A Hét 1986/2 (31. évfolyam, 27-52. szám)
1986-08-01 / 31. szám
A gyakorlott szakorvos mosolyogva újságolja: általános tapasztalat a kórházak férfiosztályain, hogy a látogatási napokon fokozódik az idegesség. Ki jön be, ki nem? Egyesek még a nővérekkel és orvosokkal is közük: ha két női látogatójuk érkezne, inkább egyet se engedjenek be, mint a kettőt egyszerre... 4. Hét lépés R. Rudolfot 1984 tavaszán érte az infarktus. Este fáradtságról panaszkodott a feleségének, és kilenc órakor lefeküdt. Néhány perc múlva rosszul lett: elviselhetetlen fájdalmat érzett a mellében, verejtékezett és rettenetes halálfélelem vett rajta erőt. Felesége azonnal hívta a mentőket, akik néhány perc múlva meg is érkeztek. A beteg állapotát aggasztónak találták, ezért már a helyszínen megkezdték a gyógyszerek adagolását. Ezután hetekig ápolták öt az intenzív osztályon, s összesen három hónapot töltött kórházban. Távozásakor gyógyulnak nyilvánították, de figyelmeztették, egyelőre nem szabad dolgoznia. Ennek kereken két éve és R. Rudolf ma sem dolgozik. Betöltötte már a hatvanadik életévét, Így lelkifurdalás nélkül nyugdíjazhatták. Milyen volt az élete? Édesapja lakatos volt, ő maga is segédmunkásként kezdte. A felszabadulás után folyamatosan tanult: szakközépiskolai érettségit tett, majd főiskolai diplomát is szerzett, ezt követőleg pedig szakosító tanfolyamokon vett részt. Munkahelyén kis lépésekkel haladt előre. Eleinte művezető, később üzemvezető lett, de ekkor már szakszervezeti funkciókat is bíztak rá. 1983-ban szeretett volna nyugdíjba menni, de nem engedték. Kérték, maradjon, amíg nem találnak helyette valakit. Örült a bizalomnak és maradt. Ugyanazokban az években, amikor ő, a felesége is sorra végezte a tanfolyamokat. A háztartási munkát mindig megosztották és a két gyerek nevelésének gondjait is. Esténként legföljebb azon vitatkoztak, melyiküké legyen az íróasztal, míg a másik mosogat. R. Rudolf nem ivott, nem dohányzott, mérsékelt életet élt. Most mégis ezt mondja: — Úgy érzem sokszor túlhajszoltam magam. Eleinte sok volt egyszerre a munka és a tanulás, később pedig a felelősség. Az üzemben minden egyes Tcoronáért felelősnek éreztem magam, de a háztartás rám eső részét is igyekeztem maradéktalanul ellátni. A jó jövedelmet is fontosnak tartottam, nem akartam, hogy a gyerekeim valamiben is hiányt érezzenek. Most ül a szépen berendezett, divatos lakás egyik modern, fejtámlás karosszékében, és még azt is meggondolja, fölemelje-e a kezét a karfáról. Levegözni az erkélyen szokott: hét lépés oda, hét vissza, ebből áll a séta. Lift nélküli házban, a harmadik emeleten lakik. Arra, hogy egy földszinti lakásra cserélje otthonát, s azt újra a saját ízlése szerint rendezze be, arra már sem pénze, sem energiája. MIKLÓSI PÉTER VERSENYSZELVENY A HÉT NYÁRI KEPES VERSENYE BUDAPEST Magyarország fővárosa. Lakosainak száma — az ország népességének egyötöde — több mint kétmillió ember. Itt összpontosul Magyarország iparának közel ötven százaléka, a belkereskedelemnek több mint egyharmada. Itt vannak az országos szintű kulturális intézmények, számos kutatóintézet, egyetem, színház, könyvtár stb. Budapest természeti adottságai, hegyvidéki és síksági tájainak aránya, gyógyvizekben, fürdőkben való gazdagsága, kicsiben mintegy tükörképe az egész országnak. Eseményekben gazdag történelme több mint kétezer évre nyúlik vissza. Kelták, rómaiak, hunok, longobárdok, avarok, éltek a területen. A Kárpát-medence kitűnő helyzeti energiájú vidéke a magyar fejedelmi törzs szálláshelye volt. A mohácsi vészig Buda volt az ország központja. A múlt század második felében épült ki igazi fővárossá. Ugyanez a kor bontakoztatta ki a nagyipar fejlődésével párhuzamosan a munkásmozgalmat. A Magyar Tanácsköztársaság négyhónapos fennállásának dicső emléke forradalmi élesztője volt a munkások harcának, az ellenforradalmi Horthy-korszakban is. Budapest súlyos háborús szenvedések és károk után szabadult fel, a fasiszta uralom alól. A hároméves terv idején jórészt újjáépítették, majd az első ötéves tervben lerakták a jelenlegi korszerű fővárosi nagyipar alapjait. Új metróvonalakat építettek. Budapest most is szüntelenül épül, fejlődik. Ha a budai várból nézünk a hidakkal övezett Dunára szinte a lábunk elé tárul a nagyváros lüktető élete. KÉRDÉS: Ki volt a képen látható Lánchíd építésének kezdeményezője ? SZEKESFEHERVAR Műemlékekben rendkívül gazdag, ősi múltra visszatekintő város. 1972-ben ünnepelte alapításának ezeréves évfordulóját. Székesfehérvár alapjait Géza fejedelem vetette meg. A későbbi időkben a királyi székhelyet Esztergomba, majd Budára tették, de székvárosi rangját igen hosszú időn át megtartotta. Hangulatos belvárosának patinás, régi épületei, régészeti feltárásai országos jelentőségű közgyűjteményei, számos érdeklődőt vonzanak. Természetes ásványvizei, gyógyvizei, látogatott fürdőket táplálnak. Idegenforgalmi tekintetben is jelentős, hiszen mintegy fele úton fekszik Budapest és a Balaton között. Az egyre nagyobb idegenforgalom fontos pihenőállomása. Közel van hozzá a Velencei-tó is. Székesfehérvár egyike a legjelentékenyebb ipari városoknak és egyben fontos mezőgazdasági vidék, piacváros is. A felszabadulás után az ipari dolgozók száma 2000-ről 40 000-re nőtt. Külföldön is jól ismertek gyárainak termékei. Iskoláival, intézményeivel, kulturális tekintetben is nevezetes szerepet tölt be az ország életében. Székesfehérváron diákoskodott Vörösmarty Mihály, Vajda János, és még több kiváló irodalmi és történelmi személyiség. Emléküket a város szobrokkal, emléktáblákkal örökítette meg. Ma szemlátomást változik a város belső arculata is, modern szállodák, korszerű lakótelepek épülnek, hogy mind az iparban dolgozók, mind az idelátogató turisták otthon érezhessék magukat a kedélyes hangulatú városban. KÉRDÉS: Mi volt a város régi latin neve ? FOTÓ: BISTIKA ÉS ARCH A helyes válaszokat a rejtvényszelvényekkel együtt levelezőlapon 1986. szeptember 15-ig kell beküldeni a Hét szerkesztőségébe. Aki mind a hét fordulóban sikeresen szerepel, részt vehet a sorsoláson. 5
