A Hét 1986/2 (31. évfolyam, 27-52. szám)
1986-11-07 / 45. szám
492 11 KÖZELEBB A CSILLAGOKHOZ A magyarok ősi világképe sok olyan kozmogóniai elképzelést őriz, amelyek a finnugor rokonnépek mítoszaiban is megtalálhatók. Ezek egyike a lapos Föld fölé boruló „égbolt sátra", melyet a Föld közepéből kinőtt hatalmas oszlop, fa támaszt alá. Ez az oszlop a Világfa, Janiga József: Égigérő fa Égigérő Fa, Holdas-Napos Fa, Tetejetlen Fa, Világoszlop stb. Az égigérö fa minden bizonnyal azonos volt a népmeséinkből jól ismert „élet fájával", amely egykor jelképe volt a mindig megújuló életnek. Erre utalnak azok az ősi ábrázolások, ahol a Világfa mellett különféle állatok, madarak is szerepelnek. Honfoglaláskori, ómagyar sírok feltárásai során régészeink számos alkalommal találtak ilyen elemeket felhasználó díszítéseket csatokon, szíjvégeken, csontból készült tárgyakon. A Világfa csúcsa az égbolton a Sarkcsillagban végződik; ezt a csillagot az Ég Köldökének nevezte a népnyelv. A Sarkcsillag az égbolt látszólagos, napi körbefordulásában nem vesz részt (Földünk forgástengelyének irányában látható) így találó a középre utaló és a test közepén található köldök fogalmának összekapcsolása. Ha megvizsgáljuk finnugor és szamojéd rokonnépeink mítoszait, szinte kivétel nélkül valamennyiben megtalálhatjuk a Világfa kultuszt. Észak-Európa, Szibéria és Közép- Ázsia egyes népeinek az ősi kozmológiai felfogása a déli, mediterrán népeknél ismeretlen. A különbség oka abban rejlik, hogy a Sarkcsillag csak az északi félteke magasabb szélességi körein látható kellő magasságban a horizont felett. Pogány őseink hitében a másvilág szellemei, titokzatos erői és az emberek közötti kapcsolatot a sámánok — vagy török jövevényszóval: a táltosok — voltak hivatottak megteremteni. A rítus alkalmával a sátor közepén felállított, lépcsőfokos fán a táltos — révülése közben — egyre feljebb lépve jutott el az egymás fölött levő világrétegekbe. A táltosok „jósfája" tehát a Világfa szimbóluma volt, s a meséinkben előforduló „világfamászás" tulajdonképpen a táltos hasonló, jelképes cselekedetét is megörökítő motívum. BÖDÖK ZSIGMOND
