A Hét 1986/2 (31. évfolyam, 27-52. szám)

1986-11-07 / 45. szám

REYKJAVÍK UTÁN . .. Már jó néhány nap eltett a Reykjavikban meg­tartott szovjet—amerikai munkacsúcstalálko­zó óta, a reykjavíki megbeszélések azonban továbbra is az érdeklődés középpontjában áll­nak. A találkozó után közvetlenül kialakult borúlátás helyett mostanában inkább a biza­kodás jellemzi a legtöbb ember gondolkodás­módját. A politikusok is — Keleten és Nyuga­ton egyaránt — azt hangoztatják, hogy Reykja­vik nem tekinthető kudarcnak, hanem sokkal inkább egy olyan út kezdetének, amely — ha ezt az utat az érintettek végigjárják — végül is meghozza a várt sikert. Október 14-én és 15-én a Varsói Barátsági Együttműködési és Kölcsönös Segélynyújtási Szerződés tagállamainak Külügyminiszteri Bi­zottsága Bukarestben tartotta meg soros ülé­sét. A miniszterek véleményt cseréltek és tájé­koztatták egymást az európai és a világhely­zetről. Foglalkoztak a reykjaviki szovjet—ame­rikai találkozó eseményeivel is. A fő figyelmet a fegyverkezési hajsza beszüntetésére és a leszerelésre, elsősorban a nukleáris leszerelés kérdéseire fordították. Az ülésről kiadott közle­mény egyebek között azt hangsúlyozta, hogy korunk alapvető kérdése a béke megszilárdítá­sa, a fegyverkezési verseny — elsősorban a nukleáris fegyverkezési verseny — beszünteté­se. a leszerelés, a nukleáris katasztrófa veszé­lyének elhárítása. A Reykjavikban tett szovjet javaslatok meg­valósítása lehetővé tenné, hogy rövid időn belül jó irányú, gyökeres fordulat történjen a nemzetközi életben, áttörést érjenek el a le­szerelésért vívott harc minden területén, elhá­ruljon a nukleáris háború veszélye, és elindul­junk az atomfegyvermentes világ felé. Az ülés résztvevői amellett foglaltak állást, hogy minden nukleáris kísérletet haladéktala­nul be kell szüntetni. Üdvözölték a Szovjetunió döntését az atomkísérletek egyoldalú morató­riumának ez év végéig történő meghosszabbí­tásáról és ismét felszólították az Egyesült Álla­mokat, valamint a többi atomfegyverrel ren­delkező államot, hogy minden nukleáris rob­bantást szüntessenek be, és mielőbb jussanak megállapodásra ezek teljes betiltásáról. Síkra­­szálltak azért is, hogy haladéktalanul be kell szüntetni a „csillagháborúra" való felkészülést. A Varsói Szerződés tagállamainak — min­den országhoz, néphez és békeszeretö ember­hez szóló — bukaresti megbeszéléséről ki­adott közleményében közzétett felhívás így szól: „Cselekedjenek a nemzetközi békeév nemes céljainak szellemében, egyesítsék erő­feszítéseiket, tegyenek meg mindent annak érdekében, hogy konkrét intézkedések szüles­senek a nukleáris leszerelésről, minden atom­­kisérlet beszüntetéséről, a hagyományos fegy­­erzet és fegyveres erők, valamint a katonai költségvetések csökkentéséről. A nukleáris ür­­korszakban ez az egyetlen út a tartós európai egyetemes biztonság megteremtéséhez". A Szovjetunió egyik első törvénye, a Lenin által aláírt Békedekrétum röviddel a nagy októ­beri szocialista forradalom után született meg. E forradalomnak ezekben a napokban ünne­peljük a 69. évfordulóját. Szimbolikusnak is tekinthető, hogy a Szovjetunió Reykjavíkban 1986. október derekán — a nagy októberi szocialista forradalom 69. évfordulójának elő­estéjén ismét nagy jelentőségű békejavaslatot tett. Az egész világ érdekét szolgálná, ha békeja­vaslata megvalósulna. BALÁZS BÉLA Erich Honecker, az NSZEP KB főtitkára, az NDK Államtanácsának elnöke október 19-én ázsiai kőrútjának első állomására a KNDK-ba érkezett. Phenjanban legmaga­sabb szintű tárgyalásokat folytatott vendéglátójával. Kim Ir Szénnél a Koreai Munkapárt KB főtitkárával, államfővel. A megbeszélések napirendjén a kétoldalú kapcsolatok és a nemzetközi helyzet kérdéséi szerepeltek. Erich Honecker a KNDK-ból továbbutazott Kínába, majd Mongóliába. VISSZAPIIIANTÓ OKTÓBER '86 Koppenhágában megkezdődött a békeerők világkongresszusa, amelyet az ENSZ nemzetközi bé­keévének keretében tartottak. A valamennyi kontinens több mint 130 országából érkezett résztve­vők a tanácskozáson a nemzetkö­zi békemozgalom legkülönbözőbb SZERDA 15 erőit képviselték és öt napon át párbeszédet folytattak a kölcsö­nös megértés elmélyítése, vala­mint a különböző társadalmi rend­szerű államok békés egymás mel­lett élése és versengése elveinek gyakorlati érvényesítése céljából. Az izraeli légierő több hullámban bombázta a dél-libanoni kikötővá­ros, Szidon közelében levő palesz­tin létesítményeket. Ugyanakkor bombákat dobtak le a Mijah Mijah CSÜTÖRTÖK 16 palesztin menekülttáborra. Az idén ez volt a tizenharmadik izra­eli légitámadás libanoni területek ellen. Moszkvában sajtóértekezletet tartott Viktor Karpov, a külügymi­nisztérium fegyverkorlátozási és leszerelési kérdésekkel foglalkozó osztályának vezetője. Karpov elu­tasította egyes nyugati politiku-PÉNTEK 17 sok állításait, miszerint a Szovjet­unió már eleve úgy ment Reykja­­vikba, hogy tudta, Reagan ameri­kai elnök nem egyezhet bele a ha­dászati védelmi kezdeményezést érintő közös nyilatkozatba. Hét lengyel városban tartottak vajdasági évzáró pártkonferenci­ákat. A katowicei értekezleten részt vett Wojciech Jaruzelski, a LEMP KB első titkára, a krakkóin pedig Zbigniew Messner, a SZOMBAT 18 LEMP KB PB tagja, kormányfő A tanácskozáson értékelték a part X. kongresszusán elfogadott hatá­rozatok teljesítésének körülmé­nyeit az egyes pártszervezetek­ben. Kubában választásokat tartottak a helyi képviseleti testületekbe, amelyeken több mint 6,8 milliói 6 VASARNAP 19 évnél idősebb választásra jogo­sult állampolgár vett részt. Samora Moises Machel mozambi­ki államfő légiszerencsétlenség következtében életét vesztette — közölte a maputói rádió. Machel előzőleg Zambiában egy megbe­szélésen vett részt Zaire, Angola HÉTFŐ 20 és Zambia államfőivel. Repülőgé­pe hazafelé tartva a Dél-afrikai Köztársaság területén, Natal tar­tományban zuhant le. Mindeddig nem világos, légiszerencsétlen­­ségröl van-e szó. Mihail Gorbacsov, az SZKP KB fő­titkára fogadta Miloš Jakešt, a CSKP KB Elnökségének tagját, a Központi Bizottság titkárát, aki munkalátogatáson tartózkodott Moszkvában. Miloš Jakešsel is-KEDD 21 mertette azokat a tapasztalato­kat, amelyeket az SZKP a Szovjet­unió szociális-gazdasági fejlődése meggyorsítása irányvonalának megvalósítása során szerzett HÉTVÉGI LEVEL John fíeed amerikai publicista világhírű köny­vében a ..Tíz nap. amely megrendítette a világot"-ban írja: „Október, az emberiség egyik legcsodálatosabb kalandja, amikor a bolsevikok a dolgozó tömegek élén bevonultak a történelembe, a tömegek nagy és egyszerű vágyaira alapozva mindent” Természetesen, ez a költői értelemben használt metafora meg­határozott és szükségszerű fejleménye volt a történelemnek és hatalmas sorsfordulója az emberiségnek. Október volt az első olyan történelmi esemény, amely győztesen valósí­totta meg a marxista tanítást és realizálta az elméletben megalapozott és indokolt tételeket a szocialista társadalom kialakításáról. Persze, az elmúlt 69 esztendőben a világ hatalmasat tépett előre. Korunkban egyetlen lényeges kérdést sem lehet már a szocialista országok nélkül megoldani. Az imperializmus erőlködései nem állíthatják meg a történelem előrehaladását Az októberi forradalom történeti szerepének egyik legfontosabb mozzanata, hogy űj távla­tokat tárt fel az emberiség előtt: a háború nélküli világ távlatait Az emberiség legjobbjai mindig is fáradhatatlanul munkálkodtak azon, hogy megtalálják az utat ehhez a célhoz és nemzedékek küzdöttek szenvedélyesen azért, hogy közelebb hozzák e célok megvalósítását Ám csak Leninnek és a leninistáknak adatott meg, hogy fordulatot érjenek el ezen az úton és gyakorlati alapokra helyezzék a béke ügyét. Lenin hívta fel elsőként a figyelmet arra, hogy az imperializmus a modern tudomány és tech­nika vívmányait mindinkább a háború szolgá­latába állítja és arra a következtetésre jutott, hogy a háború bizonyos időszakban a társa­dalmi lét feltételeinek pusztulásához vezethet Ezért egységes feladatnak tekintette a háborús veszély elhárítását és a társadalmi viszonyok demokratikus átalakítását A Szovjetunióban tehát a békét és a békés egymás mellett élést mind elméletben, mind gyakorlatban a szocializmus, a nemzeti felsza­badulás és a demokrácia problémakörével szoros összefüggésben vizsgálják. A szovjet állam, amelynek kezdetben gaz­dasági és katonai ereje egyaránt gyenge volt. ma erős. legyőzhetetlen hatalom. Kezdetben egyedül állt szemben a tőkés világgal, ma a szocialista közösség családjában — változatla­nul követve a lenini irányvonalat — aktív és céltudatos harcot vív a békéért. A béke eszméi képezik a szovjet külpolitika — megingatha­tatlan alapját a forradalom napjaitól mindmá­ig. A Szovjetunió bel- és külpolitikája ma is abból indul ki, hogy a béke a népek közös kincse, ezért senki sem maradhat közömbös, ha bárhol a világon megpróbálják az erőt állítani a jog helyébe és ellenségeskedéssel, diktátummal cserélik fel a normális nemzet­közi kapcsolatokat A Szovjetunió legfelsőbb vezetője MihaU Gorbacsov nemegyszer hang­súlyozta, nemrég Reykjavíkban és Reykjavík után is, hogy a Szovjetunió számára legalább oly fontos más országok biztonsága, mint a saját vagy szövetségesei biztonsága. Ez az álláspont felel meg az atomkor realitásainak, mert a jelenlegi helyzetben az államok békés egymás mellett élésének nincs ésszerű alter­natívája. 3

Next

/
Thumbnails
Contents