A Hét 1986/2 (31. évfolyam, 27-52. szám)

1986-08-15 / 33. szám

Zs. Nagy Lajos JOGI TANÁCSOK RENDETLEN NAPLÓ A MEGFÜRDETETT ÍRÓGÉP Tudhattam volna, hiszen már nem vagyok mai gyerek, hogy mostani írói-újság­írói meddőségemnek kizárólag az írógép az oka; azt is, hogy egy ilyen írógépnek is lehetnek vágyai, például szeretne megfürödni, mert pokolian meleg van ebben a kánikulában és piszkos is már szerfelett, ezért akadozik, nyöszörög, csikorog, nyüszít, ezért nem írja le az ékezeteket vagy éppen más betűt ír, amit az ember leüt; tudhattam volna, mégis hosszú időbe telt, amíg elhatároztam, hogy fürdőbe küldöm. De most aztán itt van előttem, olajban megfürödve, kifényesítve, tisztán és ünnepélyesen; csak én lehettem ilyen ünnepélyes gyerekkoromban, vasárna­ponként, amikor új ruhámban templomba indultam. Nem is tudom, mit kellene írni egy ilyen ünnepi fényben tündöklő írógépen: talán imádságot, himnuszt, zsoltárt, vasárnapi szentbeszédet, elkötelezett verset. Közönséges, hétköznapi riportot, újságcikket semmi esetre sem. Valami magasröptű dolgot kellene írni. Például: itt vannak a legyek. Azt azért nem gondoltam volna, hogy a legyek ide, a nyolcadik emeletre is fölrepülnek, azt hittem, ezek a piszkos rovarok csak lent földközelben élnek, s íme, most is három zümmög a szobámban, nem hagynak dolgozni, nem engedik, hogy nyugodtan kipróbálhassam megújult-megszépült írógépemet, vad berregésük minden pátoszt összetör bennem. De nemcsak a legyek ilyen magasröptüek erre mifelénk, vannak itt másfajta bogarak is, holmi parányi szöcskék, zöldek és fenemód csípnek éjjel meg ronda fekete pillangóval telik meg a szobám. S van még egy magasröptű madárka is ezen a tájon: egy csinos, fekete postáskisasszony, tegnap ö is felröppent hozzám a nyolcadik emeletre. Szép és lelkesítő jelenség, szemet-lelket gyönyörködtető látvány, a hangja is olyan csicsergő, mint a madaraké. A lakbért kérte tőlem csicseregve. Talán mondanom sem kell, hogy az arcomról leolvadt minden pátosz, minden ünnepélyesség. BÚCSÚSZÓ NÉLKÜL Kosztolányi Dezső írja Humor és írás c. kisesszéjében: „... minden jó írás, minden élő stílus humoros ... Lehet, hogy a szöveg gyászos tárgyról szól, s a legmagasabb szenvedély légkörében mozog. Mégis, ahogy a mondatok kap­csolódnak, ahogy a szavak egymáshoz tapadnak, érezzük a humornak, ennek az áldott »nedvesség«-nek jelenlétét..." Napilapunkban olvasom: „Megtört szívvel mondunk köszönetét minden rokonnak, ismerősnek, akik elkísérték utolsó útjára Ix Ypszilont, a drága édesanyát nagyanyát, testvért, akit a halál 67 éves korában búcsúszó nélkül ragadott ki szerettei köréből.” Tehát a halál elragadott valakit és elment búcsúszó nélkül, azt se mondta, hogy viszontlátásra, ne féljetek eljövök tiértetek is, megtört szívű rokonok. Kegyetlensége mellett ez a 67 éves halál elég modortalan is. Most akkor hát ez humor vagy csak egyszerű képzavar? JÓKAI Megint belehabarodtam Jókaiba, őt olvasom éjjel-nappal és nem tudok betelni vele; utoljára diákkoromban volt ilyen korszakom, akkor elolvastam valamennyi regényét, pedig azok száma jóval meghaladja a százat. Akkor a regények cselekménye, a „mese" ragadott magával, most páratlanul sziporkázó stílusa, remek humora, amellyel csak Mikszáthé vetekedhet, dehát, amint tudjuk, a „nagy palócnak" éppen Jókai volt a mestere. És hogy teljes legyen a dolog, a Jókai-regényekhez most még Mikszáth Jókai Mór élete és kora című művét is hozzáolvasom. Ennek nem lesz jó vége: ma már nem járok ki az utcára, se a tóhoz, nem olvasok újságot, nem nézek televíziót, nem beszélgetek családom tagjaival, se a szomszédokkal... nem írok. Nem lehet írni, ha az ember olvasni kezdi az Erdély aranykorát vagy az És mégis mozog a földet vagy bármelyik Jókai-könyvet, mert nem tudja abbahagyni. Én azonban abbahagyom, mert így anyagilag tönkremegyek. De előbb még elmondom, hogy évek óta bosszant: a komáromi Jókai Napokon még csak véletlenül sem hangzik el Jókai-írás. Az idén is így volt, tavaly is, tavalyelőtt is. Pedig ha már nevét kölcsönvettük, a rendezőknek gondoskodniuk kellene arról, hogy művei is szerepeljenek a versenyeken. Jómagam a prózamondók verse­nyében kötelezővé tenném egy-egy rövidebb elbeszélésének, regényrészleté­nek az előadását. Tudom, hogy a versenyzők se járnának rosszul, hiszen olvassuk csak, mit mond Mikszáth! (Jókai) „Előadása, modora és hangja valóban a legfőbb erőssége, mellyel nemzetét meghódította, s beláthatatlan időkig minden más írót túlszárnyal. Divatba hozta az elbeszélés könnyed folyamatosságát, mintha csak oda volna lehelve, amit mond, a természetes fordulatokat, melyek egymásba látszanak kinőni, mint a fák gallyazata. Természetesen, minden erőszak nélkül kapcsoló­dik gondolat a gondolathoz." Most egy időre abba kell hagynom Jókai olvasását, de remélem a következő Jókai Napokon találkozom müveivel ifjú versenyzők előadásában. „SBD" jeligéjű olvasónk a lakásépítő szö­vetkezet tagjainak jogai felől érdeklődik. Azt kérdezi, hogy ki lehet a szövetkezet tagja, ki dönt a tagfelvételi kérelemről, kihez fordulhat panasszal, vagy adhat-e be fellebbezést, ha a szövetkezet dönté­seivel nem elégedett. A lakásépítő szövetkezetek tagjainak jogait és kötelességeit a szövetkezeti alapszabá­lyok tartalmazzák. A szövetkezet tagja lehet minden nagykorú személy, aki szövetkezeti lakást, vagy egyéb nem lakás céljaira szolgá­ló helyiséget (pl. garázst, műtermet stb.) igényel. Kiskorú — tehát 18 évnél fiatalabb sze­mélyt — nem lehet tagul felvenni. Ilyen csak örökség útján válhat a szövetkezet tagjává. Elvileg mindenki csak egy lakásépítő szö­vetkezetnek lehet a tagja. Kivételt képez az a személy, aki azért akar egy másik szövetke­zetbe belépni, mert az eddigi szövetkezeti lakás már nem felel meg a lakásszükségleté­nek (pl. a lakás kicsi, tekintettel a családta­gok számára), vagy ha a további tagsága öröklés útján vagy a házastársak közös szö­vetkezeti tagsága révén keletkezett. Ugyan­csak igényelhet a tag egy másik szövetkezet­ben nem lakás céljára szolgáló helyiséget (pl. garázst, műtermet) is. A tagsági kérvény beadásával egyidöben 200 Kčs beíratásdijat is kell fizetni. A tagság attól a naptól számítódik, amely napon a szövetkezet vezetősége a tagfelvé­telről dönt. A vezetőségnek erről a kérelem beadásától számított 30 napon belül kell döntenie, s az érintettet az eredményről aján­lott levélben kell értesítenie. Ha a vezetőség a tagfelvételt megtagadja, akkor az elutasító határozatát meg is kell indokolnia. A határozat ellen az értesítés kézbesítésétől számított 15 napon belül a küldöttek gyűléséhez fellebbezést lehet be­adni. — Ha a kérelmezőt nem veszik fel, akkor a beíratási dijat visszakapja. A szövetkezeti tagnak a felvételről szóló értesítés kézbesítésétől számított 30 napon belül be kell fizetnie a 3 000 Kčs-t kitevő alapbetétet. Ha a tagsági viszonya később valamilyen okból megszűnik, akkor igénye van az alapbetét visszafizetésére. Az alapbetéten kívül a tagnak be kell fizetnie a tagsági részesedést, aminek össze­gét és esedékességét a szövetkezeti lakás­építés finanszírozásáról szóló általános elő-, írásokkal összhangban a szövetkezet veze­tősége állapítja meg. A tagsági részesedés befizetése után a szövetkezeti tag jogot szerez arra, hogy a szövetkezet vezetősége által évente összeál­lított és a küldöttek gyűlése által jóváhagyott sorrend szerint szövetkezeti lakást (garázst, műtermet) kapjon és annak az átadásáról illetve átvételéről a szövetkezet vezetősége vele írásbeli megállapodást kössön. A szövetkezet vezetősége az igénylők két csoportja számára állít össze sorrendet: egyet a szociális szempontokat figyelembe véve a lakásszükségletek szerint (amit az állami lakáspolitika irányelveivel összhang­ban állít össze), a másikat pedig a tagsági viszony időtartamától függően. Az összeállí­tásnál tekintettel kell lenni arra, hogy a lakás megfeleljen az igénylő lakásszükségletének (beleértve a családtagokat) s a fiatal háza­soknál gyermek születésével is számolni kell. A szövetkezeti lakás maga nem képezi a tag tulajdonát, csupán személyes használati jogot szerez arra. Ez a jog a lakás átadásáról, illetve átvételéről kötött írásbeli megállapo­dással keletkezik. így a tag a lakással nem rendelkezhet szabadon, csak a szövetkezeti tagsági részesedésével, csak ez utóbbit ru­házhatja át más személyre a szövetkezet vezetőségének hozzájárulásával és ez képez­heti örökség tárgyát is. A szövetkezet szervei: a küldöttek gyűlése, a vezetőség, az ellenőrző bizottság, a lakók önkormányzati taggyűlése és annak vezető­sége. A szövetkezet legfőbb szerve a küldöttek gyűlése, amelyet a szövetkezet vezetősége évente legalább kétszer hív össze. A küldöttek gyűlésének a hatáskörébe tar­tozik többek között a szövetkezeti tag felleb­bezéséről való döntés, amit a szövetkezetből való kizárás, vagy a szövetkezeti tagság megszüntetése ellen adott be, valamint mindazon panaszokról való döntés, amit a vezetőség vagy az ellenőrző bizottság műkö­dése ellen adtak be. Ugyancsak a küldöttek gyűlésének a hatáskörébe tartozik a lakási­génylök sorrendjének a jóváhagyása is. A szövetkezet végrehajtó szerve a vezető­ség, amelynek tagjait a küldöttek gyűlése választja. A vezetőség irányítja a szövetkezet tevékenységét és dönt mindazokról az ügyekről, amelyeket az alapszabályok nem utalnak más szerv hatáskörébe. A vezetőség szükség szerint, de havonta legalább egyszer ülésezik. A szövetkezet vezetőségének a hatásköré­be tartozik egyebek közt: a tagsági felvételi kérelemről való döntés, a tagsági részesedés összegének és esedékességének meghatá­rozása, a lakások és egyéb helyiségek (ga­rázs stb.) kiutalása, a tag kizárásáról vagy a tagságának megszüntetéséről való döntés, a lakáscseréről szóló megállapodások jóváha­gyása, a tagsági jogok és kötelességek (tag­sági részesedés) átruházásáról való döntés. A tagok lakáscsere-kérelméről, a tagsági jogok és kötelességek átruházásának enge­délyezéséről, a szövetkezet vezetőségének a kérelem beadásától számított 30 nap alatt kell döntenie. — Az esetleges kedvezőtlen döntés ellen a küldöttek gyűléséhez lehet fellebbezni. „Behozatali vám" jeligéjű olvasónk a kül­földről ajándékba kapott gépkocsi vámja iránt érdeklődik. 1986. augusztus 1-jével új behozatali vámtételek léptek életbe, amiket a szövetsé­gi külkereskedelmi minisztérium 45. számú hirdetményének melléklete tartalmaz, amely az addig érvényes 1980. évi 84. és 1984. évi 76. számú hirdetményekkel közzétett vám­tételek helyébe lépett. Eszerint a gépjármüvek behozatali vámja a vámérték 50 százalékát teszi ki. A vámérté­ket a gépjármüvek hengerűrtartalma szerint állapítják meg. „Kezesség" jeligéjű olvasónk azt kérde­zi, hogy meg kell-e fizetni barátja bankköl­csönét amelyért kezességet vállalt, ha az a megállapított részleteket nem fizeti. A kezesség a Polgári Törvénykönyv 52—56 paragrafusai szerint a hitelező köve­telésének olyan biztosítása, amelynél a kezes írásbeli szerződéssel kötelezettséget vállal, hogy a hitelező követelését megfizeti, ha ezt az egyenes adós nem teszi meg. — A kezesnek tehát akkor kell a tartozást (az elmaradt részleteket, vagy az egész hátralé­kos adósságot) megfizetnie, ha azt az adós nem teszi meg, s a kezest a hitelező (pénz­intézet) a fizetésre írásban felszólította. A kezesnek joga van azután a megfizetett ösz­­szeget (kölcsön, kamatok, költségek) az adóstól követelni. — A kezesség tehát nem­csak „formalitás", hanem olyan „szívesség", amely anyagi kötelezettséggel is járl Dr. B. G. 19

Next

/
Thumbnails
Contents