A Hét 1986/2 (31. évfolyam, 27-52. szám)

1986-09-26 / 39. szám

Észrevetted? Alighogy beléptél a cukrászdába, máris összesúgtak az emberek. Úgy látszik, nem sokat takar az arcodból a napszemüveg. —- Nem is azért hordom, hogy takarjon. Csak úgy ... Engem nem zavar, ha felismer­nek. Miért is zavarna!? Hisz nem akármilyen sikered van. Lindád vissza-visszatérő szombat esti program a tévében, video-cliped egyene­sen megunhatatlan, első nagylemezedből, a Zöld övből továbbra sem bírnak eleget nyom­ni .,. mondd, mi jöhet ezek után ? — Hajaj, sok minden. Ne csodálkozz: ez most egy ilyen időszak. Vetek is, aratok is. Amit a tévében látsz, nekem az már a múlt. A ma: a Kék öv. A második nagylemezem. Most erről szól az életem. Ezt akartad? így tervezted annak idején? —- Dehogy, eszembe sem jutott ilyesmi. Magától jött minden. Csak tudod, mi az érdekes: annyi mindent játszottam én a Linda előtt, Shakespeare-t, Csehovot, Sarka­­dit, Shaw-t — minden hatástalan maradt. Elfelejtették. Erre jön ez a rendőrlány, párat­lan intuícióval és fergeteges temperamen­tummal, és levelek százait hordja a postás. Szerinted miért kell szeretni ezt a lányt ? — Például, azért, mert imádja a munkáját. Mert egészséges életet él. Mert nem iszik és nem is dohányzik. Te akartad, hogy Hyen legyen? — Nemcsak én. De én is! Voltaképpen kinek az ötlete volt ez a som­zat? — Gyurié. Mármint a rendezőé. Gát Györ ­gyé, aki a férjem. Volt egy lány a rokonsá­gukban ... senki sem sejtette, hogy stukker lapul a zsebében. Hogy rendőrhadnagy. Pe­dig az volt, belevaló csaj. Én a karatéval kezdtem, és erre épül az egész film. Ha forgattok, állítólag napi 10—12 órát dolgozol. Vagy még ennél is többet. Ami nemcsak színészi, hanem komoly fizikai telje­sítmény is, hisz egyfolytában száguldozol és nagyokat bunyózol. — Most mit mondjak? Hogy este nyolctól reggel hatig a legnehezebb? Ha napközben forgatunk, azt jobban bírom. Csak az éjsza­kák tudnak kikészíteni. Tizenkettőnél tovább ugyanis akkor sem nyomhatom az ágyat, ha reggel estem bele, hisz a felvételek előtt kemény edzések várnak rám. Két Linda közt most egy francia tévéfilmben játszottál. Golyó a szívben — ez a címe. Nem bántott, hogy másodhegedűs voltál benne ? — Egyáltalán. Sőt, kimondottan jólesett, hogy nem arról a fotóriporterről szólt a film, akit én alakítottam. Egyébként éppen ők, a franciák, egy parádés főszerepet is tartogat­nak számomra: Nicole, ez lesz a sorozat címe, s egy olyan szociális gondozónőről szól majd a film, aki az élet perifériájára tévedt fiatalokat karolja fel, s mindenben igyekszik a rendőrség előtt járni. És Linda? Vele mi lesz? — Remélem, a most megjelent Linda-sza­­fari című könyvet is sikerül filmre vinni, mert lányrablástól kamionos üldözésig minden van benne, ami egy izgalmas kalandhoz kell. Ebből is láthatod: nem kapálózom a sorozat folytatása ellen. Az első részeket Európétól Ausztráliáig nagyon sok tévétársaság meg­vette, szeretném hinni, hogy a következő részek még jobbak lesznek. SZABÓ G. LÁSZLÓ (Bartók István felvétele) Szexis szabadidő­­ruha lett a nagya­pák oly sokszor le­fitymált hosszú szárú alsónadrág­jából és bokáig érő, elöl gombos hálóingéből. Az egykor fehér, pa­mutból készített alsóneműk színes, nőiesített változa­tát ma szabadidő­­ruhaként hordják a fiatal lányok. A tengeri uborka gyógyító tulajdonságait még nem ismerjük teljesen. A Szovjet Tudományos Akadémia Távol-Keleti Tu­dományos Központjának farmakológusai folytatnak ilyen irányú kutatásokat. A Nagy Péter-öböl és a Japán-tenger vize­iben élő, mintegy százféle tengeri gerinc­telent, köztük a tengeri uborkát, tengeri csillagot, az ehető feketekagylót vizsgál­ják. 8

Next

/
Thumbnails
Contents