A Hét 1986/1 (31. évfolyam, 1-26. szám)
1986-01-17 / 3. szám
NE FÉLJÜNK AZ ÖREGEDÉSTŐL JOGI TANÁCSOK A nyugdíjba vonulók száma egyre növekszik. Sokan töprengenek azon, hogy mi lesz velük, ha otthagyják a munkájukat. Sőt, végletekbe esnek, mert pl. még életükben megcsináltatják a sírkövüket és várják, hogy mikor következik be a halál. Nem igy kérem! Ez nem a helyes út! Az életre kell gondolni és azokra a szép pillanatokra, amikor a munkahelyen sikereket értek el, amikor a hobbijukban örömüket lelték. A barátokra és a jó szomszédokra kell gondolni, akikre lehet számítani és akik számítanak ránk. Minden embernek a lelke mélyén felhalmozódott minden szép és jó, amit életében átélt. Ha ebből a belső energiából merít akkor nem adja fel lelkinyugalmát az első akadálynál. Az első ilyen akadály, amellyel kevesen számolnak, a nyugdíjazás. Általában ilyenkor mindenki eltervezi, hogy mi mindent fog tenni, amire eddig nem volt ideje: elolvas sok regényt, sokat fog dolgozni a kiskertjében stb. Az első napok és hetek szinte részegítöen hatnak, mert végre pihenni lehet. De egy napon észreveszi az ember, hogy valami hiányzik az életéből. Hát persze hogy hiányzik: a mindennapi pontos, munkába való menet, hiányoznak a megszokott munkatársak, azoknak a kedves megjegyzései, és maga a, munka. Ha ilyenkor a nyugdíjasnak nincs hobbija, akkor „nyugdijasbetegségbe" esik, vagyis egyik baj jön a másik után, és ha feladja, akkor elveszett, mindenféle baja lesz. Elkezd ingadozni a vérnyomása, rossz alvó lesz, idegeskedni fog és emésztési zavarai lesznek. És ez a másik bökkenő, mert ha valaki az első fájdalomnál beképzeli magának, hogy nagy beteg, valóban megbetegszik. mert a képzelt betegség a legrosszabb. Ismerek nagyon sok olyan nyugdíjast, aki nyugdíjasbetegségétől sokat szenved, főleg lelkileg, mert betegsége foglalkoztatja őt, és nem az élet. Ha valaki felkészül a nyugdíjba menésre és van hobbija, akkor nyert ügye is van. Mert a hobbija leköti és nem is veszi észre, hogy hiányoznak a munkatársak. Csak nem szabad a kedvtelést, a sportot túlzásba vinni. Nem vagyunk már húszévesek, bár lelkileg erősek, de fizikailag aligha. Az izma-AZ ENGEDÉLY Azt álmodtam, hogy betértem egy hivatalba, az engedélyért. Azon nyomban — és nagyon kedélyesen — fogadott az egyik hivatalnok. Nem kellett várakoznom, nem morgott rám rosszkedvűen, sőt viszonozta köszönésemet és még arra is felkért, hogy foglaljak helyet. Valahogy nem fért az efféle bánásmód a fejembe. Az asztalát nem tarkították magas papírhalmazok, de még kávé sem gőzölgött rajta. Mindennek dacára összeszedtem maradék bátorságomat és alázatosan előadtam az engedély iránti kérelmemet. Szívélyesen rámmosolygott. Arra az engedélyre egyáltalán nincs szüksége — mondta. — Hiszen magának arra joga van, — magyarázta tovább. — Tehát nem adja meg nekem azt az engedélyt? — kérdeztem megszeppenve. — Minek? Hiszen mondom, hogy nincs rá semmi szüksége. — De ... de én mégis csak azt szeretném, ha ennek dacára kiállítaná ... — és elkezdtem kicsomagolni öblös aktatáskámból címkés üveget, a külföldi bonbonosdobozt és az átható illatú minőségi kávét. — Tudja, a biztonság kedvéért. — Csomagolja csak össze nyugodtan a holmiját — szólt rám figyelmeztetően. — Arra az engedélyre valóban nincs semmi szüksége. Még csak a forma kedvéért sem. — És... nem csuknak be? ink és agyunk arra van, hogy használjuk őket. Ha nem használjuk, akkor az izmok elsorvadnak, az ember hamar öregnek néz ki. Ha az agyunkat sem használjuk, akkor ellustulunk, nem leszünk jókedvűek, hanem szomorkodó, mindenbe belekötő vének. Viszont sem az egyiket, sem a másikat nem «zabad túlzásba 'vinni. Mindig csak annyit szabad dolgozni, amennyi még jólesik. Ha fáradtság jelentkezik, nem szabad túlfeszíteni a húrokat, mert a fáradtsággal jelzi a szervezet, hogy elég. Pihenni kell. Nem szabad csakazért is befejezni a munkát, mert éppen ma ezt be akarom végezni. Holnap is van nap. Ezzel hosszabbítom ez életemet. Ismertem egy nyugdíjast, aki annyira túlzásba vitte a sportot, hogy naponta 10 kilométert futott. Egyik nyugdíjas barátja beszámolt arról, hogy amikor a Vág partján egy bokor mellett horgászott. a sportoló nyugdíjas futás közben szívgörcsöt kapott és hosszú idő telt el. amíg magához tért. Később az illető annyira túlhajtotta magát a futásban, hogy meghalt. De túlhajtja magát az ember a kerti munkában is. Nem szabadna fóliázni, csak egy kiskertet (zöldséggel, esetleg szép virágokkal) művelni, hogy kedve teljék benne. És nem minden nap robotolni. Azért hívják a nyugdíjast igy, hogy nyugodjon, ami nem azt jelenti, hogy egész nap a karosszékben üljön, hanem aktív pihenésre van szüksége. Vagyis, ne essünk az egyik végletből a másikba. Aki egész nap tevékenykedik fizikailag és szellemileg (olvasás, tömegszervezetekben való működés, énekkar, színjátszó kör), annak nem kell este altató, elalszik anélkül is. Végezetül annyit, hogy ha az idős ember rosszul érzi magát, vagy valamije fáj, akkor gondoljon arra, hogy a fiataloknak is van rossz napjuk, vannak fájdalmaik. Gondoljanak inkább arra, milyen sikereket értek el a munkájukban, az életben, továbbá arra, mi szépet láttak és olvastak. A belső raktárból kell erőt meríteni, áthidalni a rosszullétet, mert akkor megint felragyog a nap, jókedve lesz és élvezheti a boldog nyugdijkort. — Ugyan, ne gyerekeskedjék! Vajon miért zárnák be? — Hát, csak azért, mert nincs meg az engedélyem. A hivatalnok csak legyintett a kezével és elmosolyodott. De én csak nem hagytam annyiban az ügyet. — De én mindazonáltal mégis csak azt szeretném, ha megkaphatnám azt az engedélyt. A biztonság kedvéért — Utoljára mondom magának, hogy azt az engedélyt nem szoktuk kiadni, azért, mert senkinek, soha, semmi szüksége nincs rá, senki sem fogja azt magától igényelni és nem fogják megbüntetni azért, mert nincs engedélye. Hiszen az magának teljes mértékben a jogában áll! — Kezdett kiborulni a hivatalnok. Nagy zavaromban rendre visszarakosgattam ajándékaimat az aktatáskámba és öszszefüggéstelen szavakkal mondván köszönetét kikotródtam az ajtón. Amint azonban felébredtem, az egész testem reszketett és kellemetlen érzés vett erőt rajtam. Jó ideig eltartott, amig úgy-ahogy megnyugodtam. Mert hiszen az az álom a valóságot is jelentheti és nekem csakugyan nincs szükségem arra a meg veszekedett engedélyre. Most azonban már csak egy dolog nyugtalanított. Egy világért sem voltam képes visszaemlékezni arra. hogy tulajdonképpen miféle ügyes-bajos dolog is volt az, amelyhez nem kellett semmiféle Engedély. HOCMAN GÁBOR A gépjárművek kötelező szavatossági biztosításáról szóló 1974. évi 124-e számú pénzügyminisztériumi hirdetmény értelmében január 1-jével esedékessé válik a biztosítási díj, amit az egész naptári évre egyszerre, legkésőbb február végéig be kell fizetni. I. A biztosítási dijat annak kell megfizetnie, aki január 1-jén a műszaki igazolványban a gépjármű birtokosaként van feltüntetve. Biztosítási kötelezettség új kocsinál akkor keletkezik, amikor először bocsátják forgalomba, s a biztosítási díjat annak kell megfizetnie. akit az állami rendszám első kiutalásakor a gépjármű birtokosaként bejegyeznek a műszaki igazolványba. A rendszám kiutalásával keletkező biztosítási kötelezettség addig tart, amíg a rendszámot be nem vonják. Ha magánszemély szocialista szervezettől vesz gépjárművet, akkor a tulajdonjog megszerzésekor neki kell a biztosítási dijat is megfizetnie. Ha a gépjármű bejegyzett birtokosa a folyó év február végéig megváltozik, akkor a biztosítási dij fizetési kötelezettsége a változás bejegyzésének napjával áll be. Ha év közben keletkezik a biztosítási díj fizetésének kötelezettsége (pl. adás-vevés eredményeképp), akkor a biztosítási díjnak az adott hónap első napjától az év végéig számított aránylagos részét kell megfizetni, amelyben a díjfizetési kötelezettség keletkezett. Ez a biztosítási díj a gépjármű megszerzésének napján esedékes, s összegét egész koronákra kell lefelé kikerekíteni, legkisebb összege 10 Kős. Amennyiben a gépjármű új birtokosa nem tudja igazolni, hogy elődje már megfizette a biztosítási dijat, akkor ezt neki kell az egész évre megfizetnie. Az európai államokba, továbbá Marokkóba és Tunéziába történő utazásnál a külön biztosítási díjat abban a naptári évben kell megfizetni, amelyben az utazást megkezdték, vagyis legkésőbb az eiső kiutazás idején. Ha az utazás a következő évben fejeződik be, akkor a külön biztosítási dijat a következő évre is az utazás megkezdése előtt kell megfizetni. A biztosítási díjat a fizetésre kötelezett személynek magának kell kiszámítania és minden kivetés vagy felszólítás nélkül a Szlovák Állami Biztosító számlájára postai befizetési lapon beküldeni. Ha a biztosítási díjat idejében nem fizetik be. akkor ez minden megkezdett hónap után késedelem címén az évi biztosítási összeg 20 százalékával, de legkevesebb 10 Kés-val emelkedik. Az egyes gépjárművek biztosítási díja a következő : motorkerékpárnál 50 cm3-ig, 12 Kés, 50 cm3-től 100 cm3 24 Kés, 100 cm3-en felül pedig 48 Kős, személygépkocsi (9 személyig) 500 cm3-ig 60 Kős, 500 cm3-en felül 144 Kcs, szállító autó 144 Kés, személy- és tehertaxi 216 Kős, teherautó 1 000 kg-ig 216 Kős, teherautó 1 000 kg-on felül 300 Kős. Az európai államokba, továbbá Marokkóba és Tunéziába történő utazások külön biztosítási díja a folyó évben 20 Kős, amit a rendes biztosítási díjjal együtt lehet befizetni. II. A gépjárművek kötelező szavatossági biztosítása mindazokra a gépjárművekre (azok üzemeltetőire és gépkocsivezetőikre) vonatkozik, amelyeket az SZSZK területén tartanak nyilván. A biztosítás érvényes mind azokra a károkra, amit a Csehszlovák Szocialista Köztársaság területén, és a külön biztosítás alapján a többi európai államokban. továbbá Marokkóban és Tunéziában az alattt az idő alatt okoztak, amelyre a külön biztosítási dijat megfizették. A belföldi biztosítás igazolására a biztosítási díj megfizetéséről szóló elismervény szolgál, ezt szükség esetén a közbiztonsági szerveknek fel kell mutatni. A külföldi szavatossági biztosítást a biztosított a nemzetközi gépjármű-biztosítási (zöld) kártyával igazolja. III. A kötelező szavatossági biztosítás alapján a gépjármű üzemeltetőjének és gépkocsivezetőjének igénye van arra, hogy az Állami Biztosító helyette fizesse meg azt a kárt, amit a gépkocsi üzemeltetésével más egészségében vagy életében okozott, valamint azt a kárt is, amit tárgya megrongálásával, megsemmisítésével, elvesztésével nagy eltulajdonításával okozott, feltéve, hogy a biztosított ezekért a károkért a törvény értelmében felel. Amennyiben ékszerekről vagy egyéb értéktárgyakról, esetleg művészi, történelmi vagy műgyűjtői értékű tárgyakban okozott kárról van szó, akkor a bietositó egy tárgyért (gyűjteményért) legfeljebb 5 000 Kős-t és a készpénzben okozott kárért legfeljebb 2 000 koronát köteles fizetni. A biztosító a biztosított házastársának vagy lemenőági rokonának okozott kárt nem téríti meg. Nem téríti meg a biztosító azt a kárt sem, ami a balesetet okozó gépkocsiban, vagy a rajta szállított tárgyakban keletkezett. IV. A biztosítás alapján az Állami Biztosító az okozott kárt — a fentiek értelmében — közvetlenül a károsultnak fizeti ki. A károsult azonban közvetlenül a biztosítótól nem kö vetetheti kárának megtérítését, csak a biztosítottól. Ha a biztosított nem egyezik bele. hogy a biztosító a kártérítést közvetlenül a károsultnak fizesse ki, akkor a biztosító azt közjegyzői letétbe helyezi. Egy kivétel van, amikor a károsult közvetlenül a biztosítótól követelheti a kárának megtéritését: ha az SZSZK területén a kárt ismeretlen, illetve meg nem állapított gépjármű okozta. Ebben az esetben a biztosító ugyanúgy megtéríti a károsult kárát, mintha a tettes (a károkozó) ismeretes volna. A gépjárművön okozott kárt azonban csak akkor téríti meg, ha ennek összege meghaladja az 1 000 Kős-t, az egyéb tárgyakban okozott kárt pedig csak akkor, ha az meghaladja az 500 Kcs-t. Az ilyen kár érvényesítésének azonban az a feltétele, hogy a balesetet a közbiztonsági szervek közvetlenül ezután megállapítsák, vagy ezt nekik haladéktalanul bejelentsék. Az ismeretlen, illetve meg nem állapított gépjármű által okozott kár megtérítésére való igényt a biztosítási eseménytől (balesettől, károkozástól) számított egy éven belül kell a károsultnak érvényesítenie, mert ellenkező esetben az igény elévül. (Befejezés következik.) Dr. B. G. Dr. NAGY GÉZA 19
