A Hét 1986/2 (31. évfolyam, 27-52. szám)
1986-12-05 / 49. szám
TUDOMÁNY- TECHNIKA MIT KELL TUDNI AIDS-ről? mmmmmmmmmmmmmtmsmaaKKaa nanamnMM Az emberiség egyik legújabb réme az AIDS. Ha az embert veszélyeztető tényezőket megismerjük, félelmünk megfogyatkozik és hatékonyabban tudunk ellenük védekezni. Valószínűleg ennek tudatában jelent meg három docens: dr. Ľubomír Syruček, dr. Jan Šejda és dr. Bohumil Ticháček 120 ezer példányban a világ egyik legrövidebb könyvét, 24 oldal terjedelemben, „AIDS — Syndrom získaného selhání imunity" címmel az Avicenum Könyvkiadó gondozásában. A szerzők azt a célt tűzték ki maguk elé, hogy a nagyközönséggel megismertessék a betegségről eddig szerzett szakismereteket és kivédjék a külföldi sajtó és tömegkommunikációs eszközök által terjesztett hamis — szenzációhajhászó — információk hatását. Az AIDS (ejtsd: ejdsz) angol rövidítés, magyarul „szerzett immunhiányos tünetegyüttest" jelent. Amint az említett könyvből megtudjuk, a betegséget először az USA- ban írták le 1981 -ben. 1979—80-ban tüdőgyulladás megbetegedés tömeges előfordulását észlelték és — ettől függetlenül — nagyszámú rákos börmegbetegedést is észleltek, amely Kaposi-szarkóma néven ismert. A két betegség előfordulására az volt jellemző, hogy homoszexuális férfiak és a kábítószerek élvezői körében terjedt. Hamarosan megállapították, hogy az említett betegségek csak kísérőjelenségei egy ismeretlen kórnak, amely a szervezet védekezőképességének (immunitásának) részleges vagy teljes hiányában nyilvánul meg. Már 1983—84-ben megállapították, hogy fertőző betegségről van szó, amelynek kórokozója vírus. Az AIDS betegségnek két fázisa különíthető el. Az első fázisban hosszú (6 hónaptól 6 évig terjedő) inkubációs időszak után általános megbetegedési tünetek észlelhetők: fáradtság, láz, nyirokcsomó-gyulladás, étvágytalanság, néha hasmenés vagy légutak gyulladása. A betegek egy része feledékenyebb; keze, lába vagy más testrésze fáj. A betegség második szakaszában az AIDS-vírus fokozatosan rombolja a T-nyiroksejteket, amelyek a szervezet ellenállóképességének hordozói, majd elpusztítja őket. A beteg ezáltal védtelenné válik azokkal a mikrobákkal szemben, amelyek leküzdése nem okoz gondot az egészséges szervezetnek. Amennyiben a mikrobák által előidézett betegséget nem gyógyítják hatékonyan, a beteg az életével fizet. A beteg ritkábban az említett Kaposi-szindróma vagy más rákos betegség áldozata lesz. A fertőzött személyek 5—10 százalékánál a betegség lefolyása megegyezik a fentebb leírttal. A fertőzöttek 20 százalékánál a betegség lefolyása enyhébb és vontatott. A betegségnek ezt a formáját ARC-nek nevezik. A fertőzöttek többségénél a fertőzés külsőleg nem nyilvánul meg. Amint látjuk, a fertőzöttek sorsa nagyon eltérő. A tipikus AIDS-megbetegedések 60—90 százaléka 5 év leforgása alatt halállal végződik. A betegséget retrovirus okozza, amelyet egyidejűleg izoláltak a párizsi Pasteur Intézetben LAV néven és az Egyesült Államokbeli bethesdai Országos Rákkutató Intézetben HTLV III. megjelöléssel. A vírus leggyakrabban a vérben, ondóban, anyatejben és nyálban fordul elő. A szervezetbe jutás utáni 7.—10. héttől már fertőzőképes, azaz átvihető más egyénekre és a fertőzőképesség fennáll a betegség egész ideje alatt. Tehát az az egyén is terjesztheti a betegséget, akin még a betegség jelei nem nyilvánultak meg. A fertőzés a vírus vérbe vagy szövetekbe való jutásával jön létre, leggyakrabban nemi aktus útján. A homoszexuális férfiak nemi kapcsolata esetén a fertőzés veszélye még nagyobb. Óvszer használata ugyanakkor csökkenti a megbetegedés veszélyét. A betegek 73 százaléka a homo- és biszexuális férfiaknál fordul elő. Ütánuk a veszélyeztetettség szempontjából a kábítószer-élvezők következnek. A kábítószer-élvezők körében a betegség a közösen használt injekciós fecskendő révén terjed. A betegség átvitele vérátömlesztés útján is lehetséges. Kézfogással, tárgyak érintésével a betegség nem terjeszthető. A beteggel való együttélés nem kifogásolható. A közös étkészlet, ruha, fürdő, szauna, illemhely használata nem veszélyes. de az általános higiéniai elveket be kell tartani. A beteget nem szabad korlátozni munkájában és magánéletében. A betegség Közép-Afrikában, Észak-, Közép- és Dél-Amerikában valamint Nyugat- Európában terjedt el. Az 1985. év végén az USA-ban 16 ezer, Kanadában 248, a Karibtenger vidékén 340, Dél-Amerikában 459, Brazíliában 415 beteget tartottak nyilván. Európában jelenleg 100 ezerre becsülik a megfertőzöttek számát. Az AIDS-betegség megállapítása igényes és drága és csak virológiái laboratóriumban végezhető el. A betegséggel szembeni védekezés leghatásosabb módja a véradók kivizsgálása, és a felelőtlen kapcsolatok, azaz a promiszkuitás kerülése. Mivel a vírus leggyakrabban kicsi sérüléseken, szinte észrevehetetlen sebeken keresztül kerül a szervezetbe, a nem saját borotva, fogkefe használata is veszélyes. A véradók kivizsgálása hazánkban már megkezdődött. A szerzők a közreadott adataikat az Egészségügyi Világszervezettől vették át. A könyv szerint a betegség gyógyíthatatlan, de a legfrissebb adatok alapján tudjuk, hogy az AZT-hez, azaz azidothymidine gyógyszerhez nagy reményeket fűznek az USA-ban, mivel 145 beteg közül, akik AZT-t kaptak, csupán egy halt meg, mig 137 ember közül, akik csak placebot kaptak 16-an haltak meg. Amerikában a több ezer AIDS-beteg felénél rövid időn belül kipróbálják az AZT-kezelést. CSUKA GYULA, mérnök a mezőgazdasági tudomány kandidátusa ZENGŐ HALAK Nehéz napod volt az irodában. Mire a zsúfolt buszon hazarázkódsz, az idegeid teljesen tönkremennek. Hazaérkezel, lerúgod a cipőd, és már rohansz is a sztereó készülékhez. Hatalmas sóhajjal rogysz le a hevemre, és igyekszel teljesen fellazulni... halaid zengő muzsikájára. \ s "ec h , ■ Egy régi és tapasztalt akvarista azt állítja, hogy eljön majd a nap, amikor a sztereó készülékben felcsendül a halzenekar elektromos zenéje. Mark Ferguson a zenélő halakkal kapcsolatos ötletét egy rendkívül egyszerű, de annál érdekesebb felfedezésből merítette. Körülbelül hét évvel ezelőtt, amikor még a Scripps Oceanográfiai Intézetben dolgozott a kaliforniai San Diegóban, kíváncsiságból felkeresett egy közeli kísérleti laboratóriumot. Az egyik etológus éppen egy kisméretű édesvízi elektromos hal viselkedését tanulmányozta úgy, hogy figyelte, hogyan változnak az állat kisfeszültségű kisülései. Minden egyes kis hal farkában van ugyanis egy olyan terület, amely elektromos mezőt tud létrehozni. Ennek működését a fejükben levő apró szerv érzékeli. Ez az elektromos tér úgy működik, mint valami kis hatásfokú radar. Ezzel kutatja föl a hal a táplálékot és ismeri föl az útjába kerülő akadályokat a zavaros vízben. A kutató egy egyszerű szerkezettel az elektromos impulzusokat hangokká változtatta. Amikor az elektródot a tartályba eresztette, Ferguson azonnal felkapta a fejét a különleges hangjelenségre. — Már első hallásra zenének tűnt — mondja. Ferguson egyébként is hosszabb ideje érdeklődött a halak élete, a zene és az elektronika iránt; most e három terület váratlan, ám annál tökéletesebb összekapcsolódását tapasztalhatta. Első dolga az volt, hogy egy tökéletesebb elektródot és erősítő rendszert szerkesszen. Akváriumába pedig több különböző fajú elektromos halat szerzett. Különböző „halkombinációkkal" kísérletezett, hogy a lehető legtökéletesebb zenekart létrehozza. Nemsokára a nyilvánosság elé léphetett halaival a San Diegó-i Kísérleti Zenei Központ koncerttermében. Ferguson ma tovább kutat a különböző elektromos halfajok után, hogy rátaláljon a minél tökéletesebb zenei élményre. A jó néhány ismert fajon kívül valószínűleg tucatjával élnek még elektromos halfajok a világ trópusi övezeteinek vizeiben, olyanok, amelyekről mindmáig még fogalmunk sincs. Mivel mindegyik elektromos hal fajspecifikus rezgésszámon dolgozik, a halzenekar harmónialehetőségei gyakorlatilag kimerithetetlenek. A halak zenéje nemcsak kellemes az ember fülének, hanem hasznos felvilágosításokkal is szolgál a kutatóknak az akváriumokban zajló életről. Érdekes, hogy az egyes halak, ha egymás közelébe érnek, legyengítik elektromos mezejüket, hogy ne zavarják egymást. Ha meg ismét eltávolodnak egymástól, felerősítik „az adást". Ezeknek a változásoknak van egy meghatározott üteme, így az eredmény egy szinte hipnotikus erejű zene. Egy nemrégiben végrehajtott kísérlet igen váratlan eredménnyel jár. Kísérletezgetéseik közepette Ferguson és kollégája, Walter Heiligenberg elérték azt, hogy egy rendkívül ritka trópusi hal, a késhal akváriumi körülmények között is szaporodjék. Ferguson már régóta sejtette, hogy ezek a halfajták elektromos mezejüket egymás közti érintkezésre is használják, de az még számára is újdonság volt, hogy utódgondozás közben az elektromos, illetve hanghullámtipusok eltérő formát mutatnak. — Rendkívül izgalmas, szinte extázistól áthevült hangok ezek — jellemezte felfedezését a lelkes akvarista. Ferguson jövőbeni terveiben a hangminták számitógépes elemzése is szerepel, sőt, azon töri a fejét, hogy a hanghatásokat videohatásökkal is kiegészíti. Ferguson úgy véli, hogy a halzenekarok muzsikájával elsősorban otthoni fogyasztásra lesz alkalmas. — Az akvaristák számára az új halzene gyönyörűséges kiegészítője lesz hanghatásaival a látvány élménye mellé — mondja. Egy akvarista számára már az is megnyugtató, ahogy a halak a vízben úszkálnak, mindez most kiegészül egy ugyancsak idegnyugtató „halmuzsikával" is. Amikor a halak nem tartanak semmiféle veszélytől, zenéjük egészen olyan szerepet tölt be, mint egy erős nyugtató tabletta. Ferguson azt állítja, hogy amikor ezt a zenét fölhangosítja, még a kedvenc macskája is örömmel gömbölyödik össze a karosszékben. (IPM) 16
