A Hét 1986/2 (31. évfolyam, 27-52. szám)
1986-10-10 / 41. szám
KÖVETKEZŐ SZÁMUNK TARTALMÁBÓL: Emberközelben — VÁGÓ FERENC, a Nyugat-szlovákiai Mezőgazdasági Felvásárló és Ellátó Vállalat igazgatója Mács József: RÉGI FALAK KÖZÖTT Miklósi Péter: KORUNK PESTISE II. W. Saroyan: HAZAFELÉ (elbeszélés) Ozogány Ernő: JÁTÉK A JAVÁBÓL Vass Gyula: TÖRTÉNELMET MESÉLŐ KÖVEK Címlapunkon D. Havran felvétele A Csemadok Központi Bizottságának képes hetilapja. Szerkesztőség: 815 44 Bratislava, Obchodná 7. Telefon: 332-865 Megjelenik az Obzor Kiadóvállalat gondozásában, 815 85 Bratislava, ul. Čsl. armády 35 Főszerkesztő: Strasser György Telefon: 336-686 Főszerkesztő-helyettesek: Ozsvald Árpád és Balázs Béla Telefon: 332-864 Grafikai szerkesztő: Krá! Petemé Terjeszti a Posta Hírlapszolgálat Külföldre szóló előfizetéseket elintéz: PNS — Ústredná expedícia tlače, 813 81 Bratislava, Gottwaldovo nám. č. 6 Nyomja a Východoslovenské tlačiarne n. p„ Košice. Előfizetési díj egész évre 156,— Kčs Előfizetéseket elfogad minden postahivatal és levélkézbesítő. Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Vállalati hirdetések: Vydavateľstvo Obzor, inzertné oddelenie, Gorkého 13, VI. poschodie tel: 522-72, 815-85 Bratislava, index: 492 11. EMBERKÖZELBEN — Ön több éve — az érettségitől — vezetői állást tölt be. Milyennek tartja saját vezetői stílusát? — A vezetésben nagyon fontosnak tartom a munkatársak kiválasztását. Előbb őket nyerem meg, azután rajtuk keresztül a dolgozókat. A sok, foganat nélküli szép szó után kíméletlen vagyok, de le is tudom törölni a táblát, vagyis az egész csak a munka érdekében történik. Ha elgondolásaim egybeesnek a népgazdaság érdekeivel könnyű a dolgom, de nem minden országos szintű döntés megvalósítása könnyű. A határozatokat végre kell hajtani, méghozzá úgy. hogy kinek-kinek a környezetére pozitív befolyással legyenek. Végül is a határozatok többnyire nyitottak — legalábbis én úgy érzem — és erre lehetőséget adnak. — A gazdasági kapcsolatokban menynyire tud korrekt maradni? Mi a véleménye. ügyeskedni kell, ha megfelelő gépekre. beruházási eszközökre van szüksége? Ön szövetkezeti elnök és képviselő. mennyire él a helyzettel? — Vissza semmiképpen sem élek a helyzettel. A megvalósítható, beszerezhető vagy megvalósíthatatlan, hozzáférhetetlen dolgokról a véleményem a következő: Ne mondd, hogy nem lehet, mondd, hogy nem tudod. A szövetkezet fejlesztésével kapcsolatos döntéseinket a gazdasági vezetés hozza. Nem az elnök és nem a képviselő érdeme, hogy nálunk az utóbbi években jelentős beruházások történtek. Ha itt mi, a szövetkezet vezetősége, eldöntjük, hogy milyen irányban fejlesztjük a gazdaságot, akkor azt végre is kell hajtanunk. Nincs félmegoldás, nincs félbehagyás. — A bérezés lényeges eszköze az irányításnak. A fegyelem, a számottevő eredmények elérésében, az Ön vezetői stílusában milyen szerepet játszik a bérezés? — Nagyon fontosat, a bérezésnek motiválónak kell lennie. Jó fizetségért sok mindent meg lehet csinálni. Gazdaságunkban pozitívan hat a bér mozgó része, a nyereségrészesedés és a prémium. Ha ezek elosztása nem „egyenlösdi" alapon, hanem a munka minősége szerint történik, akkor egész embercsoportokat lehet a cél érdekében mozgatni. Viszont az is igaz, hogy a becsületesen dolgozó ember minden bérezési formánál meg kell, hogy találja a számítását. A bérezési forma megválasztásával kell kiszűrni és eltanácsolni a nem tisztességesen dolgozókat. — Bizonyára voltak az életében kudarcok és sikerek. .. — Több mint két évtizedet egy helyben dolgozni siker. Ehhez a sikerhez a családom is hozzájárult. Bonyolult világunkba beilleszkedni és porszemként fontos alkotóelemmé válni, ez is siker. Az adott területen jó eredménnyel dolgozni, ez is siker. Amikor a döntésem hosszú távra szólt — egy évre mondjuk — és nem úgy jött be, mint elképzeltem, ezt kudarcnak tartom. Előfordult már, hogy úgy éreztem, jól döntöttem, de az eredmény nem igazolta a döntés helyességét. Engem nem tör le a kudarc. Ilyenkor azt mondom a munkatársaimnak, hogy a döntés helyes volt, de a megvalósítás valamely szakaszát hibásan végeztük. — Mi a szövetkezet és az Ön szerepe a falu fejlődésében? — Volt már arra is példa, hogy egy-egy fontos döntés a szövetkezet asztalán fordult CSÉMI JÓZSEF 1941-ben született Nemesócsán. A szülei is itt éltek. Édesapja a háborúban megrokkant, édesanyja a nyugdíjig a Jednota fogyasztási szövetkezet üzletvezetője volt. Nővére szintén ebben a községben dolgozik, jelenleg az iskolakonyha vezetője. Életében az első határkő 1947, az iskolakezdés ideje. 1950-ben, amikor a faluban megnyílt a magyar iskola, ott folytatta a tanulást. Középiskolába Kelet- Szlovákiában, Leleszen járt. Itt érettségizett 1959-ben. Az év őszétől dolgozik a nemesócsai szövetkezetben, előbb gépesítő, majd agronómus volt. 1969-től tölti be az elnöki tisztet. Közben Keszthelyen agrármérnöki diplomát szerzett. 1974-től a Szövetségi Gyűlés képviselője, ez év májusától a terv- és költségvetési bizottság elnöke. 1977-től a járási pártbizottság elnökségi tagja. Nős. felesége pedagógus, két gyermeke van. 1968-ban a mezőgazdasági minisztériumtól a tárca kiváló dolgozója kitüntetést kapta. meg. A cipőgyár üzemrészlegének léte például. Ma már ötszáz alkalmazottal dolgozik. Hogy van munka a falu és a környék női számára az meglátszik a házakon, az utcákon, a családokon, a gyerekeken. Csak a döntés másnapján gondolkodtam el azon, hogy ezzel versenytárs került a faluba. A szövetkezet szociális juttatások, munkabiztonság és munkaidő dolgában fel kell hogy vegye a versenyt az ipari üzemmel. Mást is említhetek. Gáz üzemeltetésű lucernaszáritót épített a szövetkezet, így a faluban is bevezethetik a gázt. Most azon versengenek az emberek, hogy kinek az utcája kerüljön hamarább sorra. Mindezekért nem tartom magam lokálpatriótának. A képviselő dolga nem ez, hanem az a kötelességem, hogy á hozott törvények betartását figyeljem, illetve segítsek az emberek baján. Amikor képviselő lettem és a terv- és költségvetési bizottságban kezdtem dolgozni azt gondoltam, hogy inkább a mezőgazdasági bizottságban lenne a helyem. Azóta rájöttem, hogy a terv- és költségvetés felöleli az egész nemzetgazdaságot. Egyik vitafelszólalásomban kértem, hogy vizsgálják felül a kukorica felvásárlási árát, mert mi, akik termeljük, úgy érezzük, hogy nem fedi a költségeket. És változott az ár. Az árhivatalhoz azzal a kéréssel fordultam, hogy a kertészeti termékek felvásárlási árát úgy állapítsák meg, hogy az ösztönözze a kistermelőt és a népgazdaság is jól járjon. — Milyen a családi környezete ? A gyerekek műszaki, humán, vagy agrár érdeklődésűek? Van-e. aki az apja példáját követi? — Szivem szerint más irányba tereltem volna a fiamat, de ö ezt a szakmát választotta. Növénytermesztést tanul Brnóban. A mezőgazdasági főiskola hallgatója. A lányom közgazdasági szakközépiskolát végzett Nagymegyerem (Čalovo). Most itt dolgozik a szövetkezetben. A feleségem pedagógus. Ők mindhárman sokat vállaltak abból, amit csinálok. A gyerekek azért, mert keveset láttak, a feleségem azért, mert helyére rakta a dolgokat. A családi szerepem inkább a külügyminiszteri szerephez hasonlít. Csak lehetővé tettem a családon belüli békés építő munkát. A megvalósítás — és ez a több — a feleségem érdeme. — Milyen helyet foglal el az életében a színház, az irodalom, a képzőművészet? — A gyerekeken keresztül a zenével ismerkedem, a feleségem jóvoltából a képzőművészettel. Általuk ragad rám is valami. Nem ez az én asztalom. Könyv is. festmény is van a házban. Ez utóbbi Janiga Józseftől, Szkukálek Lajostól, Kopócs Tibortól és Szilva Józseftől például. Lörincz Gyulával — ifjú képviselő koromban — a festészetről is szót váltottunk. Ebben a világban járatlan vagyok, de a feleségem négy füllel hallgatta őt. A Kosúti sortüz című könyvét dedikáltattuk. A kultúra, a képzőművészet dolgait figyelem. Érdekel, mit csinál más. Hozzászólói nem merek, hátha mellé szólok. — Az Ön asztala mi? Mit szeret Ön? — Szeretek vadászni, de erre nincs időm. Focira járni is szeretek, csak így, ócsai szinten persze. Utazni szeretek és autót vezetni. Ez jelenti a kikapcsolódást számomra, amikor megpihen és feltöltödik az ember. Olvasni is szeretek. Könnyebb műfajt és Jókait. Legutóbb a Lőcsei fehér asszonyt olvastam újra. Családi kirándulás alkalmával jártunk azokon a helyeken, ahol a regény játszódik. A történetet már ismertem, a szavakat Ízlelgettem. Jó volt. — Ha az érettségi után előre vetítve látta volna a húsz évet, mindazt, ami Önre vár. e mellett a pálya mellett döntött volna akkor is? — Tizenévesen azt mondtam volna, hogy nem vállalom. Most azt mondom, igen. A mezőgazdaságnak nagyobb szerepe van, mint volt 15—20 évvel ezelőtt. Ma nyolcszázezer mezőgazdasági dolgozó másik tizenötmilliót lát el élelmiszerrel. Ez nagyon komoly dolog. A mezőgazdasági termelést itt, a Csallóközben világszinten csinálni nem könnyű, de szép. Ezért vállalnám. FISTER MAGDA a Szövetségi Gyűlés elnökségi tagja, a nemesócsai (Zemianska Olča) efsz elnöke 2
