A Hét 1986/2 (31. évfolyam, 27-52. szám)

1986-12-12 / 50. szám

KÖVETKEZŐ SZÁMUNK TARTALMÁBÓL:

Emberközelben —

PÖLHÖS KÁROLY, a CSKP KB tagja, a Sőregi (Šurice) Efsz elnöke

Sidó Zoltán:

A NEMZETI FRONTBAN

Készéii Ferenc:

A HÁROMSZÖGLETŰ LABDA

Adamcsík Ferenc: KARÁCSONYI CSUKA

Mécs JÓZSEF: KÓRHÁZ - ITT IS A VÁROS SZÉLÉN

Lovicsek Béla: BORBÁLA

(folytatásos regény)

Lacza Tihamér:

A LEGENDÁK ORSZÁGA

Címlapunkon jelenet A hűséges János című új szlovák filmből.

(Václav Polák felvétele)

A Csemadok Központi Bizottságának képes hetilapja.

Szerkesztőség: 815 44 Bratislava, Obchodná 7. Telefon: 332-865 Megjelenik az Obzor Kiadóvállalat gondozásában,

815 85 Bratislava, ul. Čsl. armády 35 Főszerkesztő: Strasser György Telefon: 336-686 Főszerkesztő-helyettesek:

Ozsvald Árpád és Balázs Béla

Telefon: 332-864

Grafikai szerkesztő: Král Pétemé

Terjeszti a Posta Flirlapszolgálat Külföldre szóló előfizetéseket elintéz: PNS — Ústredná expedícia tlače,

813 81 Bratislava,

Gottwaldovo nám. č. 6

Nyomja a Východoslovenské tlačiarne n. p., Košice.

Előfizetési díj egész évre 156,— Kčs Előfizetéseket elfogad minden postahivatal és levélkézbesítö. Kéziratokat nem örzünk meg és nem küldünk vissza.

Vállalati hirdetések: Vydavateľstvo Obzor,

inzertné oddelenie, Gorkého 13,

VI. poschodie tel: 522-72,

815-85 Bratislava.

Index: 492 11.

EMBERKÖZELBEN

— Ön készségesen, minden különösebb rábeszélés nélkül vállalta ezt az interjút. Ennyire szívügye a sajtó, vagy talán enynyi ideje van?

— Sejtheti, hogy nem vagyok időmilliomos. És a sajtót sem tekintem különösebb szívügyemnek, de nem is zárkózom el tőle. Egyszerűen arra gondoltam, ha egyszer érdeklődés van irántam, és személyemen keresztül az iskola iránt, akkor kötelességem, hogy alkalmat adjak a találkozásra.

— Mivel kezdődött a mai napja ?

— A dékán reggel fél nyolckor megtartotta szokásos heti munkaértekezletét. De a hétfő egyéb tekintetben is meglehetősen fárasztó gyűlésnapnak számít.

— A különböző értekezleteken, vagy a diákjai között tartózkodik szívesebben?

— Inkább a diákok körében. A tanítás is kimerítő feladat de passzív részvétel helyett aktív odafigyelést igényel. És ez jó, mert ösztönzőleg hat az emberre. Mind az előadásaimon, mind a szakszemináriumokon arra törekszem, hogy fakultásunkat korrekt és jól felkészített pedagógusok hagyják el a diplomaosztás után. Szakmailag és emberileg egyaránt.

— Nézete szerint milyen az ideális prodékán?

— Először is jó pedagógusnak kell lennie. Ezen kívül politikailag is szilárd talajon kell állnia, de az egyre inkább tornyosuló hivatalos ügyek lebonyolítását segítő vénával is rendelkeznie kell.

— Ön rendelkezik ezekkel a képességekkel?

— Azt hiszem, hogy a szükséges minimummal a fentiek minden vonatkozásban rendelkezem. Az, hogy mennyi a plusz bennem, nem az én feladatom eldönteni. Én legföljebb csak azt érzem, hogy nem eléggé gazdaságos az időbeosztásom. Talán túl sokat foglalkozom a kollégák és a diákság problémáival, ami bizonyos mértékig háttérbe szorítja saját tudományos munkámat.

— Mennyiben honorálja ezt a közösség ?

— Hátha akkor lesz pontos a válaszom, ha azt mondom: nem vagyok népszerűtlen.

— Dékánhelyettesi tisztségében miért felelős?

— Fakultásunk működési szabályzata, illetve az ebből eredő munkamegosztás értelmében elsősorban a hazai magyar tanítási nyelvű iskolákba készülő pedagógusjelöltek képzéséért, valamint az alapiskolák első négy osztályában oktató tanítók felkészítéséért.

— Mennyi a nemzetiségi iskolákba készülő. magyar ajkú diákok száma a nyitrai tanító- és tanárképzőben?

— Ezerkilencszáznyolcvan óta ismét enyhén felfutóban van nálunk a magyar pedagógusképzés, ami azt jelenti, hogy a négy évfolyamban jelenleg kereken másfélszáz csallóközi, mátyusföldi, vagy akár bodrogközi diákunk van.

— A szigorú felvételi rosta híve?

— Lehetőségeink korlátozottak, ezért mindenképpen bizonyos létszámban kell gondolkodnunk. Keretszámaink értelmében minden évben mintegy 250—280 leendő elsőst vehetünk fel mind a szlovák, mind a magyar „tagozat" részére. Fia mindehhez hozzáfűzöm azt is, hogy vannak olyan tanulmányi párosítások, ahol tizenkétszeres, sőt tizenötszörös a túljelentkezés, akkor mindenképpen indokoltnak tűnik a megfelelő előzetes rosta.

dr. GÁL TIBOR docens, a fizikai tudományok kandidátusa, a Nyitrai (Nitra) Pedagógiai Fakultás dékánhelyettese

Az egykori tanársegédből docenssé avanzsált Gál Tibor 1963 óta, megszakítás nélkül dolgozik a nyitrai pedagógiai főiskolán. A kiejtésén már régen nem érződik, de egykori iskoláira emlékezve, a szülőföld erőt adó vonzalmára gondolva mindmáig büszkén vallja magát gömörinek. 1938 júliusában született Rimaszombatban (Rimavská Sobota), s ugyanezen a vidéken. Tornaiján (Šafárikovo) érettségizett. Lényegében már nagybalogi (Veľký Blh) elemistaként erős vonzalmat érzett a matematika és a fizika iránt, s ezek az ifjúkori vágyak váltak valóra, amikor a bratislavai tanítóképző, majd az akkoriban ugyanitt működő Pedagógiai Főiskola elvégzése után oktatóként a nyitrai főiskola fizika tanszékére került. A kandidátusi fokozatot 1978-ban, a docensi címet 1979-ben szerezte meg. és ebben az időszakban nevezték ki a Nyitrai Pedagógiai Fakultás dékánhelyettesévé is.

Huszonhat évesen. 1964-ben nősült. A felesége magyar—szlovák—német szakos tanárnő; három lánya közül kettő még alapiskolás, a legidősebb Gál-lány viszont már egyetemista. Ö is természettudományi beállítottságú, hiszen vegyészmérnöknek készül. Tanulmányait a bratislavai Szlovák Műszaki Főiskolán kezdte, a harmadik évfolyamban viszont a budapesti Műegyetemen folytatta.

A docenssel egy lehangolóan ködös őszi hétfő koraesti óráján beszélgetünk.

— A túljelentkezés a protekció gyanújának legbiztosabb táptalaja. Ne haragudjon ha rákérdezek: mi a véleménye erről?

— Nyugodt szívvel kijelenthetem, hogy az utóbbi esztendőkben sikerült fakultásunktól távol tartani a protekciózás ördögét. Ennek egyik legjárhatóbb útja, hogy részint valóban szigorúak vagyunk, részint sikerült bevezetnünk a névtelenségen alapuló számítógépes felvételik módszerét. Az általa felállított sorrend, illetve a

szociális és nemzetiségi összetétel Figyelembe vételével alakul ki a legjobb képességűnek remélt elsős „gólyacsapat" névsora.

— Ne vegye tolakodásnak, ha arról is megpróbálom faggatni, vajon előfordult-e már. hogy ilyen-olyan módon igyekeztek önt ..megpuhítani"?

— Lehet, hogy meglepő lesz amit mondok, de a föivételik kapcsán nem. Viszont bukdácsoló diákok vizsgáinak ügyében már nemegy szülőt kitessékeltem a fizika tanszék folyosójáról... Meggyőződésem, hogy a protekciózás kérdését nem lehet, és nem is szabad általánosítani, mégha olykor-olykor egy-két eset valóban mételyezi is a levegőt. A becsületével és az állásával játszik, aki ilyen ügybe bonyolódik.

— Precízen, értelemszerűen érvel. A fizika. a matematika tanította meg erre a zárkózottabb stílusra?

— Téved, aki azt hiszi, hogy a magamfajta beállítottságú embert nem érdeklik az érzéki dolgok, vagy a humán műveltség tartozékai. A könyvek és a színház világa nagyon is közel áll hozzám.

— Kivel osztja meg a gondjait?

— A családommal. Természetesen, elsősorban a feleségemmel. Valóban gyakran szoktunk beszélgetni. A vasárnapi ebédnél éppen úgy, mint esténként.

— Miről?

— Lényegében mindenről. Alaptermészetem, hogy szívesen hallgatom meg mások véleményét is.

— Nem jár ez a befolyásolhatóság veszélyével?

— Egy pillanatig sem. Általában könnyebben ellenőrzőm az elhatározásaimat, ha sikerül megtudnom, kinek mi az őszinte véleménye a döntéseimről.

— A huszonöt-harminc évvel fiatalabb főiskolai ifjúság törekvéseit is képes követni?

— Ez elengedhetetlen. Úgy gondolom, minden oktatónak tudnia kell, mi foglalkoztatja a diákságot. Szívesen figyelemmel kísérem a hallgatóság rendezvényeit, s ha időm engedi, részt is veszek közülük egyiken-másikon.

— Számos tanítványa az élet különböző területein befutott embernek számít. Nem féltékeny?

— Ellenkezőleg. Egy tanárnak nem lehet nagyobb öröme annál, mintha módjában áll követni: hogyan fejlődnek, miképpen érvényesülnek egykori diákjai. Sikerükben, úgy érzem, egy pici részem nekem is van.

— Lányaiban is sikerült felkelteni az érdeklődést az ön szakterülete iránt?

— Azt a nézetet vallom, hogy a képességek mindenkiben előbb-utóbb kialakulnak. Talán csak annyiban befolyásoltuk fejlődésüket, hogy feleségem a humán, én a természettudományi tárgyak területén ügyeltünk arra, hogy jól tanuljanak.

— Önt jelenleg milyen tudományos téma foglalkoztatja?

— Aspiránsi munkám folytatásaképpen tömegspektrometriával, tehát az anyagminták elemzésével foglalkozom.

— És a magánéletében ? Ha nincs éppen beszédtéma a családban ?

— Budapesten járva a Két Bolyai című színházi előadást láttam. Száva István: Apa és Fia cimű könyvét fogom most hozzáolvasni a darabban látottakhoz.

MIKLÓSI PÉTER Fotó: Gyökeres György

2