A Hét 1986/2 (31. évfolyam, 27-52. szám)
1986-11-07 / 45. szám
szerep mégis a Nagy Vízesésé, amely — nevéhez méltóan — a világ egyik legnagyobb ilyen jellegű hidrotechnikai berendezése. Művészi kivitelezése is egyedülálló. A hatvannégy szökökútból álló alkotást aranyozott bronzszobrok díszítik, napsütésben páratlan harmóniáját alakítva ki ezzel a lombok zöldjének, a víz ezüstjének és a műalkotások aranyának. Nemhiába ez a turisták kedvenc látogatóhelye és a fotósok Mekkája. Itt mindig nagy a tömeg. Mindennek mintegy ellenpontját képezik az óriási parkerdő tisztásain csendesen csobogó kisebb vízesések. A csendre, nyugalomra vágyó itt érezheti igazán jól magát, mert ide már nem hatol el a turistanép zsivaja. Ilyen csendes helyen áll a Danaida-kút gyönyörűen megformált nőalakja, a Triton és a tengeri sárkány harcát megörökítő kompozíció, a római szökőkutak, a Nap-kút és még sok páratlan szépségű alkotás, amelyeknek tervezői a mitológiából, a Bibliából és a természet sajátos formáiból merítettek ihletet. Aki a csendes séta után (helyett) szórakozásra vágyik, felkeresheti a „tréfás szökőkutak" környékét, amely a nap minden órájában kacagástól hangos. Ez a hely főleg a gyerekek paradicsoma, de a felnőttek is szívesen időznek itt. A kutak melletti tereken kőlapok vannak, s ha olyan kőre lép a vigyázatlan látogató, amely vízszelepet nyit meg, akkor akaratlanul is lezuhanyozhat, mert a kút valamely része lespricceli. Az Ernyő például zuhanyrózsaszerűen körbehullajtja a vizet és aki a szára melletti pádhoz akar jutni, menthetetlenül megázik, ha csapnyitó köre lép. Az alsó park mintegy 140 szökőkútját a Ropsini-hegyek forrásai táplálják. A rendszer a világ legnagyobb olyan hidrotechnikai alkotása, amelyet a viz természetes energiája hajt meg, bármiféle szivattyú nélkül. Az alkotás nagyságát akkor érzékeljük igazán, amikor az idegenvezetőtől megtudjuk, hogy a kutak naponta százezer köbméter vizet lövellnek ki. Az Alsó Park ellenpontjaként a Nagy Palota felső oldalán elterülő Angolpark szolgál szigorúbb rendjével, tágasabb tereivel és józanabb szökökút-megoldásaival. Petrodvorec városát a második világháború idején a németek elfoglalták, több palota berendezését elhurcolták és végül az épületeket felgyújtották. A környéken dúló harcoknak a parkok többezer fája is áldozatul esett. A szovjet állam áldozatkészsége folytán a palotákat 1958-ban korhűen restaurálták, a parkot pedig rendezték, így ma teljes szépségükben pompáznak. MOLNÁR ISTVÁN A szerző felvételei GYERMEKEKNEK ■■■■■■ Volt egyszer egy eszes, furfangos paraszt, sokat lehetne mesélni a tréfáiról, de én itt most csak a legkülönbet mondom el: azt, hogyan tette egyszer bolonddá az ördögöt. Úgy kezdődött a dolog, hogy a paraszt egyszer kint dolgozott napestig a földjén. Mikor bealkonyodott, hazafelé készült, de mint jó gazdához illik, mielőtt elindult, még egyszer körülnézett, rendben van-e minden. Hát ahogy így vizsgálódik, mi nem akad a szemébe? Valami viliódzik a szürkületben : nagy halom parázs izzik a szántóföldje közepén. Igen elcsodálkozott, hiszen az előbb még nem volt ott semmi. Odaballagott megnézni, mi az. Valódi tüzes zsarátnok volt, és egy kis fekete ördög kuporgott a tetején. — Csak tán nem kincsen kotlasz? — kérdezte a paraszt. — De bizony azon — felelte qz ördög —, mégpedig nagy kincsen! Több abban az arany meg az ezüst, mint amennyit te egész életedben láttál! — No, akkor jól van — folytatta a paraszt a beszélgetést —, a kincs az én földemben van, tehát az enyém. — Nem bánom tiéd lehet — állt rá az ördög —, de csak egy feltétellel: ha két esztendőn át nekem adod annak a felét, ami a földeden terem. A paraszt gondolkodott egy percig, aztán belement az üzletbe. — Rendben van — mondta —, de hogy ne legyen vita az osztozkodásnál, egyezzünk meg: ami a föld alatt van, az az enyém, ami meg a föld fölött, az a tiéd. Az ördögnek tetszett az alku, el is fogadta. Igen ám, csakhogy az agyafúrt paraszt abban az esztendőben egyebet sem vetett, mint répát! Mikor eljött a szedés ideje, jelentkezett az ördög. — Kaszát hozzak, vagy úgy téped puszta kézzel? — kérdezte a paraszt. — Hogyhogy? — hüledezett az ördög. — A répát? — Azt nem, csak a levelét! — mondta a paraszt. — Nem emlékszel az egyezségre? Ami fölül van, az a levele, azt mind elviheted. Nekiállt, s nagy vígan szedegetni kezdte a földből a szép kövér répafejeket. Az ördög dühösen vakarta az üstökét. — Most az egyszer te jártál jól — füstölgött —, de jövőre nem ér a kikötésed; jövőre fordítva lesz: ami a föld alatt van, az enyém, ami a föld fölött, a tiéd. Megértetted? A paraszt vállat vont, sodorított egyet a bajszán, hogy az ördög észre ne vegye valahogy a somolygását, és ráhagyta: — Nekem úgy is jó, legyen a ked- I ved szerint. Az ördög mormogott valamit, s elinalt. A paraszt meg fölszántotta a I földjét, s az egészet bevetette tiszta búzával. Mikor a gabona beért, nekiállt, és mind egy szálig learatta. Épp az utolsó kévét hányta föl a kocsijára, mikor nagy dérrel-dúrral megjelent az ördög. — Hohó! — kiabálta már messziről. — Hallod-e, hékás, hová viszed azt a búzát ? — Haza, a csűrömbe — mondta a paraszt. — Hát nekem mit hagytál? — kérdezte az ördög. — Mindent, ami a föld alatt van — hangzott a felelet. És az ördög nem talált mást, mint a puszta tarlót. Rettenetesen megdühödött, és egy sziklahasadékon át lerucskázott egyenest a pokol fenekére. így lett a furfangos paraszté a kétesztendei termés is meg a kincs is. Grimm meséje ILLUSZTRÁCIÓ L. MIKA Hogyan jut el a tigrismama a kis tigrishez? M. CSEPÉCZ SZILVIA Rákot fogtam, elengedtem, a folyóból vizet mertem. Vizet hoztam a folyóból, csengő hangú csobogóból. A víz kifolyt és a rákom felszabdalta a nadrágom. A nadrágom széjjelszakadt, végül rák se, víz se maradt. 21
