A Hét 1986/2 (31. évfolyam, 27-52. szám)
1986-08-08 / 32. szám
egy faluban ..." Képes Imre, ugyancsak a somodi szövetkezet egyik alapítója mesélte: „Nagy István kamráját söpörték fel elsőnek s vitték el az utolsó szem gabonáját is. »Mindenemet elvitték, nem gazdálkodhatok« — mondta akkor Nagy István." A helyzet, s az idő paradoxona: ugyanez a Nagy István lett a somodi szövetkezet első elnöke ... A kor, s a kórkép együtt, ahogy Somodi krónikájába bejegyezték: „1952. szeptember 2-án dobszóval kihirdették a határozatot, amellyel azokat az egyéni gazdálkodást folytató földműveseket, akik a törvényes beszolgáltatást nem teljesítették, példásan megbüntették." A jánoki krónika tanúsága szerint „a faluban 1949-ben alakult meg az előkészítőbizottság, amely a közös gazdálkodásra való áttérés mellett agitált. Ezt a gondolatot sokan nem fogadták kellő megértéssel... Úgy vélekedtek, hogy ha a háború után nekik juttatott földről lemondanak, s azt a közösbe adják, semmijük se marad." Péderben sem ment simán szövetkezetalapítás, bár már 1950-ben megalakult az I. típusú szövetkezet 12 taggal, akik a következő tavaszon a volt Gellei és egyházi földeken közösen kezdtek gazdálkodni. 1952-ben a III. típusú szövetkezetnek tagja lett a faluban minden gazda, de rá egy évre harmincán megváltak a közös gazdaságtól. Ám később valahányan ismét aláírták a belépési nyilatkozatot. Ugyancsak 1950-ben alakult meg a közös gazdaság Debrődön is, mégpedig a papi és a kántorföldek közösbe vételével. A falu krónikája szerint 1951-ben a földművesek ötven százaléka már a szövetkezetben dolgozott, egy évvel később pedig mindenki tagja a közös gazdaságnak. Makrancon a szövetkezetei 1952- ben alakították meg 137 taggal. Ennek a szövetkezetnek ekkor 740 hektár szántóföldje, 136 hektár rétje és 336 hektár legelője volt. Mivel az 1953-as évet ráfizetéssel zárták 25 tag kilépett a szövetkezetből, tizenhármat pedig kizártak. Az ötvenes évek eleje küzdelmes időszak volt; politikai és gazdasági vonatkozásban egyaránt a legnehezebb korszaknak mondható parasztságunk történelmében. Az egykori Szepsi járásban ez a korszakváltás 1955-ben fejeződött be. Megvalósult a mezőgazdaság szocializációja, ám tévedés volna azt állítani, hogy az akkori gazdaságok már szocialista nagyüzemi gazdaságok lettek volna. A szocializált mezőgazdaságtól még hosszú utat kellett megtenniök ezeknek a közösségeknek, hogy megteremtsék a valóban szocialista nagyüzemnek nevezhető, iparszerű mezőgazdasági termelést. GÁL SÁNDOR (A szerző felvételei) Bratislavában június 21-től 27-ig tartotta nyitva kapuit az Incheba néven ismertté vált nemzetközi vegyipari vásár. Az Incheba '86-on 25 ország és Nyugat-Berlin képviseletében összesen 518 kiállító mutatta be termékeit. Az immár tizennyolcadszor megrendezett nemzetközi vegyipari vásár a vegyipar termékeinek szinte minden ágát felvonultatta, kiemelten szerepeltette azonban a műszálak gyártásának és felhasználásának a bemutatását. Érzékeltette a KGST-országok közötti együttműködés eredményeit és távlatait is. Csehszlovákia kiállítói a számos új termék bemutatásával párhuzamosan elsősorban azt fejezték ki, hogy Csehszlovákia milyen jelentőséget tulajdonít • a vegyiparnak és hogy a vegyipar vonalán mit értünk el a 7. ötéves tervben és mit ígér a 8. ötéves terv. Az utóbbi öt évben például annak ellenére, hogy csökkent a kőolaj feldolgozása, a vegyipar termelésének volumene 10,6 százalékkal, ezen belül a gyógyszeripar termelése 31,9 százalékkal emelkedett. A 7. ötéves tervben számos vegyipari létesítmény kezdte meg a termelést. Az új gyárak elsősorban a világpiacon keresett árufajtákat állítanak elő. A termelés korszerűsítésének köszönhetően jelentősen nőtt a hagyományos vegyipari készítmények minősége is. Csehszlovákia a jövőben arra törekszik, hogy hatékonyabb energiagazdálkodással a vegyipari alapanyagokat az eddiginél még tökéletesebben hasznosítsa a gyártási folyamatokban. Az előirányzott tervek értelmében Csehszlovákia az 1990-ig tartó időszakban — tehát a 8. ötéves tervben — a vegyipari termelést legalább 13 százalékkal növeli. Az Incheba '86 egyik jellemzője volt az is, hogy igen sok új terméket mutatott be. A nemzetközi zsűri 37 kiállított terméket jutalmazott aranyéremmel. Közülük Csehszlovákia 7, Magyarország, Lengyelország és az NDK 5-5, Bulgária 4, a Szovjetunió 3, Kuba 2, Románia 1 aranyérmet kapott kiemelkedő áruiért. Sikernek tekinthető az is, hogy az 1986-os Inchebán a hazai külkereskedelmi vállalatok mintegy négymilliárd korona értékben kötöttek árucsere-megállapodást. BALÁZS BÉLA A ČSTK felvételei A KGST-országok együttműködését bemutató kiállítási részleg A nemzetközi vegyipari vásárt Peter Coiotka, a Szlovák Szocialista Köztársaság miniszterelnöke nyitotta meg A Szovjetunió — a vásár egyik legnagyobb kiállítójának — pavilonjában 13
