A Hét 1986/2 (31. évfolyam, 27-52. szám)
1986-08-15 / 33. szám
hogy mindjárt kíváncsivá lesz, hogy hogyan is kerül a magyar szó e messzi cukrászda pultja mögé. S ha már kiváncsivá lesz, mi mást tehet, minthogy visszajár hűségesen mindennap a történet egy-egy részletéért. Az interjúalany, Júlia asszony pedig örül, hogy van kivel magyarul beszélnie. Közben persze kiszolgálja az ínyencségekre várók hol hosszabb, hol rövidebb sorát, én meg megtámasztom mindig egy-egy kérdés idejéig a pultot szemben a sorral, s a hét végére össze is áll e különös interjú. Megtudom, hogy Győrből jött férjhez Júlia asszony annak idején Diószegre ám nem sokkal később, a háború után ideköltöztek — munkát keresve — a férjével. Visszajárt azonban azóta is, évente legalább kétszer Győrbe, a szüleihez, testvéreihez. Néhány éve már csak a testvérei várják rendszeresen megjelenését. Szép beszéde parányit sem kopott az eltelt négy évtized során, bár a cseh sem okoz ma már problémát. A napi híreket mindig a Rudé Právoban, az előző napiakat pedig az Új Szóban olvasom. Mert kapható itt az Új Szó is, persze mindig az előző napi. Sőt az előző heti Hét meg a Nő is kapható az újságárusoknál. Új ismerőseimnek könnyelműen megígérem egyik este, hogy másnap majd viszek mutatóba nekik a Hétből. Másnap viszont már egyetlen példányt sem találok a standokon. Ami ugye az én hopponmaradásomon túl azt is jelenti, hogy nemcsak kapható, hanem olvasott is a lap ezeken a végeken is. Jut egy bosszús nap is az üdülés idejére. Már az is bosszantó, hogy a hét eleji verőfény után szerdán reggel, amikor a helyi Čedok kirendeltsége által szervezett, úgynevezett „Nagy fürdői körútra" indulunk, az ég már beborult, s könyörtelenül esik az eső. Ám mint később kiderül, ettől sokkal bosszantóbb lesz maga a kirándulás, amelyért szervezőit feltehetően sohasem fogják nívódíjjal jutalmazni. Megérkezünk Chebbe, idegenvezetőnk, egy idősebb öregúr tart vagy negyedórányi ismertetést a főtér egyik sarkában, míg mi toporgunk az esernyők alatt, majd kapunk tőle húsz (!) percet városnézésre, s már indulunk is tovább. Az indulási idő betartásánál az öregúr nem ismer pardont. Ugyanilyen tempóban, s nagyjából ennyi idő alatt rohanunk végig Frantiskové Láznén is, a caplatás végén megtekintett forrás nevét sem jegyzem meg, annyi marad meg csupán az egészből, hogy az öregúr elmondja néhány szóban, hogy mitől is csillog az amúgy már patinás František-szobor fütyülője. Tíz percünk van a híres Moser üveggyár múzeumának megtekintésére. A hangulat pedig nagyjából akkor tetőzik, amikor egy gyors ebéd után tűkön állva várakozunk néhányan feleségünkre, míg azok libasorban kígyóznak a női toalett előtt. Az autóbusz megvár ugyan, ám a Karlovy Vary-i délután így már nem az igazi. Az ember mérges az egész világra, de hát mit tehet egyebet, minthogy összevész a feleségével. A haragszomrádnak másnapra már persze nyoma sincs, az eső viszont már kitart az üdülés végéig. Akkor is esik, amikor szombat reggel vonatra széliünk, s figyeljük útközben, hogy a sínek mellett szaladó folyócska mind sebesebben és szélesebben hömpölygeti zavaros vizét. Később pedig Berounka nevét meghazudtolva ijesztően szélesre ereszkedik és elönti előbb csak a partközeli nyaralókat, majd Prága alatt jónéhány lakóházat is. Hazai tájakra érve viszont esőnek is alig van nyoma. Este fél kilenc körül már az újvári állomáson vagyunk, visszafele valamivel rövidebb volt az út. NÉMETH GYULA A szerző felvételei A HÉT NYÁRI KÉPES VERSENYE BERLIN Az NDK fővárosa. Lakóinak száma közel másfél millió. A Spree folyócska torkolatvidékén fekszik, sík területen, csatornákkal szabályozott moréna-tavak között. Minden oldalról az NDK határa veszi körül. 1948-ban a nyugati hatalmak Berlin általuk megszállt nyugati részeit elszakították a város többi részétől és azóta Nyugat-Berlin külön közigazgatás alatt áll. A II. világháború végén a légitámadások és utcai harcok következtében az épületek háromnegyed része elpusztult. Az NDK-hoz tartozó részben egységes tervek szerint indult meg a romok eltakarítása, a középületek, kulturális intézmények újjáépítése. Tágas, széles utcák, nagy terek, gondozott parkok és modern középületek, lakótelepek jellemzik ma az NDK fővárosát. A régi városközpontban a híres műemlékeket eredeti formájukban állították helyre. Itt található a Tudományos Akadémia, a Nemzeti Galéria, a Nemzeti Könyvtár, valamint a Pergamon Múzeum. A Treptow részben látható a szovjet harcosok monumentális emlékműve. Számos állandó színháza, egyeteme van. Ezek közül is kiemelkedik a híres Humboldt-egyetem. Az NDK-ban a sportra, és az ifjúság edzéslehetőségeire, hasznos szórakozására nagy gondot fordítanak. Erről gondoskodik az Ernst Thälmann Úttörő Park valamint a hatalmas DREZDA Egyike az NDK műemlékekben leggazdagabb városának. Az Elba folyó partján terül el. Városi jogait már a XIII. század elején megkapta. Drezda fénykorában a XVII. és XVIII. században épült rokokó stílusú lovardája, melyben később gazdag mügyűjtemények halmozódtak fel. Porcelángyártása is európai hírre emelkedett. Napóleon itt e város mellett aratta utolsó győzelmét 1813-ban. 1849-ben a birodalmi alkotmány védelmének jelszavával fegyveres felkelés tört ki Drezdában, amelyet csak ötnapi harc után tudott a porosz csapatokkal megerősített szász haderő" leverni. A II. világháború végén az angol— amerikai légierő hadászati szempontból céltalan bombázással jóformán porig lerombolta a várost, elpusztította történelmi emlékeit. Az ötéves terv során megkezdték a lakóépületek, főiskolák újjáépítését. A műemlékeket tervszerűen helyreállították. A drezdai képtár értékes műkincseit a szovjet csapatok megmentették a pusztulástól és a restaurálásuk után a Szovjetunió 1955-ben visszaadta az NDK-nak. Drezda az ország fontos ipari központja, kiemelkedő helyet foglal el a gépgyártásban, hajóépítésben, optikai és fényképészeti cikkek készítésében (Agfa, Zeiss Ikon), valamint a textil- és vegyiparban. Jelentős közlekedési Walter Ulbricht Sportstadion. Az új városközpont az Alexanderplatz, ahol a 365 méter magas televízióstorony, az Uránia világóra, a Kongresszusi csarnok, a Tanárok háza, valamint még számos középület található. Berlin erdőkkel védett és vízben gazdag környékével nemcsak egy nagyváros hanem az NDK jelentős ipari és üdülési központja is. KÉRDÉS: Milyen állat található Berlin címerében ? KÉRDÉS: Mi a neve a híres drezdai képtár épületegyüttesének ? csomópont; hajóforgalma is számottevő. Számos egyetem, tudományos, irodalmi és művészeti társaság működik a városban. A helyes válaszokat a rejtvényszelvényekkel együtt levelezőlapon 1986. szeptember 15-ig kell beküldeni a Hét szerkesztőségébe. Aki mind a hét fordulóban sikeresen szerepel, részt vehet a sorsoláson.
