A Hét 1986/2 (31. évfolyam, 27-52. szám)
1986-10-17 / 42. szám
492 11 Nyitracsehi (Nitrany) a Nyitra folyó középső részén elterülő falvak önálló viseleti csoportot alkotnak. A négy-öt falu viselete között különösebb eltérés nem jelentkezik sem a női, sem pedig a férfiviseletekben. A férfiviselet kiegészítői is azonos funkciót töltenek be. Az itt közölt adatok, melyeket Nyitracsehiben és részben Nagycétényben gyűjtöttem, hasonlóak, mint a többi idetartozó falvakban. ÁLLAPOTMEGHATÁROZÓ: A nős emberek jele a nadrág derekába tűrt karmazsinkendő. Amikor a „jatkás" (ellenzős), illetve a vászongatya volt az ünnepi viselet, akkor a háromszögre hajtogatott karmazsinkendőt a jatkába, illetve a gatya korcába törten viselték. Hétköznap munkában viszont a kötény, az ún. szakácska volt a kötelező viselet. A legények jele a nagy karimájú fekete kalap mellé tűzött „sztrapcos" (csipkés levelű) piros muskátli volt. Ezt a jelet nyáron viselték. Télen inkább az örökzöld rozmaringot. Legénynek csak az számított a faluban, akit „felkereszteltek", akinek volt pálinkás keresztapja, aki megadta a keresztelőt, akit „legénnyé avattak". Ha a legényeknek már komoly szeretőjük volt, ezt sem titkolták el. Húsvétkor, amikor megöntözték a lányokat, a szeretőjüktől piros szegfűt kaptak, amit a kabát mellére tűztek. KALAPOK. A fekete, nagy karimájú kalapokat Nyitrán vásárolták Zúzik kalaposnál, ezért is nevezték Zúzikkalapnak. Ezek a kalapok voltak a legelterjedtebbek ezen a vidéken. Ez a kalapos az öreg kalapokat is összeszedte és „megreperálta". Biciklivel járta a falukat, így vált ismertté. A kisgyerekek jele á „kalapka" volt. REGRUTÁK. A legényéletnek említésre méltó időszaka. Ez az időszak fél év volt, de ha elsőre nem vették be a hadseregbe, akkor két-három sorozáson is részt vehetett egy-egy legény, ilyenkor egy vagy másfél évig is elhúzódhatott a regrutaság ideje. A besorozott legény jele itt is a szalag volt. 12 szál sokszínű sarkig érő szalag. Ezt a berukkolásig viselték. Búcsúzáskor a regrutatánckor a szalagot a kalap köré csavarták. LAKODALMI JELEK. A menyasszonyi párta díszítésére használt kis bukrítákhoz hasonlítottak a férfiak lakodalmi jelei is. Ugyanolyan színű szalagokból is csinálták. Mivel a férfiak kalap nélkül nem jelenhettek meg, így a lakodalmi jelet is a kalap mellett viselték. Később a mellre tűzték a jelet. VŐLEGÉNY. A vőlegénység alatt egy szál hosszú, bukrítás rozmaringágat viselt. Az esküvőre „V" alakban felállított (gyufaszállal támasztották ki) két ágú rozmaringot, melyet az ágain 3—3, alul a közepén pedig egy bukríta díszített. Ezt a vőlegény a kalap mellett viselte. Amikor a menyasszony fejéről levették a koszorút, akkor vették le a vőlegényjelet is. A DOROZSBÁK romaringjának hossza rövidebb, és csak három bukríta díszíti. Jelük még a nádpálca, melynek a végén bukrítás rozmaring és rózsaszínű szalag van. A NÁSZNAGY jele az egy ágú és egy bukrítás rozmaring. Legfontosabb megkülönböztetője a „jegybot" rajta a jegykendő, az alma és a rozmaring. A násznagy mindig a jegybottal járt-kelt, még táncolni i ezzel táncolt. Adatközlők: Kluka Margit fsz. 1943) Németh Veronika (sz. 1927) Suba Imre (sz. 1903) JÓKAI MÁRIA Fotó: Buday Endre ■■M
