A Hét 1986/2 (31. évfolyam, 27-52. szám)
1986-12-05 / 49. szám
ELETEBOL EGY HÉT ÜNNEP (Beszámoló a Szenei Molnár Albert Napokról) Nehéz egy mondatban összefoglalni egy egész hét eseményeit és még nehezebb azt röviden értékelni. Megkísérlem mégis, hiszen a sokról keveset lehet mondani, de a kevésről sokat már nagyon nehéz. A Csemadok Szenei (Senec) Helyi Szervezete 548 tagjával a Bratislava-vidéki járás legnépesebb szervezete. A város földrajzi helyzeténél fogva bizonyos központi szerepet játszik, bár gazdasági és kulturális vonzásköre korántsem azonos a közigazgatási határokkal. Mindezzel együtt napi gondjai, örömei hasonlóak mint az ország más városájéi. Ami egyedivé teszi, hogy évente egyszer — immár a tizenhatodik alkalommal — országos érdeklődésre igényt tartó, az egyetemes magyar kultúra szempontjából is jelentős rendezvénysorozattal lép a közönség elé. A város nagy szülöttéről való megemlékezés egyben tisztelgés a tudós nyelvész és műfordító, a humanista költő és felvilágosult gondolkodó életműve előtt. — „Molnár Albert sok lemondással, törődéssel. küzdelemmel tele életútja számunkra a mának szóló üzenet, kicseng belőle az anyanyelv iránti kötődés és féltő szeretet, de egyben a megértő figyelem Európa más népeinek, nemzeteinek gondolatvilága, kultúrája iránt." — írja Vojtek László a helyi szervezet elnöke a műsorfűzét Köszöntőjében. — Bemutatni szűkebb hazánk kultúráját, megismertetni tagjainkkal, ez a Szenei Molnár Albert Napok rendezőinek célja — hangzott el a helyi szervezet vezetőségi ülésén. Mindeme célkitűzésekből kiindulva a Zoboralja, Komárom (Komárno) és Érsekújvár (Nové Zámky) után idén a Csallóköz, mégpedig Somorja (Šamorin) volt a szenciek vendége. A két szervezetben egyforma a tagok dalos kedve, a kórusművek szeretete. Mindkét szervezetnek több éve, a szencieknek tizenkettő, a somorjaiaknak tizenegy éve működik, szerepel sikeresen a vegyeskaruk. A két énekkar már számtalanszor találkozott és összemérte erejét például a galántai Kodály Napokon. Most a Városi Művelődési Ház nagytermében, a Szenei Molnár Albert Napok zárómüsorában az Ifjú Szivek reneszánsz zenét játszó kamaraegyüttesével közösen léptek színpadra. E műsornak is sikere volt, bár az utolsó napon sem telt meg teljesen a nézőtér. így volt ez a rendezvénysorozat első estjén is, amikor a somorjai Csalló Népművészeti Együttes lépett színpadra. Már akkor elgondolkodtam azon, hogy vajon a művelődési ház nagyterme e túlméretezett, vagy a müsorhirdetés volt hiányos, vagy tán a szenei közönség érdeklődése más irányú? Gondolom, ha a színpadon felhangzó szavakat, melódiákat az utcára, a járókelők közé vagy a családokhoz közvetíthették volna, odacsábította volna az embereket. Teltház előtt — igaz kisebb teremben — tartotta meg Álomvilág című előadását Bauer Győző. A tisztelt és szeretett tudós nagyon sok érdekes új ismerettel gazdagította hallgatóit. Egy másik alkalommal Püspöki Nagy Pétert köszöntötte ugyanott a lelkes taps. A régi Csallóközről szóló előadása az emberek természetes kíváncsiságát elégítette ki, választ ad arra a kérdésre: hogy volt régen. Az ifjúságról, a gyerekekről sem feledkeztek meg a rendezők. Irodalomnépszerűsítö délutánt rendeztek a könyvtárban, annak vezetője. Polák Margit irányításával. A gyerekek kedves Margit nénije ezen a délutánon csodás birodalomba vezette be olvasóit. Életre keltek a könyvek hősei, megelevenedtek a betűk. Alakot, arcot öltöttek a képzelet szülte figurák. Ugyancsak az iskolások számára — mert a Csemadok helyi szervezetének nagyon jó kapcsolatai vannak a helyi iskolával — rendezték a Csali gyermektánccsoport műsorának bemutatóját. Gyerekek táncoltak gyerekeknek és annak a néhány rokon vagy isme-Kontár Gyula kiállításának megnyitóján Vojtek László, a helyi szervezet elnöke, mögötte az énekkar egy része látható Bauer Győző előadás közben rös felnőttnek, akik a hátsó sorokból figyelték érdeklődéssel a táncokat. Beszámolóm nem lenne teljes, ha a rendezvénysorozat nyitó eseményét. Kontár Gyula Ellesett pillanatok című fotókiállításának megnyitóját nem említeném. A hetilapjainkból országszerte ismert fotográfus a most kiállított képeivel mintegy keresztmetszetet ad eddigi munkásságáról. A közönség — úgy láttam — szívesen időzött egy-egy képe előtt, volt, aki arra is rájött, hogy ha a tigris a ketrecben van, mert háta mögött látszik a rácsa, de előtte nem, akkor a fényképész bent járt a ketrecben, úgy fényképezett. De ez már Kontár Gyula műhelytitkai közé tartozik, hogyan szelídíti fényképezőgép elé az állatokat. Az pedig a szenei helyi szervezet vezetőségének műhelytitka, hogy tapasztalatcserére hívja az éppen náluk bemutatkozó szervezet vezetőségi tagjait, ott elmondják ki, mit, miért és hogyan tesz, szervez vagy éppen nem szervez, hogy azután a Napok bezártával ők maguk immár ismeretekkel, mások tapasztalataival is gazdagodva összegezzék, értékeljék a megtett utat, kitűzzék legközelebbi feladataikat. Példájuk követésre méltó. Nem csekély dolog évente ilyen rendezvénysorozatra invitálni a város lakosságát. Jóleső érzés leírni, hogy a szocialista tudatot formáló népművelő munkának Szencen is vannak hívei. FISTER MAGDA Kontár Zsuzsa felvételei • November 6-án, 7-én, 8-án és 9-én a Csemadok immár 15-szőr rendezte meg Kassán (Košice) az évről évre tartandó hagyományos Fábry Zoltán Napokat. A koszorúzási ünnepséggel, író—olvasó találkozókkal és színházi bemutatóval összekapcsolt kulturális rendezvénysorozat keretében újságírók ankétot tartottak az olvasókkal és előadás hangzott el Fábry Zoltán publicisztikájáról, a nemzetiségi sajtóról, a nemzetiségi kultúrának és a nemzetiségi irodalomnak a sajtóban történő tükröződéséről, valamint a tömegtájékoztatási eszközök mai feladatáról. A szeminárium jellegű rendezvényen több mint száz hallgató vett részt: tanárok, népművelők, írók, költők, újságírók és más szakmabeliek. • Bratislavában október 23-án, a népművelők napján adták át a Szlovák Szocialista Köztársaság Művelődési Minisztériuma által adományozott „A kultúra példás dolgozója" és „A kultúra érdemes dolgozója" kitüntetéseket. A kitüntetettek között volt dr. Takács András a Csemadok Központi Bizottsága Titkárságának szakelőadója. A kultúra érdemes dolgozója kitüntetést a csehszlovákiai magyar dolgozók körében a népi tánckultúra ápolása és fejlesztése érdekében végzett sokéves eredményes munkájáért kapta. • Az októberi ülésükön a Csemadok járási bizottságainak elnökségei a Csemadok 1987-es munkatervjavaslatát, valamint az évzáró taggyűlések és a XXVI. járási konferenciák politikai-szervezési irányelveit tárgyalták meg és hagyták jóvá. Három járásban, Nyitrán (Nitra), Léván (Levice) és a Kassa vidéki (Košice-vidiek) elnökségi ülésein való részvétel száz százalékos volt. Az elnökségi ülések többségén küldöttséggel képviseltette magát a Csemadok Központi Bizottságának Titkársága. • A jogi nevelést és propagandát a Csemadok kiemelt feladatnak tekinti. Központi jogi szakbizottsága évente kétszer ülésezik. A KB jövőre 35 személy részvételével két napos szemináriumot rendez, és egyebek között A Családjog és a családi életre nevelés, A szocialista tulajdon és annak védelme. Az alkoholizmus és egyéb káros szenvedélyek elleni harc, A gazdasági bűncselekmények és kihágások jogi összefüggései, valamint a korrupció elleni harc társadalmi jelentősége című témáról javasol előadást tartani, illetve előadói segédanyagot megjelentetni. • A csehszlovákiai magyar felnőtt egynemű- és vegyeskarok országos versenyét, a Kodály Zoltán Napokat, a Csemadok Központi Bizottsága a társrendezőkkel karöltve 1987-ben is Galántán rendezi meg. A június 13-án és 14-én sorra kerülő központi országos rendezvényt járási és kerületi versenyek előzik meg. A járási versenyek időpontja 1987. március 31., a kerületi versenyeké pedig 1987. április 30. A versenyek három kategóriában folynak majd le és a vegyeskarok, a női karok és a férfi karok mérik össze tudásukat. A hetedik Kodály Napok központi fesztiváljának a legjobbjait a szervezők pénz- és tárgyi jutalomban részesítik. Az első három versenydíj: hét-, öt- és háromezer korona. 7
