A Hét 1986/1 (31. évfolyam, 1-26. szám)
1986-01-24 / 4. szám
forgalom. A városi és a járási pártbizottság készségesen segít, s reméli, hogy a 8. ötéves terv programját — beleértve az új kórház felépítését is — teljesíteni tudják. Petrinec Gyula a gondok felsorolása után a szomszédos helyiségből Lukács Tibor vezető titkár aláírásával a Csemadok KB köszönőlevelét hozza be. Jóleső érzéssel mutatja a rozsnyói vnb iránt megnyilvánuló figyelmességet, amely a Gombaszögi Kulturális Ünnepély előtti fáradhatatlan szervező és előkészítő munkájuk elismerésének szól. S mert a város két olyan vezető emberével találkoztam, akiket nemcsak a mindennapok tennivalója, hanem régebbi sportéletük is összeköt, távozóban még azt is meg kell jegyeznem, hogy Petrinec Gyula ma is elnöke a bányász sportegyesületnek. Tagja a testnevelési és sportszövetség bratislavai és prágai központi bizottságának. — Szeretem a fiatalokat — mondja. — Azon fáradozom, hogy a most kezdődő tervidőszakban a fedett uszoda, a jégkorongpálya, a tornatermek és játszótermek elkészüljenek. Négy lányunokám közül az egyik gimnasztikában az országos válogatott keret tagja. Erre nagyon büszke vagyok. Balogh Gyula szintén a sport szerelmeseként kezdte az életet. Ebben megegyezik a két szülőföldi ember élete. Abban is, hogy a város az övék, mindent meg akarnak tenni érte. Amiben különböznek, hogy a hajdani birkózó kezdettől a ma is 800 tagot számláló Csemadok szervezet tagja. Tánccsoportjában táncolt, színjátszó csoportjában szerepelt. Évek óta a Csemadok járási bizottságának elnöke és a Központi Bizottság tagja. Estefelé lódulok ki az új és ideiglenes városházáról. Petrinec Gyula a személygépkocsijához indul, mi meg Balogh Gyulával ellátogatunk még a nyugdíjasok klubjába, ahol legalább öt asztalon nagy sakkcsata folyik. A városnak 3600 nyugdíjasa van. Törődni kell velük. A legkisebbekkel is. Állandó fejlődésben van a város. Nincs elegendő bölcsődéje, óvodája. A további általános iskolát sincs hová tenniük. Aztán már csak egyedül vágok neki az estének. A borulásos ég mögül mintha a város nagy lakótelepeire szálltak volna le és parányi ablakokká zsugorodtak volna össze a csillagok. Az új lakótelepi fények meleg család^ fészkek hírnökei, ahonnan valaki és valakik kötődnek a város bányáihoz, ipari létesítményeihez és minden más munkahelyéhez, és Petrinec Gyulával és Balogh Gyulával együtt vallják: — Itt születtünk, itt szeretünk élni. MÁCS JÓZSEF Prandl Sándor és ČSTK (2) felvételek nyaüzemnél dolgoztam — kezdi vallomását. — Édesapám szintén bányász volt, Selmecbányán a párt egyik alapítótagja. Onnan jött Rozsnyóra, azzal a csalóka reménnyel, hogy ha itt száll le a föld mélyébe, több pénz üti a markát. Ö oltotta belém a hitet, hogy az élet változtatható. Fiatalon részt vettem a szlovák nemzeti felkelésben, elfogtak, kilenc hónapig voltam német területen, abban a koncentrációs táborban, ahol Antonín Zápotockýt is fogva tartották. Negyvenötben hazakerülve beléptem a pártba, 21 éves fejjel. — Tíz-tizenkét éves koromtól ismerem az elnököt — szól közbe az addig hallgatag Balogh Gyula. — Én akkor kezdtem birkózni, amikor ő már híres kapusa volt a Sokol Baníknak. Kerületi futballbajnokságot is nyertek. Mikor meg igazgató volt a bányaiskolában, birkózni tanítottam a tanulóit. 1970-től a főnököm. Az egymás közti viszony: a munkában nincs pardon! Egyike a legrendesebb főnökeimnek. — Én gyerekkora óta ismerem Balogh Gyuszit — veszi vissza a szót az elnök. — A bátyjával jártam iskolába. Sokszor megfordultam a házukban. Akkor ő még hátulgombolós nadrágot hordott. Később a jó birkózó edzőt ismertem meg benne. Neveltjei közül néhányan az ifjúsági válogatott keretbe is bekerültek. A küzdeni tudás példája lehetne. Feleség, gyerekek, munkahelyi gondok mellett elvégezte a főiskolát! Visszatérünk megint a városhoz. A vnb-nak nagyon jó a kapcsolata a régi kommunistákkal. Gyakran elbeszélgetnek velük örömeikről, gondjaikról. De inkább a gondjaikról! Mert ami van, azt tudomásul veszi az ember, a teljesült választási programok eredményének tekinti, de amire mind a mai napig nem tudtak megoldást találni, az a hiányzó kultúrház. A nyolcadik ötéves tervidőszakban épül majd fel. Elég ivóvize sincs a városnak. A hiányzó víz lelassítja az üzem- és lakótelepi építést. Rozsnyónak 180 liter vízre lenne szüksége másodpercenként, de csak 120-at kap, azt is három forrásból. A vízvezetékhálózat régi, naponta három-négy helyen is meghibásodik, elfolyik a drága víz, és még egy további legalább 100 ágyas szállodára is szükség lenne, évről évre nagyobb a turista-KEDVES OLVASÓINK! Hetente három híres író, költő arcképét közöljük rövid, ismertető szöveggel. A kérdésre adott helyes válaszokat tíz napon belül, a versenyszelvénnyel együtt be kell küldeni a szerkesztőségünkbe. A megfejtők között minden héten két darab 100 korona értékű könyvutalványt sorsolunk ki. Várjuk a megfejtéseket és sok szerencsét kívánunk szórakoztató játékunkhoz. „Petőfi nemcsak a magyar nemzet, de az egész világ legjelentékenyebb költői közé tartozik" — írta róla Kortársa és legméltóbb barátja Arany János. Petőfi forradalmi verseit csaknem a világ minden nyelvére lefordították. Élete és halála máig élő legendák forrása. Petőfi számára az irodalom nem volt külön világ, de az élet természetes, őszinte megnyilatkozása. PETŐFI SÁNDOR f1823—1849) Kérdés: Nevezzen meg költeményei közül kettőt. Puskin jelentősége az orosz irodalomban szinte felmérhetetlen. Megújította az irodalmi nyelvet, új műfajokat, versformákat vezetett be. „Puskinban találhatók meg mindazok a magvak és csírák, amelyekből valamennyi művészünk, a művészet öszszes faja és neme kifejlődött." — írja róla Goncsarov. A Szovjetunióban megbecsülését műveinek gyakori ki - adásai, évenkénti irodalmi konferenciák jelzik. ALEXANDER. PUSKIN (1799—1837) Kérdés: Nevezzen meg elbeszélő költeményei közül egyet. A dalok nagy német költője. Hatása az utóbbi évszázad lírájára nagy jelentőségű volt. Igen kevés író műve váltott ki annyi ellentmondásos Ítéletet, mint az övé. Népi ihletésű szerelmi lírától a maró politikai szatíráig, a verstől az újságírói prózáig az irodalom minden hangját meg tudta szólaltatni. Elkésett romantikus volt, aki gúny tárgyává tette magát a romantikát is. HEINRICH HEINE (1797-1856) Kérdés: Nevezzen meg versei közül egyet. & & &-13
