben a következő szakok közül választhatnak: 1. Kertészet — virágkertészet, díszkertészet, zöldségtermesztés, gyümölcstermesztés 2. Szőlészet — szőlő és gyümölcstermesztési ágazatokkal 3. Épületasztalos szak 4. Állattenyésztési szak A felsorolt szakok sikeres elvégzése után folytathatják tanulmányaikat a dolgozók középiskolájában (szintén Karván), ahol érettségizhetnek kertészeti és szőlészeti szakon. Iskolánk az érvényes előírásoknak megfelelően teljes diákotthoni ellátást, zsebpénzt és keresetet biztosít. A szakgyakorlatot az iskola tanműhelyében és kertgazdaságában végzik a tanulók. A nyári szakgyakorlat egy részét a tanulók külföldön végzik. Diákjaink számára külföldi és belföldi üdüléseket is biztosítunk. Lehetőség nyílik kulturális és sporttevékenységre is. Várjuk jelentkezésteket! a Középfokú Mezőgazdasági Szaktanintézet igazgatósága 946 36 Kravany nad Dunajom LAPPANGÓ SZERELEM — Nézzék, ha egyszer magam sem tudtam szót érteni a férjemmel, akkor egy idegen, mégha bíró is az illető, aligha fog megbékéltetni vele! — hallani gyakran az ilyen s az ehhez hasonló indulatos kitöréseket a válófélben lévőktől. Tulajdonképpen lényegtelen, hogy nö vagy férfi tesz-e ilyen, esetleg ehhez hasonló indulatos kijelentést, mert mindenképpen egyazon tanulságra figyelmeztet. Arra, hogy a válópert indítók többsége ritkán reméli házasságának helyreállítását a hivatalos bontópert megelőző békítő tárgyalástól. Tudatában vannak ennek, tárgyalótermi tapasztalataikból kiindulva, a családjogi gyakorlattal rendelkező tanácsvezető bírák is. Mégis, esetről esetre, ugyanazzal a kérdéssel forduljanak a válóperben álló felekhez: — Jól meggondolták? Jól megfontolták szándékukat? Valóban nem lehet- már megmenteni a házasságukat?... Persze, kissé olyan ez, mintha az orvos állig felöltözött betegnél próbálná kitapintani a kór okát... Ráadásul, bármennyire is tapintatos hangnemben történjék a békítési szándék, általában a csökönyösség vagy a szűkszavú zárkózottság gátjába ütközik. Gyakran előfordul, hogy a perben álló felek a tanács értésére adják: a bontóper bevezető szakaszában még nem, majd csak a tárgyalás érdemi részében hajlandók a bíróság elé tárni sérelmeiket s érzelmi eltávolodásuk okát. — Mind társadalmi, mind családjogi szempontból nagy kár, hogy a bontópert kezdeményező felek többségét úgyszólván elvakítja a dac meg a harag — mondja dr. Jan Hynóik, a Prágai Fővárosi Bíróság sokéves tapasztalattal rendelkező bírája. — Viszonylag gyakran úgy érzem, hogy a pereskedő felek lelkének legmélyén még ott lappang a régi szerelem szikrája, de külsőleg annyira elmérgesedett már közöttük a viszony, hogy vélt vagy valós sérelmeikre hivatkozva egyikük sem hajlandó egy tapodtat sem engedni... A házassági bontások egyötöde vezethető vissza durvaságra, közössógellenességre, garázdaságra. Ebből az következik, hogy a többi esetnél két alapvetően becsületes ember kapcsolata törik meg valami miatt. Meggyőződésem, hogy a válásra szánt házassági kapcsolatok egy részét meg lehet menteni. Bíróságaink ezért egyetlen esetben sem tekintenek el a válóperbe sodródott felek összebékítésének szándékától. A bontóperek számának csökkentését szorgalmazó törekvések helyénvalóságát igazolja, hogy hazánkban a válófélben lévő szülők hatvanöt százalékának kiskorú gyermekei vannak. Érdekes észrevétel, hogy a statisztikai adatok is alátámasztják azt a népi mondást, miszerint „vagy megszokik, vagy megszökik". Tény ugyanis, hogy ha valaki kibírja az első négy-öt évet, nagyobb valószínűséggel marad a másik mellett. Az összes válás mintegy 40 százalékát mondják ki a bírósá,gok a házasság első négy évében, majd a válások görbéje szépen ellaposodik. Ez is jelzi azt az általánosítható tapasztalatot, hogy a konfliktusokat általában a fiatal házasok túldramatizálják. Egyszerűen megfeledkeznek arról, hogy egymás hibáinak elviseléséhez életbölcselet is kell. A fiatalokkal ezért azt kellene beláttatni, hogy előbb ismerjék meg egymást és csak azután házasodjanak. A válóperi keresetek magas száma ugyanakkor azt is jelzi, hogy nem vagyunk kellőképpen felkészülve a családi konfliktusokra. Pedig aligha akad olyan házasság, ahol ne lennének konfliktusok. Az igazi békéltetés érdekében ezért a válóper békéltető „prológusát" tudományosabban, pszichológiailag elményültebben kellene előkészíteni. Mint ahogy jó lenne a mainál szélesebb körben intézményesíteni a házassági tanácsadást is, amely ma jobbára egy rövid szexuális tanácsadásban merül ki. Apropó, szexualitás! Érdekes, hogy a válni készülök — az okok megjelölésénél — többnyire még a bíróságok előtt sem beszélnek arról, hogy baj van a szexuális kapcsolatukkal. Prüdéria ? Alacsony szexuális kultúra? Úgy tűnik: a fiatal párok gyakran nem is tudják, hogy házasságuk megromlásának éppen ez az oka. — Társadalmunk fontos érdeke, hogy megvédje a családokat a hirtelen elhatározásokon alapuló, nem teljes érzelmi eltávolodásból fakadó, elhamarkodott válásoktól. A válóperes bíró ezért mielőtt kimondaná a válást, helyzetfelismerésének legjobb tudatában megpróbál helyrerázni, pontosabban újrakötni egy pillanatnyilag nem éppen eszményi, de még megmenthetőnek tűnő házastársi viszonyt — folytatja imént félbeszakított okfejtését a családjogi periratok avatott, kereken húsz évi gyakorlattal bíró szakértője. — A bíró kellő felkészültség és elegendő élettapasztalat megszerzése után eredményesen békéltethet, ha a felekkel megtalálja a közös hangot, s olyan légkört teremt, amelyben az egymással perben álló férj és feleség hajlandó az együttműködésre. Más szavakkal: a békéltető tárgyalásokat irányító és a bontópereket vezető bírák a felek egymás iránti lappangó szerelmében bíznak; abban, hogy esetleg még józan belátásra képesek bírni a pereskedőket. Az ilyen ügyek eredményes tárgyalása ezért nemcsak a jogszabályok tökéletes ismeretét, de soksok emberi többletet is kíván a bíráktól. Vannak, akik egyenesen azt állítják, hogy elsősorban a tanácsvezető bíró s az őt segítő ülnökök egyéniségén, szemléletén, személyes tapasztalatán múlik a békítési kísérlet eredménye. Ez, legalábbis ebben a felfogásban. enyhe túlzásnak számít; ugyanakkor az is igaz, hogy aki a bírák közül nem próbálta meg a házasság és az együttélés sokrétű „megpróbáltatásait", az aligha lehet megértő egy-egy bontóperben. Akadnak, akik némi sarkítással egyszerűen nő- és férfipárti bírákat emlegetnek, s gyakran a pert vezető jogász neme alapján jósolgatják, hogy kivel érez majd együtt a bíró. Mondani sem kell, hogy ez utóbbi feltevés erősen sántít, hiszen a bírót esküje kötelezi a pártatlanságra és a jogszabályok betartására. Például személyes gyakorlatától függően kell rátapintania arra, vajon az egyik fél nemcsak akadékoskodásból üt-e meg békülékenyebb hangnemet... Mondjuk azért, mert egy másik kapcsolat, a férj vagy a feleség újabb házasságkötésének útjába kíván állni ?... Ha az érdemi kérdéseket tekintve zilált viszonyok vannak a felek között, akkor az ilyen békülési szándék nem egyéb a képmutatásnál. Általában anyagi megfontolások állnak az ilyesmi hátterében. A bírósági tárgyalótermeket, tárgyalásokat látogató riporter is nemegyszer szem- és fültanúja lehet annak, hogy ilyen esetben szinte meddő próbálkozás a békités. Sőt! Akár fölöslegesnek is mondhatnók. De azért — a rend, a teljesség és a törvényesség kedvéért — elhangzik a jóindulatú kérdés: Jól meggondolták, valóban válni kívánnak? Nyíltan mondják ki az igazságot! Többnyire ki is mondják. Daccal, ingerülten : együtt maradnak — de csak itt a bíróságon. a válás kimondásáig. M. P. 19
