A Hét 1986/2 (31. évfolyam, 27-52. szám)
1986-08-15 / 33. szám
E HETI AJÁNLATUNK KÖRTE Meghámozzuk, felnegyedeljük, a keményebb körtét cukros oldatban kicsit át is főzzük. A kisebbeket egészben szárítjuk kezdetben 50 °C-on majd fokozatosan csökkentjük a hőmérsékletet. A szárítás időtartama 4—5 óra. SÁRGABARACK Leforrázás után bőrét lehúzzuk, majd félbevágva magtalanítjuk. A szárítás előtt esetleg rövid ideig szirupban főzhetjük. Szárítás előtt ajánlatos laposra nyomni.- A szárítás hőmérséklete 55— 60 °C, időtartama 12—15 óra. ALMA A gyümölcsöt meghámozzuk, a magházakat eltávolítjuk, húsát gyűrűs szeletekre vágjuk és hogy szép világos maradjon, rövid időre almaecetes oldatba fektetjük. Az ecetből kivéve lecsepegtetjük és a szárítóba fektetjük. Az ecetből kivéve lecsepegtetjük és a szárítóba terítjük. 50°C-on szárítjuk, később a hőt csökkentjük. A szárítás időtartama 4—5 óra. A hámozott almahéj beszárítva és felaprózva idegcsillapító és altató hatású teának megfőzhető, kis kockákra vágva, gyümölcssalátába is keverhető. SZILVA, RINGLÓ Csak érett gyümölcs jó hozzá; maggal vagy mag nélkül szárítható 50— 55 °C-on 7—9 óra alatt. Mag nélkül rövidebb ideig. FINOM RIZSES TÁL Hozzávalók: 25 dkg rizs, 25 dkg főtt füstölt hús, 30 dkg sampinyongomba (konzerv), 30 dkg zöldborsó, zsír, só, bors, petrezselyemzöldje. Készítése: A rizst 2—3 liter vízben 15 percig főzzük, utána leszűrjük. A sonkát hosszúkás csíkokra vágjuk, kevés zsíron a lecsepegtetett gombával és borsóval 5—7 percig pároljuk, majd hozzákeverjük a rizst, az egészet tűzálló edénybe tesszük és takaréklángon kb. tíz percig sütjük. Zöldsalátával tálaljuk. Nagyanyáink korában gyakori volt, hogy a gyümölcsöt, zöldséget házilag megszárították, aszalták. Ez a legolcsóbb tartósítási eljárás: előállításához nem kell különleges edény, tárolására nem szükséges különleges helyiség. A legkevésbé akkor károsodnak a szárított zöldségek, gyümölcsök, (ha elöljáróban néhány percre forró vízbe engedjük, majd leszűrjük, azaz előfözzük, csak utána aszaljuk. A szárítási hőmérséklet 25—45 °C között lehet, de sose haladja túl a 60 °C-t, így sok fontos vitamin és fehérje menthető meg. Kisebb mennyiséget villany- és gáztűzhelyben remekül száríthatunk. A sütőlapra pergamenpapírt fektetünk, erre terítjük a különböző szárítandó anyagot. A sütőajtót egy résnyire vagy teljesen nyitva hagyjuk, hogy a fejlődő gőz eltávozhasson. A sütés, főzés utáni időszakban remekül lehet benne szárítani. Ha éjszakára a sütőben hagyjuk, vagy a konyhaasztalon kiteregetjük a félig száraz termékeket, a konyhaablak legyen csukva. Ha szabadban szárítunk, akkor a gyümölcsöt, zöldséget vagy egymástól kellő távolságra egy cérnára felfűzzük vagy egymás mellé fektetjük őket, így legalább egy ujjnyi távolság legyen az egyes termékek között. Nagyon fontos, hogy soha ne érje a száradó gyümölcsöket közvetlenül a napsugár. A szárítás akkor ér véget, ha a termék rugalmasan törés nélkül hajlítható és ha késsel felvágjuk, nem látható nedvesség. NÉHÁNY FORTÉLY MOLYOK ELLEN • A ruhákat megvédjük mentollal, szagos szappannal, amelyet a ruha vagy kabát zsebébe tettünk, vagy a ruhatárban el rakott mosóporral; • Kitűnő háziszer a levendulaillatú kölnivíz, amellyel néha áttöröljük a fehérnemüszekrény falait, heverőket; • A molyok gyakran a szőnyeget is megtámadják. Azt tanácsoljuk, hogy mielőtt a szőnyeget leterítjük, mossuk fel a padlót forró sós vízzel. Nem árt, ha időnként porszívózás előtt konyhasóval szórjuk meg a szőnyeget. (Ezzel a módszerrel felélénkíthetjük a szőnyeg színeit is.) 17
