A Hét 1986/2 (31. évfolyam, 27-52. szám)
1986-08-01 / 31. szám
Pavlovics Tibor ..régi motoros Robert Janiik pártelnök alapiskolás diákok azonban sok kárt tesznek az ülésekben, az utasok pedig ránk zúdítják a panaszáradatot. Holott mi nem állíthatunk külön felvigyázót minden egyes gyermek mellé. Munkásaink télennyáron az épületfolyosón váltanak ruhát, elkelne már nagyon egy modern öltözőhelyiség is. A forgalom azonban, a gondok ellenere sem szünetel Elvégre hallottam az egyik dolgozótól, a jármüveknek menniük kell. hiszen szolgáltató vallalat vagyunk, s elsődleges célunk az igenyeK maradéktalan kieiegitese A reszlegvezetó a kapuig kísér — Teherautóink — sorolja menet közben — bérmunkában dolgoznak: tejet, sort zöicseget es ásványvizet szállítanak Közületektól es magánszemélyektől egyaránt vállalunk megbízatást. Autóbuszaink 45 helység utasait szállítják, S kocsink tarsasutazásokat.bonyolit le A lévai üzem három részlégén összesen 800 ember dolgozik közülük 120 Ipolyságon Terveinket rendszeresen túlteljesítjük. m im u m A Torna patak völgyében számos, még a középkorban épített út található. Ezek többsége ma is járható, de az újonnan készült főutak mellett már alig-alig használják őket (legfeljebb fa fuvarozására vagy az állatok legelőre hajtására). Az idősebb emberek emlékezetében él még, amikor a falu népét kivezényelték a nagyobb esőzésekkor kimosott utak javítására. A Torna patak völgyét — de nevezhetnénk katlannak is — északról és délről a Felső- és az Alsó-hegy, nyugatról a Szilicei-fennsik 400—500 méter magas hegyei övezik. A völgy csupán kelet felé, Szepsi (Moldava n/B.) irányába nyitott. Tornáról (Turnianske Podhradie) délnyugat felé a Bódva völgye kínálta ugyan a déli vidékkel való összeköttetést, de a múltban, hóolvadás és esőzések idején, a Bódva folyó iszapos vize elöntötte a vidéket, hosszabb-rövidebb időre járhatatlanná téve az utakat. Mivel a megye székhelye Tornán, a királyi nyaraló pedig a közeli Görgőn (Hrhov) volt, a közigazgatási ügyek gyors lebonyolítása megkívánta a minden irányba jól kiképzett útrendszert. Görgőn állott egykor IV. Béla király udvarháza. A helyét ma is Palotának nevezik az ottlakók. A király gyakran itt adta ki okleveleit. A Torna patak völgyében összesen 14 ilyen szekérutat és 7 gyalogösvényt ismerünk. Tornából Gömörbe vezetett a „Mái út". Nevét minden valószínűség szerint a latin „malus" — rossz, pokoli jelentésű kapta. Három kiindulópontja volt: Szádelő (Zádiel), Görgő és Szádudvamok (Zádielske Dvorníky). A három ág Péterházapuszta fölött egyesült, hogy a Felső-hegy meredek oldalában szerpentinekben folytatódjon, s végül Barkára (Borka) érve a Csermosnya patak völgyében érjen el Gömörbe. Péterházán volt annak idején egy kovácsműhely — ezt igazolják az ott talált szerszámok is — ahol igásállatokat is lehetett bérelni, hogy a nehezebb szekereket a hegytetőkre, a Hegyikocsmáig felvon - tássák. A kocsma romjai a mai napig láthatók. Ez az út nem lehetett minden veszély nélküli, mert az út menti barlangok, különösen a „Pados-lyuk" kiváló rejtekhelyül szolgált a rablóknak és betyároknak. Az utónál - lók dolgát ráadásul még az is megkönnyítette, hogy az út végig erdőségen át vezetett, így volt ez még a múlt század elején is, mikor Jáger Jóska, a görgői betyár gyakran megkeserítette az erre vetődő utasok életét. A régi Sznmskő út Körtvélyesröl (H rusov) vezetett Hárskútra (Upovník). Az tvet es fölötti szakasza 3—4 méter mély sziklába vájt kösz oros Feltehetőleg innen kapta nevét. Nagy forgalmát bizonyítják a még ma is jól látható mély kerékváj&tok. A nehéz és veszélyes összeköttetés miatt Torna és Gőmör vármegyék vezetői mér a múlt század elején megegyeztek egy. a Szoroskői hágón át vezető új út kiépítésében. Ennek végrehajtásával Raisz Keresztély gömöh utmérnököt bízták meg. aki a munkát 1829-ben sikerrel el is végezte. Az útépítő Raisz mérnök díszes síremléke a körtvétyesi régi temetőben, található. A Zseng, másképpen a Zsengöút már 1230 körül is Görgő és Komjáti közötti összekötő útként volt ismert. Az 500 méter magas Alsó-hegyen át vezetett. Nevét a szomszédos falu birtokosának utónevéből A régi Szoroskö-i út télen Raisz Keresztély mérnök síremléke kapta, aki mint apjának elsőszülött fia kapta az akkoriban szokásos Zsenge vagy Zsengő — latinosán Senque — nevet. A Szepsi út Tornáról a „Koplalón" át „Csiga" mellett húzódott „Béres" felé és a somodi (Drienovce) tözeges felett elhaladva érte el célját. A Bak út az előbbitől a Mátyus völgyénél ágazott el és a Miglínci tónál ért véget. Ez a tó ma már nem létezik, keleti oldalát elmosta az ár. Tornától a várba vezető Várót gyakori használatát a sziklába vájt kerékvágások bizonyítják. Az Angyal úton lehetett eljutni Ajból (Háj) Falucskára (Hačava). Szekéren rendkívül nehéz, gyalogosan kényelmes rajta a közlekedés. A darázskőbánya felett vezetett az Áji-fennsflua az áji Vár út Nevét egy kis középkori erődítményről kapta Ennek maradványait ma is megtaláljuk. A kis erőd jelzöáOomása lehetett a tornai várnak. Füst jelekkel figyelmeztetett az észak felöl közeledő ellenségre. Az igen meredek Remete út Szádalmásról (Jablonov n/TJ vezetett a Felső-hegyen át a Fertős-kút érintésével Demote (Dmava). Körtvélyesröl Szögligetre a Derenkai úton lehetett eljutni. Ez a szépen kiépített út melyet a későbbi években még kilométerkövekkel is eláttak még ma is járható áflapotban van. A Bencs út Jabloncát (Sil. Jablonica) és Szögligetet kötötte össze. Nehéz erdei útnak számított a Sólyomkői út. Jabloncáról a sólyomköi vár mentén húzó- ■ dott Kisfaludon át Szilicére. Ezen az úton járt hetente kétszer a szilicei postás a 35 km-re levő Tornára, egészen addig, amig 1881- ben Szilicét Tornától Gömörhöz csatolták. Méhészről (Včeláre) Komjátiba az Alsóhegyen keresztül az Ócsód úton lehetett eljutni. A Szomo/noki út viszont Szádelöből az Áji tetőn át biztosította a forgalmat a Szepesség (Spiš) felé. Az említett szekérutakon kívül a régiek a tornai hegyekben több gyalogösvényt is használtak. A Stószi út Szádelöből Stószra és tovább, a Szepességre vezetett. Szádelőt és Ájt a vámyakon át kötötte össze az Andra út melyet a két község reformátusai építettek ki az ellenreformáció idején, miután Tornáról kiűzték őket (Herko Páter). A görgői Bárkái gyalogút Görgőről a Felső-hegyen át vezette el a vándort Barkára. A Lucskai gya/ogutat a Görgőről Lucskára (Lúčka) igyekvők használták. Az almási Bárkái gyalogút Szádalmásról a Felső-hegyen át vezet Barkára. A Zseden-~ kúti gyalogúion lehetett eljutni Jabloncáról a Szilicei-fennsíkon és Jólészen (Jovice) át Rozsnyóra (Rožňava). A Bodnárka gyalogút* Ajból a fennsíkra — az Áji tetőre — és tovább. Szádelőbe vezetett A jelenkor embere a turistajelzések alapján csak a tornai Vár-utat az Angyal-utat és részben a Szomolnoki utat járhatja be. A vállalkozókedvüek viszont nekivághatnak a többi felsorolt útnak is. Barangolásuk közben a Szomolnoki vagy a Remete út egy-egy merészebb kanyarjában megpihenve, képzeletükben felidézhetik a régmúlt időket, a faluba behallatszó kiáltozásokkal és ostor - csattogtat ássál igavonó állataikat ösztökélő fuvarosokat. A gyomosodás. a szél és eső munkája lassan felismerhetetlenné teszi az elhagyott utakat Az Angyal út Bodnárka. Mái út Zsengő 0* és társaik ma még élő földrajzi nevek, de az idő foga már itt-ott kikezdte őket M. ST1BRÁNY1 GUSZTÁV A szerző felvételei 13
