A Hét 1986/2 (31. évfolyam, 27-52. szám)

1986-10-24 / 43. szám

ILF—PETROV

JOGI TANÁCSOK

TRIKARTOV GYÓGYMÓDJA

Minél fényesebben süt a nap. minél harsányabban énekelnek a madarak, annál pocsékabbul érzik magukat a hivatalnokok.

Szeretnék kezeltetni magukat, gyógyíttatni bármi ellen és bárhogyan, csak szanatóriumban és lehetőség szerint délen.

Mihail Alekszandrovics Trikartov — koros, de még jó erőben levő férfiú — különösen heves gyógyítási láztól szenvedett.

— Mindenki kezelteti magát — harsogta, két kezével a zsíros mellét fogva —, nekem pedig el kell pusztulnom I Én is kezeltetni akarom magam!

— Mi baja van? — kérdezték részvéttel a kartársai.

— Honnan tudjam!? — sivitotta Mihail. — Hát szúrás meg hurut. Szívbaj. Nem vagyok orvos, de érzem.

És Mihail elrohant egy professzorhoz. Úgy vélte, csakis professzorral kezeltetheti magát.

A professzor hosszasan Trikartov meztelen testére tapasztotta a fülét, és olyan figyelemmel hallgatta a szerveinek működését, ahogyan a macska figyeli az egér mozdulatait.

A vizsgálat közben a gyáva Mihail Alekszandrovics könnyes szemmel sandított a mellére, amely olyan szőrös volt, mint egy átmeneti kabát.

— Mi az? — bökte ki, s a professzor hátába bámult, aki éppen kezet mosott.

Azt akarta kérdezni: „Van még remény 7' — ajka azonban reszketni kezdett, és a remény torkán akadt.

— Maga egészséges — mondta a professzor. — Mint a makk.

— Nekem szívbajom van! — jelentette ki Trikartov kihívón.

A professzor méregbe jött.

— Tudja maga, mi az a szívbaj?

A professzornál tett látogatás Trikartovnak hét rubeljába került, s ezért ő is mérges lett.

— Tudom — felelte. — A szívbaj az, amikor kalapál az ember szive. Nekem pedig azonkívül még szúrásom, hurutom és idegbajom is van.

— Ostoba — felelte a professzor.

Trikartov mégis elhatározta, hogy kezelteti magát. Eleinte az állam számlájára akarta gyógyittatni a betegségeit. Az államnak azonban nem volt ínyére.

Ismerőseitől megtudakolta, hogy Kiszlovodszkban jól kezelik a betegeket, és ezért ágyat váltott magának az egyik ottani szanatóriumban.

Az időjárás kedvezett Trikartov útjának. A szanatórium rózsáskertben volt; csodaszép szobát kapott. De ennek sem tudott örülni. Irigykedett.

A szanatóriumban már hajnalban kezdődött a sürgés-forgás. A betegek egy része, mint valami antilopcsorda, a forráshoz tódult, és teleszivta magát narzannal. Másokat karon fogva vezettek az iszapfürdőbe. Egyeseket Charcot-zuhanyokkal kínoztak. Mindenkivel csináltak valamit, csupán Trikartowal nem csináltak semmit. És ez nagyon fájt neki.

Egyszer azonban olyasmit látott, amit már nem tudott elviselni.

A szanatóriumban sétálva, betévedt a kerti épületbe. A szoba közepén, holmi emelvényen egy ember ült, és a hajából füregén ugrándoztak a kék villanyszikrák. Valamilyen gépek búgtak.

— Hát velem miért nem csinálják ezt? — kérdezte Trikartov az ápolótól. — Én is

akarom azokat a szikrákat! Trikartov vagyok.

— A maga neve nincs a listán — válaszolta közömbösen az ápoló.

Trikartov ráeszmélt, hogy ez a gyógymód a legdrágább, és szándékosan rejtik el előle a kertben.

Este a teraszon — a betegek és a vendegek előtt — parázs botrányt csapott a főorvossal.

— Kezdjék el a gyógykezelésemet! — kiabált Mihail Alekszandrovics ugrándozva. — Mi lesz a gyógykezelésemmel? Miféle zugkórház ez! Megfizettem érte.

— Ön egészséges — mondta zavartan a főorvos. — Önnek nincs szüksége gyógykezelésre. Pihenjen.

Trikartov azonban egész éjjel nem aludt, s elhatározta, hogy saját kezűleg gyógyítja magát. Hajnalban, ijedten körülnézelödve, a forráshoz inait, és teleitta magát narzannal.

— Megmutatom én nekik — mondta, amikor visszament a szanatóriumba. — Máris jobban érzem magam.

Napközben a szépen gondozott sétányon jött-ment. és kiabált:

— Hol a hegyi nap?

Mivel nem tudta megszerezni a napot, behatolt az elektroterápiái pavilonba, mellére tapasztotta a zsinóros cinklemezkét, és bekapcsolta az áramot. Estig reszketett a titkos örömtől, mert a réz ize csípte a száját, és a gyógyulás biztos tudatát oltotta belé.

Éjszaka, a holdfényben, újra odalopózott a forráshoz, és tizenhat pohárral hajtott fel a gázos italból.

— Megmutatom én nekik! — suttogta, miközben az ablakon keresztül bemászott a szobájába.

A hátralevő időt alaposan kihasználta. Kihúzta ágya alól a suttyomban elcsent kék lámpát, leheveredett az ágyra, magára irányította a síri fényt, s egész éjjel kúrálta magát.

Trikartov egészségi állapota szemlátomást javult, de valamiért étvágytalan lett. A Charcot-zuhanyokat és a narzan- és iszapfürdőket nagy titokban, javarészt éjjel kellett vennie.

— Valahogy rosszul néz ki — mondta egyszer az orvos. — Több tojást egyen.

„Hogyisne — gondolta a tapasztalt Mihail. — Ki akarod szúrni a szemem az olcsó tojással, a drága hegyi napot pedig már egy hónapja dugdosod előlem!"

Közvetlen elutazása előtt sikerült belopóznia a féltve Őrzött naphoz. De csupán egy óráig élvezhette. Az ápolónő elkergette.

Moszkva felé utaztában. az egyik falu állomásán, Mihail rosszul lett. Orvost kellett hívni. Az orvos szívbajt, gyomorhurutot és ismeretlen gázokkal történt, általános mérgezést állapított meg.

Amikor Trikartov kollégái szeme elé került, ijesztő volt a külseje.

— Mi történt magával? — kérdezték barátai.

— Agyonkezeltek a gazemberek! — válaszolta Mihail. — Sajnálták tőlem a kvarclámpát. Elégtelen mennyiségben adagolták a hegyi napot. A népbiztosok számára takarékoskodnak vele. Micsoda zugkórház!

Ford.: Gellért György

K. O. olvasónk azt kérdezi, hogy mely esetekben kaphat a dolgozó a munkaadójától fizetés nélküli szabadságot magánügyeinek az intézésére, akkor, ha a törvényes, fizetett szabadságát már kimerítette.

A kérdésre a Munka Törvénykönyve 128. paragrafusa és a végrehajtására kiadott kormányrendelet 27. és 28. paragrafusai adnak választ. Ezek szerint a dolgozónak bizonyos esetekben megfelelő szabadidőre van igénye, hogy fontos családi vagy magánügyeit elintézhesse. Ezeket az okokat a kormányrendelethez csatolt melléklet 1—10. pontjai tartalmazzák.

Ezekben az esetekben a dolgozónak erre a szabadidőre munkabérmegtérítés (fizetés, bér) jár akkor, ha ezt megelőzően már legalább három hónapig egyfolytában munkaviszonyban volt.

A munkabérmegtéritésre azonban nincs igénye akkor, ha abban a hónapban, amelyben a szabadidőt kapta egy műszakot, vagy ennek túlnyomó részét igazolatlanul elmulasztotta, vagy ha az engedélyezett szabadidő letelte után fontos ok nélkül idejében nem lépett ismét munkába.

A munkaadó a következő esetekben köteles a dolgozójának — a fenti feltételek mellett — fizetett szabadságot adni:

1. az egészségügyi intézményben (orvosnál, kórházban) a kivizsgálásra vagy kezelésre feltétlenül szükséges időre, ha ezt nem lehet munkaidőn kívül elvégezni,

2. a feleség (élettárs) szülése esetén a kórházba és hazaszállítására feltétlenül szükséges időre.

3. családtag hirtelen megbetegedése vagy balesete esetén a legszükségesebb időre, de legfeljebb egy napra, s ugyancsak legfeljebb egy napra akkor, ha a családtagot rendszeres vagy előre meghatározott kezelésre vagy gyógykezelésre kell kísérnie,

4. családtagok elhalálozása esetén a) három napra a házastársa (élettársa) vagy gyermeke halála esetén, b) egy napra a dolgozó szüleinek és testvéreinek, valamint a felesége szüleinek és testvéreinek halála esetén, s két napra akkor, ha a temetésüket ö intézi, c) a feltétlenül szükséges időre, de legfeljebb egy napra a dolgozó vagy házastársa nagyszüleinek, vagy más olyan személy elhalálozása esetén, aki ugyan nem tartozik az előbb felsorolt rokonok körébe, de a halála idején a dolgozóval közös háztartásban élt, és két napra akkor, ha a dolgozó intézi a temetésüket is.

5. legfeljebb két napra a dolgozó saját esküvőjére és egy napra a gyermekei esküvőjére,

6. a költözködésre legszükségesebb időre, de legfeljebb két napra, ha a dolgozó a munkaadója érdekében történt áthelyezés folytán más községbe költözködik; ha pedig ugyanabban a községben más okból történik a költözködés, akkor az erre feltétlenül szükséges időre, de legfeljebb egy napra, más községbe való költözködésnél pedig legfeljebb két napra. Ez utóbbi esetekben azonban munkabérmegtérités egy naptári évben csak egyszer jár.

Munkabérmegtérités jár bizonyos feltételek mellett akkor is, ha a tömegközlekedést (a helyi közlekedés kivételével) váratlanul megszakították, vagy ha az időjárási viszonyok előre nem látható késést okoztak (pl. váratlan havazás) és ez a késés a munkaidőbe esik.

Végül a felmondásban lévő dolgozónak a

felmondási idő tartama alatt igénye van a feltétlenül szükséges szabadidőre, hetente legfeljebb egy fél napra, arra, hogy új munkahelyet keressen magának.

Meg kell jegyezni, hogy a fenti esetekben a dolgozónak mindig igénye van a megfelelő szabadidőre, még akkor is, ha munkabérmegtérítés nem jár neki.

A fentebb ismertetett eseteken kívül is adhat a munkaadó a dolgozója kérésére megfelelő szabadidőt, indokolt esetekben a fenti okokból, de egyéb — itt fel nem sorolt — komoly okokból is — mindig munkabérre való igény nélkül (tehát fizetés nélküli szabadságot).

„Fegyvergyakorlat" jeligéjű olvasónk azt kérdezi, hogy ennek tartama alatt jár-e neki a munkaadójától fizetés, vagy valamilyen anyagi térítés.

A fegyvergyakorlatra bevonult dolgozóknak fizetés nem jár, mert ténylegesen nem dolgozik. Ehelyett azonban munkabérmegtérítésre van igénye akkor, ha a fegyvergyakorlat megkezdését közvetlenül megelőző három hónapban munkaviszonyban volt.

Ebben az esetben az előzőleg elért átlagkeresetének 50 százalékát kapja, ha senkit sem tart el. Ha egy személy eltartásáról gondoskodik, akkor az átlagkeresete 65 százalékát, ha két személyről, akkor az átlagkeresete 90 százalékát, s ha három vagy több személy eltartásáról gondoskodik, akkor az átlagkeresete 95 százalékát kapja a munkaadójától.

A fegyvergyakorlat befejezése után a munkába lépés napjától ismét a teljes fizetésre van igénye.

„Szakszervezeti jogsegély" jeligével olvasónk azt kérdezi, hogy melyik szakszervezeti szerv és milyen ügyekben nyújthat a tagoknak a bíróságok előtt jogi képviseletet.

Minden szakszervezeti tagnak joga van a szakszervezeti szervek tanácsát, s segítségét igénybe venni. A bíróság előtti perekben a szakszervezeti tag jogi képviseletét (kérelmére) a járási szakszervezeti tanács (Okresná odborová rada) elnöksége engedélyezi. Bírósági képviseletet azonban csak a munkaviszonyból eredő perekben, az újítási javaslatokból, találmányokból és ipari jogok érvényesítéséből eredő perekben, valamint a társadalombiztosítás (nyugdíjak) körébe eső perekben ad (tehát nem polgári vagy családjogi — házassági stb. — perekben).

A kérelem megítélésénél tekintetbe veszik, hogy az érvényesített igények nincsenek-e ellentétben a szocialista törvényességgel vagy a társadalom érdekeivel, hogy remény van-e kedvező eredményre, egyúttal figyelembe veszik a kérvényező személyét, munkaerkölcsét, a szocialista társadalomhoz való viszonyát és azt, hogy rendesen teljesíti-e a szakszervezeti tagságból folyó kötelességeit (fizeti-e a tagdíjakat stb.)

A jogsegély engedélyezése esetén a szakszervezeti tag képviseletét a bíróság előtt a járási szakszervezeti tanács dolgozója, esetleg a munkajogi bizottság tagja, vagy ügyvéd látja el.

Dr. B. G.