A Hét 1986/2 (31. évfolyam, 27-52. szám)

1986-08-15 / 33. szám

ÉLETÉBŐL Mikó István Verebély Iván DAL- ÉS TÁNCÜNNEPÉLY A Nagykürtösi (Veľký Krtíš) járásban immár hagyományosan évről évre a nagycsalomijai (Veľká halomija) Békepark a járási dal- és táncünnepély színhelye. Az elmúlt évek alatt neves hazai és magyarországi néptáncegyüt­tesek, művészek és természetesen a járás legjobb amatőr éneklő-, hagyományőrző és tánccsoportjai léptek fel itt sok szép élmény­ben részesítve a mindig nagyszámú közön­séget. Idén sem szakadt meg ez a tradíció. A rendezvény első napján egy szép' júniusi szombat délután a Humorban nem ismerünk tréfát című kabaréban Szabó Gyula, Inke László, Hacser Józsa, Benkő Péter, Mikó István, Verebély Iván és Nyerges Ferenc népszerű budapesti színművészek szórakoz­tatták, nevettették meg a közönséget. A másnapi, vasárnapi műsor első részében a CSKP megalakulásának 65. évfordulóját köszöntötték a szavalatok és a Csemadok ipolynyéki (Vinica) vegyes énekkarának bé­kedalai. A Dalolva szép az élet című műsor­blokkban elsőnek két gyermekfolklórcsoport, a bussai (Bušince) Lángocska és a lukané­­nyei (Nenince) Délvirág szerepelt. Őket kö­vették a nényei citerások. Újra találkozhat­tunk a megújult csábi (Čebovce) Szőlöskert és a felnőtt néptáncegyüttesek idei országos döntőjében szerepelt ipolynyéki Hont tánc­­csoporttal. Megérdemelt sikert arattak a Csemadok ipolybalogi (Balog nad Ipľom) szervezetének szólóénekesei és a hrušovi női folklórcsoport tagjai is. A rendezvény vendég­együtteseként lépett színpadra a Banská Bystrica-i Bystrina néptáncegyüttes és a Ma­gyarországról érkezett mohorai-magyamán­­dori Pávakör éneklőcsoportja. A járási dal- és táncünnepély ideje alatt a könyvsátorban az Urbán pedagógus-házas­pár ajánlatai alapján vásárolhattak könyveket az érdeklődők. Nos, ennyi a rendezvény rövid krónikája. A tudósító, aki a műsor alatt és utána is ' figyelte a közönség reagálását, és egy-két szóbeli megnyilatkoztatást le is jegyzett, nem hagyhatja szó nélkül ezeket. Ráadásul, ha neki magának is hasonló gondolatai vannak a rendezvényről, szükségesnek érzi azokat rövid eszmefuttatásban közreadni. Úgy vélem, nemzetiségi kulturális életünk­­• nek ez a hagyományos rendezvénye tartal­milag és szerkezetileg is megújulásra szorul. Konkrétan a szóban forgó dal- ée táncünne­pélyt véve alapul, a fenti tudósításból is kiviláglik, hogy a megnevezés nem fedi teljes egészében a tartalmat, bár igaz, a budapesti színművészek túlnyomórészt zenés számok­kal szerepeltek. Nem tartom szerencsésnek, hogy kétnapos rendezvényt csinálunk belőle. Vidéken, kivált faluhelyen a szombat délután nem a legalkalmasabb kulturális műsorok lebonyolítására, hiszen az emberek nagy ré­sze a kertben, háztájikban vagy más munká­ban foglalatoskodik, s nem szívesen szakítja meg a munkáját. Tehát szerény létszámú közönség tekinti meg a szombat délutáni műsort. Nem beszélve arról, hogy szervezők­nek, rendezőknek, segítkezőknek két napot kell áldozniuk szabadidejükből. Jobb volna az egynapos, nonstop jellegű műsor. No, de tekintsünk el a nonstop jellegtől, mert az egy kis településen nem érvényesülne igazán. Helyette jól összeválogatott, pergő vegyes műsorszámokat kell a közönségnek „tálalni", mert az egysíkú és főleg hosszantartó műsor nézésében elfárad az ember. Konkrét példa az idei műsorból: három néptáncegyüttest (ebből a Bystrina közel 60 percet szerepelt a színpadon megszakítás nélkül, tehát akár önálló műsort is adhatott volna), három folklórcsoportot, két éneklő­­csoportot, két citeraegyüttest (mert Nényé­­ből a fiatal és felnőtt citerások külön szere­peltek) és három szólóénekest látott a kö­zönség a több mint háromórás műsorban. Élénkítésül jól jött volna a budapesti vendég­­művészek előző napi fellépéséből egy-két humoros prózai jelenet. Vagy ha már erre nem volt lehetőség, hazai humorforrások vagy legalábbis egy szellemes műsorvezető után kellett volna nézni. Közelebbről is is­merve a helyzetet és a lehetőségeket, nem is került volna sok utánjárásba. Igaz, külön-kü­­lön mindez megvolt. Csakhogy rohanó ko­runkban az emberek nem áldoznak egymás után két délutánt kulturális „felüdülésre", és ezt a tényt be kell kalkulálniuk a rendezők­nek. Ezért kellene egynapos rendezvénybe jól összeilleszteni zenét, éneket, táncot és derűs, humoros produkciókat. S ez utóbbia­kért nem is kell messzire menni, hiszen két táncműsor között két-három villámtréfa vagy rövid humoros monológ is felderítené a kö­zönséget. Képek és szöveg: BODZSÁR GYULA MELÓDIA '86 A Csemadok Losonci (Lučenec) Járási Bizott­sága, a járási népművelési központ és a SZISZ járási bizottsága 1986. május 29-én a losonci művelődési házban rendezte meg a csehszlovákiai magyar amatőr táncdaléne­­kesek, zenekarok és zeneszerzők járási ver­senyét, Melódia '86 címmel. A rendezvényt, mely szerves részét képezi az országos versenynek. Princ Sándor, a Csemadok jb titkára nyitotta meg. A három kategória részére kiírt verseny járási döntőjén az első és második kategória versenyzői mutatkoztak be. A harmadik ka­tegóriában a szerzők versenyében a szabá­lyok értelmében a központi bírálóbizottság javaslatára a szerzemények az országos dön­tőn kerülnek bemutatásra. Ebben a kategóri­ában járásunkat három szerzeménnyel a Gordos László—Mázik István szerzőpáros képviseli Fülekről (Fiľakovo). Az első kategó­riában kilenc énekes vett részt, akik már napokkal a verseny előtt nagy lelkesedéssel készültek a népszerű Kox együttessel a fellé­pésre. Minden énekes két szerzeményt éne­kelt és a zsűri nyilvános pontozással értékel­te az előadásokat. Az izgalmasan alakuló versenyt végül is Kökény Beáta nyerte Fülek­ről. A második helyen az ugyancsak füleki Varga Róbert és Szűcs Gabriella, a Losonci Pedagógiai Iskola tanulója végzett azonos pontszámmal. Az őket követő énekesek is szép teljesítményt nyújtottak és mindenkép­pen dicséret illeti őket is. A második kategóriában a mikrofolk együttes versenyzett két saját szerzeményé­vel. A zsűri a Kelemen—Varga szerzőpáros mindkét szerzeményét továbbjuttatta a terü­leti döntőbe. A versenyzők értékes tárgyi jutalmat és oklevelet kaptak a rendezőszervektől. A zsűri a következő összetételben értékel­te az előadásokat: Botos Jenő, a zsűri elnö­ke, Mihály Ferenc, Varga Attila, Petri Lajos és Majoros Pál. A több mint kétszáz tagú nézősereg na­gyon jól szórakozott és lelkes tapssal jutal­mazta az énekeseket és • a Kox együttes önálló műsorát. Kép és szöveg: GALCSÍK KÁROLY Kökény Beáta, a verseny győztese • Az Új Nemzedék, a Csemadok Kassai (Košice) Városi Bizottságának néptáncegyüt­tese 25 éves. A jubileumot az együttes új, egész estét betöltő műsorral ünnepelte. A Kelet-szlovákiai Vasmű művelődési otthoná­ban teltház előtt bemutatott műsort nagy érdeklődés előzte meg. Az együttes rászol­gált a nézők bizalmára, színvonalas teljesít­ményt nyújtott. A kassai közép- és főiskolai diákokból alakult együttest kezdetben He­­merka Olga irányította. Jelenleg Richtarcsík Mihály vezeti. Az Új Nemzedék az elmúlt negyedszázadban többször szerepelt a köz­ponti fesztiválokon. A csehszlovákiai nép­tánccsoportok Poprádon rendezett országos minősítő versenyén 1974-ben az Új Nemze­dék A-kategóriás minősítést kapott. A Cse­madok zselizi (Želiezovce) országos népmű­vészeti bemutatóján 1984-ben teljesítmé­nyét nagydíjjal és a legjobb zenei kíséretért járó díjjal jutalmazták. • A Csemadok 1983-ban megtartott XIII. országos közgyűlése kiemelten foglalkozott a taglétszám alakulásával. A közgyűlés hatá­rozata alapján kidolgozott munkaterv 1985-re a taglétszámot 86 ezerre, 1987-re, a XIV. országos közgyűlés időpontjáig pedig 90 ezerre irányozta elő. Tavaly a taglétszám 7 956-tal emelkedett és az év végére elérte a 86 473-at. A járásokra kitűzött konkrét tagtoborzási tervet a Bratislava-vidéki járás 113,4 a Galántai járás 110,5 a Nagykürtösi (Veľký Krtíš) járás 105,4, a Lévai (Levice) járás 104,2, a Rozsnyói (Rožňava) járás 103,3 százalékra teljesítette. • Stósz nemcsak fürdőjéről, hanem arról is nevezetes, hogy itt élt és dolgozott Fábry Zoltán, a csehszlovákiai magyar irodalom kiemelkedő egyénisége, aki ingó és ingatlan vagyonát végrendeletében a Csemadoknak adományozta. A stószi Fábry-ház jelenleg emlékhely. A Csemadok az elmúlt években a Fábry-házat és környékét építészetileg rend­behozatta és jó feltételt teremtett a tárolt anyag megőrzésére és arra, hogy azok, akik kutatási célból igénybe veszik a Fábry-házat, a kutatást kellemes környezetben végezhes­• A Csemadok Központi Bizottságának könyvtára és levéltára az elmúlt hónapokban is sok új szerzeménnyel gazdagodott. Jelen­tős a könyvtár újság- és folyóiratgyűjtemé­nye is. Az utóbbit az elmúlt évben katalogi­zálták. A Csemadok könyvtárának és levéltá­rának anyagát nemcsak az apparátus dolgo­zói, hanem mások is igénybe veszik. Legu­tóbb a könyvtár azoknak a főiskolai hallga­tóknak nyújtott segítséget, akik a Csemadok­­ról és a csehszlovákiai magyar dolgozók művelődési életéről szóló szakdolgozatuk megírásához gyűjtöttek anyagot. • Vass Ottó, az Ipolyságon (Šahy) élő középiskolai tanár egyike a Csemadok leg­jobb öntevékeny rendezőinek és előadómű­vészeinek. Vass Ottó legutóbb Zs. Nagy La­jos csehszlovákiai magyar költő műveiből állított össze és tanult be egy hosszabb — mintegy órás — programot. A Sárkányom pusztulása című összeállítást a Jókai Napo­kon is bemutatta és nagy sikert aratott vele. 7

Next

/
Thumbnails
Contents