A Hét 1986/1 (31. évfolyam, 1-26. szám)

1986-01-24 / 4. szám

Júniusban, július ban... Ikombinált technika, 1973) Barokk táj (kombinált technika, 1972) ALBÍN BRUNOVSKÝ KIÁLLÍTÁ­SÁRÓL TELJESSÉGÉBEN ÁBRÁZOLNI A VILÁGOT Albín Brunovský nemzeti művész a szlovákiai képzőművészet egyik élvonalbeli képviselője. 1967 óta a bratislavai Képzőművészeti Főis­kolán tanít grafikát, s tanítványai közt kevés olyan akad, aki legalább ideiglenesen (de néhányuk évekig) a befolyása alatt ne lenne. Nem mintha erőszakosan kényszerítené rá­juk a stílusát. Szerény, toleráns ember. In­kább a művészi felfogásával, világszemléle­tével, a tökéletes kivitelezésre való törekvé­sével, önnön müve példájával hat rájuk. Mielőtt rátérnénk, mi a tartalma a bratisla­vai Mirbach palota két szintjén rendezett legújabb nagyszabású tárlatának (november elejétől január végéig tekinthető meg), pró­báljuk meg körvonalazni, mi jellemző erre a szembetűnően egyéni művészi (és emberi) látásmódra. Mint azt eddig alkotott művei — legyenek azok grafikák, festmények vagy il­lusztrációk — bizonyítják, alapvető vonása az élet szeretete. Olyan emberrel állunk szemben, aki a természet és a világ legap­róbb megnyilvánulásaiban is meg tudja talál­ni a szépet és hódolatát fejezi ki előtte. A szépet nem az ideális, hibátlan szépségben látja. Szép lehet számára egy rothadt falevél, vagy egy halott madár kifordult, üveges sze­me is. A szépség számára az élet örök körforgása, mely magában foglalja a teljes emberi létet. Legtöbb műve jelképesen erre a gondolati háttérre utal. Nehéz feladatot tűzött maga elé: a világot teljességében, azaz nemcsak külső megjelenési formájá­ban, hanem annak bensőnkre való kivetülé­­sében ábrázolni. S mindezt alázatosan, a tökéletes megközelítését célzó technikai színvonalon. Egyik jellemzője az állandó gon­dolati és formafrisseség. Mind grafikáin, mind festményein sajátos technikákat alkal­maz (grafikáiban gyakran kombinálja a ma­ratást más technikákkal diófára, krétalapra akvareli, olajos lazúrok, tempera és más festékek keverésével fest). A jelen kiállítás — mintegy 250 mű — keresztmetszetét adja a művész eddigi élet­művének, sokoldalú tevékenységének. A Bratislavában élő művész bizonyítja, szülővi­dékéhez gondolatilag mindmáig hű ma­radt ... Tanára, Vincent Hložnik volt a példaképe, de másokat is mélyen tisztelt a gótikus, reneszánsz, barokk és újkori képzőművé­szetből. Madonnatípusú nőalakjait, perspek­tivikus tájpanorámáit talán Leonardóéhoz ér­zem legközelebb. De a szép és a csúf, a jó és a gonosz konfliktusának ábrázolásai a kö­zépkori világvége-, pokol- és paradicsomké­peket (Dürert, Boscht, Brueghelt) is idézik (pl. A halál gyözedelme c. grafikáján). Fantá­ziájának szinte semmi sem szab határt (ez Goyához és Dalihoz közelíti). Brunovský a szürrealisták örököseként az álmait is „meg­valósítja" képein. Tőlük eltérően azonban a hangsúlyt mindig az egyénen át a társada­lomnak szánt erkölcsi mondanivalóra helye­zi. Gyakran űz gúnyt az emberi gyengesé­gekből, s ez a gúny öt magát is éri. (Szép nap című festménye több változatán rokonait, barátait, mecénásait hatalmas társadalmi panoptikumban helyezte el.) Az álmaiban felrémlő fura alakokat szokat­lan kinyúló csápokkal, hosszú karmokkal, esetleg más visszataszító jegyekkel látja el, többnyire a negatív tulajdonságok és jelen­ségek szellemében. A felsorolt ellentétes értékpárokat könyvillusztrációinak legtöbb­jében is sikeresen alkalmazza. Az erkölcsi értékeknek megfelelő, a realisztikumot a fan­tasztikummal és expressziv stilizálással érzé­kenyen vegyítő formák a meséket olvasó gyermekek tetszését általában ugyanúgy el­nyerik, mint a felnőttekét. (Hogy csak a legismertebb mesekönyveket említsük, me­lyeket illusztrált: Ch. Andersen: A kis hable­ány; Ľubomír Feldek: A mesék kék könyve; Ján Bodenek: A bakkecske és a sün stb.) A témát bibliai tárgyú képein is igyekszik újszerűén, a mai ember — gyakran szkepti­kus — szemszögéből megközelíteni, állan­dóan érvényes emberi problémákra mutatva rá (pl. Zsuzsanna és a vének, A Babiloni torony mögött stb.). Mindenesetre javára válik, hogy mer kitárulkozni, sokakkal ellen­tétben le meri rántani a leplet legbensöbb gondolatairól, érzelmeiről, vágyairól is. Gyönyörű objektumokká kiképzett festmé­nyeit többször illették a manierista jelzővel. Nem a szó rutinmunkás értelmében, hanem inkább az elegáns megformálás miatt. (Fa­­festményein a fa évgyűrűinek, göcseinek, re­pedéseinek természetes szépségét is beol­vasztja a képbe, ha kell akár a kép harmóni­ájának megbontása árán is, még izgalma­sabbá teszi a kompozíció összhatását. Brunovský minden egyes alkotása a ter­mészet alaposan tanulmányozott és jól meg­figyelt jelenségeiből táplálkozik. A levegő, a felhők, a buja vegetáció, a fényvisszaverődé­sek, az elemi erők (víz, tűz stb.) ábrázolásá­nak nálunk páratlan mestere. Mindezt szívós munkával érte el. Tanítvá­nyainak azt tanácsolja, mindent, amit látnak, jegyezzenek fel, mert egyszer jól jöhet. Életművével azt bizonyítja, hogy a világon semmi sem jelentéktelen, minden egyes je­lenségnek megvan a maga sajátos, megis­mételhetetlen szerepe. A. GÁLY TAMARA (Fotó: Ladislav Sternmüller) Ústí nad Labemben különös állat­kertben sétálhatunk. Fiatal építő­művészek egy csoportja tölgyfából elkészítette néhány ősállat hiteles A terepjárók már eddig is változa­tos sorát hamarosan Gepard típusú kétéltű légpárnás motoros hajó egészíti ki. A vízi jármű mocsaras vagy tóvidéken, illetve tengeren a parti vizeken tehet jó szolgálatot a geológusoknak, olajbányászoknak, hidrológusoknak. A Gepárdot Le­ningrad közelében, a Szviri Hajó­gyárban építik. A habarovszki alumínium épület­­szerkezeteket gyártó üzem termé­kei nélkülözhetetlenek az északi építkezéseknél. A sorozatgyártás megkezdése előtt a mintadarabo­kat igen alaposan ellenőrzik. A ké­pen: az alumíniumszerkezetek. 8

Next

/
Thumbnails
Contents