A Hét 1986/2 (31. évfolyam, 27-52. szám)

1986-12-05 / 49. szám

asnsrAN HAnűTTUK-OLmSTUK-LATrüK I A csináld magad szalon, amely nemrég nyílt meg Kijevbén, azonnal népszerű lett. Harmincféle szolgál­tatást nyújt, többek között számí­tógépen vagy írógépen dolgozhat­nak a látogatók, megjavíthatják rá­diókészüléküket, lakatos és aszta­los szerszámokkal dolgozhatnak, varrni, kötni tanulhatnak. A robbantók nem éppen hétköznapi munkája már gyermekkorától von­zotta Nyina Litovcsenkót, mert a kis ukrán falu mellett, ahol laktak, egy kőbánya volt. Az iskolából kike­rülve itt vállalt munkát, elvégezte a megfelelő tanfolyamokat és telje­sült az álma, már több mint húsz éve robbantóként dolgozik. Jól vég­zett munkájáért a Munka Vörös Zászló Érdemrendjével tüntették ki. vet kapta. A küzdőtere univerzális, rendezhetnek benne atlétikai, mű­korcsolya és jégkorongversenyeket, koncerteket és színházi előadáso­kat. ISZAAK BABEL MÜVEI Az Európa Könyvkiadó gondozásában meg­jelent több mint 800 oldalas kötet kevés kivétellel magában foglalja Iszaak Babel min­den müvét, föltárva a bábeli jelenség lénye­gét, munkásságának és életének határait. A fordítók: Elbert János, Gereben Ágnes, He­­tényi Zsuzsa, Király Zsuzsa és Wessely Lász­ló régen várt munkát végeztek el, amikor hozzásegítették a magyar olvasóközönséget az immár klasszikusnak számító szovjet­orosz Babel széles körű megismeréséhez. A jegyzeteket készítő Gereben Ágnes írja: „1964-ben adták ki nálunk a mindmáig legteljesebb Bábel válogatást. Kötetünk felöleli az azóta kéziratban elő­került és különböző kisebb-nagyobb folyó­iratokban, tudományos gyűjteményekben közreadott Babel-irásokat, valamint az író életében megjelent műveket, amelyek régi folyóiratokban lappangtak idáig. így most már lényegében Babel életművének csak­nem teljes egészével megismerkedhet a ma­gyar olvasó, annak többrétüségében, műfaji sokféleségében, a publicisztikai írásokat, le­velezést stb. beleértve." Megtalálhatjuk a könyvben a Lovashadse­reget, az Odesszai történeteket, a Galambdú­con történt, az Alkony és a Marija című színmüveit, filmforgatókönyveit, cikkeit, kar­­colatait és legérdekesebb leveleit. Babel irásművészete nagyon sokrétű és bonyolult, bár egyszerűnek látszik. Kardos László azt írta elbeszéléseiről annak idején: „A vala­mirevaló olvasóba örökre beleégnek ezek a látszólag sebtiben odavetett, igazában gyöt­­relmes műgonddal megmunkált, sokszor csak két-három lapnyi novellák, megrendítő vázlatok, halhatatlan riportok." Mint tudjuk, Iszaak Bábelt Gorkij indította el írói útján, és később is rajta tartotta szemét. Akkor is megvédte ifjú barátját, az odesszai születésű, zsidócsaládból származó Bábelt, amikor heves támadások érték. Gor­kij már a kezdet kezdetén felismerte Babel tehetségét, azért küldte az életbe élménye­ket szerezni, élményeket elraktározni. Így lett Babel forradalmár, katona a vörös lovashad­seregben, s olyan iró, aki nem sémákban gondolkozott és írt, hanem a tényeknek és átélteknek megfelelően, az igazság jegyé­ben. (Dénes) A JELEN ÜZENETE „A jelen üzenete" című vándorkiállítás meg­nyitásával emlékezett meg a dunaszerdahe­­lyi (Dunajská Streda) Csallóközi Múzeum a Szlovák Népművészeti Szövetséggel karöltve a CSKP megalakulásának 65. évfordulójáról. A nyugat-szlovákiai művészek munkáiból olajképek, pasztelek, kombinált technikájú képek, érmék, fa- és fém dombormüvek, szobrok és fotók kerültek bemutatásra. A feldolgozott témák különbözők, viszont szemléletüket tekintve rokoníthatók. Az al­kotások személyes érzéseket, világlátást, tár­sadalmi kapcsolatokat, művészi elkötelezett­séget tükröznek. Megörökítették az anyasá­got, a természet szépségeit, tiszteletet ad­nak a munkának, az alkotásnak s a történel­mi eseményeknek. Helyet kapott egy idősze­rű téma is, az emberiséget és a világot fenyegető pusztítás, s ezzel egyidőben az élet féltésének gondolata. Említésre méltó alkotások Trangošová pasztelljei, Almási Jelenák, Gellen, Janiga, Kopócs, Drexler, Hološka, Dúdor, Kalický, Szilva olajfestményei, Kollárik kombinált technikájú képei, Kiss rézből készült dom­borművei, Jurča aluminium plasztikája. Mag bronz domborművé, Drahoš hegesztett acél­szobrai, Lipcsey faszobrai, Marcina és Dzu­­rek fadombormüve. Darázs öntött bronzér­mei, valamint Košúthová, Štubňa. Abel, Haj­dúch színes, illetve fekete-fehér fotósoroza­tai. Az életből merített témák feldolgozása, művészi megfogalmazása mindenkihez szól, mert nemcsak műélvezetet kínál, hanem gondolatokat, mondanivalót közvetít. vélt okairól, az öncsalás s az önmagu(n)kkal való szembenézés mechanizmusairól ad hi­teles képet ebben a darabjában. Az előadást Beke Sándor rendezte, akinek, sajnos, csak helyenként sikerült lentről is érzékelhető at­moszférát teremtenie. Kár pedig, mert a József Attila Színház színészei — ebben az előadásban Szabó Éva, Horváth Sándor és Vogt Károly — látványosan ismerik a szak­mát. Színészi eszköztáruk gazdagságából, tudásukból érzékelhetett valamit az a néző, aki a történet kiszámítható fordulatai helyett erre figyelt. Miklósi Péter TALPALATNYI FÖLD Csörgő Zsuzsa BUDAPESTI VENDÉGJÁTÉK Érdekes színházi műhely Budapesten a Jó­zsef Attila Színház Létrejöttének időpontjá­ban : harminc évvel ezelőtt még a város peremén a legnagyobb munkáskerületnek számító Angyalföldön kezdte meg előadásait azzal a szándékkal, hogy egy addig ellátatlan városrészben teremtsen színházkultúrát. Azóta, természetesen, sok minden változott részint magában a színházban, részint annak környékén is. A legfontosabb azonban, hogy pontosan körvonalazható az elmúlt évtize­dek műsorszerkezetének lényege. A József Attila Színházban széles műfaji skálán szó­laltak meg az érvényes társadalmi problé­mák a magyar drámákban, a legfrissebb szovjet drámairodalom felfedezett és sikerre vitt előadásaiban, míg az újabb színpadi nyelv könnyed és hatásos használatát a ze­­‘nés műfaj széles skáláján bemutatott elő­adások alapozták meg. Mindennek eredmé­nyeképpen a társulat elsősorban műfaji sok­­sanüségre törekszik, de nagy klasszikus drá­mák színrevitelével merészebb feladatokra is vállalkozik. Jó példa erre a híres Doszto­­jevszkij-regény: A félkegyelmű Bratislavában látott színpadi adaptációja is, amelynek kü­lön érdekessége, hogy a rendező: Iglódi Ist­ván a főszerepek egy részét pályakezdő szí­nészekre bízta. A címszerepet például Mertz Tibor játssza, és Miskin hercege egységes karaktert teremtve tárja elénk az élet mélyé­re látó figura sokszínűségét. Igazi, sajátos ellentétekkel feszített dosztojevszkiji figura Andorai Péter Ragozsinja, az est legnagyobb jutalma azonban Töröcsik Mari pompás játé­ka Lizaveta Prokofjevnaja szerepében. Ebben az előadásban így elsősorban a színes esz­közökkel érzékeltetett színészi játék kárpó­tolja a kissé tempótlannak látszó rendezés hibáit. A társulat október 14—15-én megvalósult bratislavai vendégjátékának második estéjén Ivan Bukovčan: Keringő a padláson című háromszemélyes „tragikobohózatáť adta elő. A viszonylag fiatalon elhunyt szlovák szerző a kisemberek szorongásainak valós és „A magyar filmkészítés gyakorlatában szinte korszakalkotó felfedezésnek számított a két főszereplő alakítására ismeretlen, fiatal szí­nészekre, Szirtes Ádámnak és Molnár Tibor­nak kiválasztása. De nemcsak a két, faluról származott fiatal színész, hanem Mészáros Ági és a film többi szereplőjének játékstílusa hitelesen átélt alakítása is forradalmian újat jelentett." — írja Molnár István a „Filmek Könyvében" a Talpalatnyi föld-ről, s ítéletét millióknak volt módjuk újra helyeselni, mint­hogy a Magyar Televízió most induló Bán Frigyes-sorozatát az államosított magyar filmgyártás első filmjével s egyik legnagyobb remekével kezdte, az 1948-ban készített Talpalatnyi földdel. Mert aligha vitatható: Bán Frigyes müve állja a versenyt minden idők legjobb magyar filmjeinek seregszemléjében mindmáig, noha az elmúlt évtizedek olyan versenytársa­kat hoztak, mint Jancsó filmjei, különöskép­pen a Szegénylegények és a Csillagosok, kato­nák, Makk Károly Szerelem című remeke, Huszárik Zoltán Szindbádja vagy legutóbb Szabó István Mephisto-ja. „A Talpalatnyi föld színvonalához nagyban hozzájárult Szabó Pál regénytrilógiája. Film és irodalom találkozásából az utóbbinak nem puszta illusztrációja született, hanem a kettő ötvözetéből az új művészet eredetinek minősülő alkotása származott." De Szabó Pál regénytrilógiája, az 1942— 43-ban íródott Lakodalom, Keresztelő, Bölcső nem csupán hozzájárult a film színvonalá­hoz, hanem előfeltétele volt annak, hiszen igazi remekművek a filmvásznon is csupán remekmű-forgatókönyvekböl születnek. Az is igaz viszont, hogy nem minden remekmű forgatókönyvből, regényből stb. születik film-remekmű. Ehhez még sok minden szük­séges. Nos, e sok minden, úgy tűnik, 1948- ban együtt volt: a rendező Bán Frigyes nagy szakmai tapasztalata, a remek színészgárda: Mészáros Ági, Szirtes Ádám, Molnár Tibor, Pécsi Sándor, Soós Imre, Egri István, Lehotay Árpád. S még egy, gyakran nem méltányolt összetevő: Makay Árpád képei. „A mesteri­en fotografált filmben a falusi környezet nem külső disz, hanem a meseszövés szerves része. Az események sodró lendületében, a részletek érzelmi telítettségében négy szere­pe van a film sajátos ritmusának, vágásának. A lakodalmi forgatag képváltásai, a kubiku­sok világa, a zsilipmegnyitás mind-mind ere­deti és rendkívüli kifejező részlete ennek a filmnek." (cselényi) 9

Next

/
Thumbnails
Contents