A Hét 1986/2 (31. évfolyam, 27-52. szám)

1986-08-29 / 35. szám

A

Ebben az évben nem ünnepelünk ugyan kerek évfordulót, a szlovák nemzeti felkelés központjába. Banská Bystricába mégis száz meg száz hajdani felkelő és partizán látogat el. Gyermekeiket, unokáikat is magukkal hozzák, hogy megmutassák nekik a várost, s találkozzanak volt harcostársaikkal, akikkel együtt emlékeznek azokra, akik már nincsenek közöttük.

Banská Bystrica ma is őrzi a 42 évvel ezelőtti augusztusi napok emlékét, amikor ebben a városban és környékén megíródott a szlovák nemzet történelmének eddigi legdicsőbb fejezete. Erre emlékeztet minden: a Garam mellett a Szlovák Nemzeti Felkelés Múzeuma, a fegyver- és repülőgép-kiállítás, a jelentősebb épületeken elhelyezett emléktáblák, amelyekből van elég, hisz a felkelés idején itt székelt az SZLKP központi titkársága, a Szabad Szlovák Rádióadó, a Pravda és a Nové slovo szerkesztősége.

A város, vagy ahogy itt nevezik, a „Garam szépe" hihetetlen ütemben gyarapodott az elmúlt évek alatt. 1950-ben mindössze 13 600 lakosa volt, 1970-ben viszont 47 000-en, napjainkban pedig már több mint 80 000-en élnek itt! Ez a középkori büszke bányászváros ma modern főiskolákkal, kórházakkal, sportlétesítményekkel, hotelokkal, múzeumokkal dicsekedhet. Hogy a jelen eredményeit értékelni tudjuk, a városnézést mindenképp a központban kell kezdenünk. Megtekinteni a régi és új építészeti remekeket: a Thurzó- és a Beniczkyházat, a püspöki palotát, a városi kastély övezetét a gótikus Mátyás-házzal, a szlovák templommal, a bástyákkal megerősített városházával, s csak azután folytatni az új létesítményekkel, amilyenek a Nemzeti Ház, az állomás épülete és a Hotel Lux ... Nem lehet kihagyni a štiavničkai testnevelési központot, a síugró sáncokat, vagy elkerülni a J. G. Tajovský Színházat sem. Az