A Hét 1986/1 (31. évfolyam, 1-26. szám)
1986-01-24 / 4. szám
nepi Ékszerek 492 11 A dél-szlovákiai magyar viseltekben kétfajta dísztű ismeretes: a fejrevalókhoz tartozó tű és a mellen viselt, az úgynevezett melltű. Mindkétfajta tű a női viselet tartozéka. Esztétikus kivitelezésük miatt az ékszerek csoportjába illenek, viselőik is annak tekintették őket. A fejrevalókhoz tartozó tűk tulajdonképpen hosszú szárú nagyfejű gombostűk. A tüfej formája lehet ovális vagy gömbölyű, általában filigrán- vagy értékes ötvösmunka. A viseletekben általában és a hagyományos paraszti népviseletekben is a pártát, a fejkötőt, „kontyot" vagy a fejkendőféléket fogják össze, rögzítik és nem utolsósorban díszítik. Dél-Szlovákia magyarlakta falvaiban ott a leggyakoribbak, ahol a többi ékszerfajta — a csat, a kapocs, a gomb, a lánc — is általánosan elterjedt volt, így a Léva (Levice) környéki falvakban, Érsekújvár (Nové Zámky) és Komárom környékén. Hetényben (Chotín) és Izsán a menyecskék „kanalaskendőjébe" tűzték az ezüst filigrán tűket. A melltű sem formájában, sem funkciójában nem sokban különbözött a fejrevalókhoz tartozó tűtől, de attól nagyobb, erősebb volt. Leg-E dísztűket a lévai (Levice) Bars Múzeum és az Érsekújvári Járási Múzeum gyűjteményéből fényképezte Brand! Sándor. szebb változatait Érsekújvárból ismerjük, ahol a nagygazda asszonyok és lányok vállkendők rögzítésére használták. A mellen keresztbe helyezett vállkendöt a derékrészénél két nagy ezüsttüvel tűzték meg, majd hátra a csípőjükre kötötték. Ezzel a rögzítési móddal egy egészen sajátos vállkendőkötési mód jött létre, amely még századunk elején is divatozott. Más falvakban a melitű valójában a mell részénél került a vállkendöre és a két szélét kapcsolta, rögzítette. Kisújfaluban (Nová Vieska) is ilyen funkcióját ismerjük, ahol „halottébresztgető tűnek" is nevezik. A farsangi időszakban, amikor a tréfás „halottas játékot" játszották, a „halott legényt" szokták ezzel a tűvel megszurkálni. Az utóbbi rögzítési mód, illetve a melltünek ez a fajta használati módja a gyakoribb Dél-Szlovákia területén. Azokat a gömbölyű formájú melltűket, amelyeket Magyarország területéről ismerünk, a mi vidékünkön nem találtuk meg. Valamennyi dísztű értékes ötvösmunka volt. MÉRY MARGIT
