A Hét 1986/1 (31. évfolyam, 1-26. szám)

1986-01-17 / 3. szám

\ TUDOMÁNY-TECHNIKA. A MA TUDOMÁNYA A HOLNAP ÜZLETE A kémia, a fizika, a kolloidika és még számos tudományág eredményeiből szü­lettek meg a modern, sokoldalú műanya­gok és ragasztók, a csaknem tetszőleges tulajdonságú festékek és a szintetikus illat­anyagok. Az élet számos területén talál­kozhatunk ezekkel, de az alább bemutatott integrált alkalmazásuk alighanem példát­lan a tudományos eredmények innovációja terén. A 3M nevű amerikai vállalat dobta piac­ra a gyermekek számára készült, tetoválást utánzó illatosított matricát. Az igen vékony, de igen erős müanyagfóliából kialakított anyagukban színezett primitív képecskék egyik felszínét 15—40 mikrométer átmé­rője műanyag gömböcskék borítják, ame­lyek a bőrre simulva kipukkadnak és a belőlük kiszabaduló ragasztó egyenletes tapadást biztosit. Mivel egy-egy alkalom­mal csak a gömböcskék egy kis része „fogy el", a képecske akár százszor is újra felra­gasztható. Ugyanilyen műanyag gömböcs­kék borítják a matrica külső felszínét is, ezek azonban illatanyagot tartalmaznak, ami a képecske megdörzsölése után válik érezhetővé. A dörzsölés erősségével sza­bályozható az illat intenzitása; egy takaré­kos „tetovált" akár 200 alkalommal is élvezheti kedvenc aromáját. Angliában a cég csak gyümölcsillatos képecskéket árul (banán, földieper, narancs), de a tengeren­túlon kapható sör, száraz martini és frissen nyomott papírpénz (!) illatú műtetoválás is a szülők és pedagógusok „örömére". A MAJOMKIRÁLY Akinek a sors hivatalt adott, annak — úgy tűnik — szerotonint is ad hozzá. Amerikai kutatók nemrégiben kiderítették, hogy a cer­­kófmajmok hímjeinél a vezetői viselkedés — náluk ugyanis nincs egyenjogúság — egy agyi idegi ingerületvezető biokémiai anyag, a szerotonin szintjének függvénye. Egy adott csoport domináns, uralkodó hímjének a sze­­rotonin-szintje kétszerese a „beosztott" maj­mok szerotoninszintjének. Ha a csoportból az uralkodó hímet eltávolítjuk, szerotonin­­szintje a normális értékre esik vissza. Viszont annál a hím majomnál, amely örökébe lép, a szerotonin-szint megduplázódik. Kíváncsiak voltak, hogy e neuronhormon szintjét mi szabályozza, és ezért egy ügyes kísérletet eszeltek ki. Egy uralkodó hímet egy ketrec­ben úgy helyeztek el, hogy csoportja többi hímjét csak tükörben láthatta. Egy darabig acsargott rájuk, szerotonin-szintje magas volt, majd miután nem kapott a tükörből választ, szerotonin-szintje esett. Ugyancsak normális volt a szerotonin-szintje, ha kizáró­lag nőstények voltak körülötte. A szeroto­nin-szint tehát a hímek közötti kapcsolat függvénye és kifejezője. Nőstényeknél ilyen megfelelést nem tudtak kimutatni. A kutatók feltételezik, az embernél is hasonló a helyzet, és úgy vélik, hogy élettanilag és biokémiailag a környezet sokkal inkább befolyásol ben­nünket, mint eddig gondoltuk, és az is bizo­nyos, hogy viselkedésünk e külső okok által kiváltott biokémiai változások látható és ér­telmezhető kifejezője. A NYUGATI ELEKTRONIKAI IPAR GONDJAI TÖRPE TRAKTOR A poznani mezőgazdasági gépesítési kuta­tóintézetben elkészült egy új minitraktor mintapéldánya. A legkülönbözőbb munka­eszközök (eke, kultívátor stb.) csatlakoztat­hatók hozzá, de felhasználható utánfutó vontatására is. A félvezetős integrált áramkörök megjelenése az elmúlt évtizedben az elektronikai ipar óriási mértékű fellendüléséhez vezetett. A személyi számítógépek elterjedése, nem várt új felhasz­nálási lehetőségek a távközlésben ide vonzot­ták a tökét. A biztos üzlet reményében gomba módra szaporodtak a vállalatok. A fellendülést követő válság kb. két évvel ezelőtt az Egyesült Államokban jelentkezett először és fokozato­san átterjedt Európára. Egyes vállalatok szinte már az indulás pillanatában csődbe mentek, másokat az erős versenytársak vásárolták fel olcsón. Nem vigasz, hogy az elektronikai ipar mai problémájának volt elődje is a múlt szá­zad gazdasági életében, mikor a brit vasutak hálózata kialakult 1840 és 1870 között Step­henson sikerén felbuzdulva egyik vasúti társa­ság a másik után alakult. Egyes vonalak már eleve nem voltak életképesek, mert nem csat­lakoztak a főhálózathoz, másokat túlméretez­ték, túlbecsülve a várható igénybevételt, vagy párhuzamosan épültek egymással. A század második felére ezután egyesek hatalmas va­gyonra tettek szert, mások tönkrementek és eltűntek. Ma a számítógépiparban állt elő hasonló krízis, azzal a különbséggel, hogy a „gyorsuló idő" miatt az események drámai módon sokkal rövidebb idő alatt mennek vég­be. A válság kialakulásában néhány műszaki tényező játszik fontos szerepet így pl. alábe­csülik azt az időt, mely egy jó ötletnek működő és főként eladható rendszerré váló fejlesztésé­hez szükséges (vonatkozik ez a hardware-re és a software-re egyaránt). Itt van továbbá az a zavaros helyzet mely a rendszerek kompati­bilitásában uralkodik. Kisebb vállalat nehezen tudja megítélni a fogyasztók igényét Új területen elengedhetet­lenül szükséges, hogy a gyártó a fogyasztót el tudja látni a vásárolt berendezés használható­ságának kiterjesztéséhez szükséges további szolgáltatásokkal. Sok vállalat erre nem gon­dolt, pedig a műszakilag kiváló gépek ára sokszor csak kis hányada az összköltségnek. A szakemberek szerint a következő időkben a kutatás nagy összegeket fog felemészteni, és igen kemény verseny alakul ki a piacon. Ez a versengés a fogyasztó számára előnyös is lehet. Az utóbbi öt év alatt a félvezető elemek ára rohamosan esett. A jövőt nehéz megjósol­ni. Két hatalmas terület — a számítógépek és távközlés — szoros együttműködése kisebb vállalatok számára is boldogulási lehetőséget jelenthet (speciális alkatrészek gyártása stb.). A sikerhez azonban igen komoly befektetésre lesz szükség a kutatás és a fejlesztés terüle­tén. GÖRÖGDINNYE­DRÁMA A rovarirtó szerrel szennyezett görögdiny­­nyére vezetik vissza azt a súlyos influenza­szerű járványos megbetegedést, amely az Egyesült Államok nyugati részén érintett egyes embercsoportokat. Miközben a vegyszert előállító hírhedt Union Carbide és a helyi gazdák a felelősségen vitatkoz­nak, több szövetségi államban betiltották a görögdinnye árusítását és körülbelül tízmil­lió darab görögdinnyét megsemmisítettek. A szennyezett görögdinnyében rábukkan­tak a Temik márkanéven forgalomba ho­zott rovarirtó szer (aldikarb-szulfoxid) ma­radványaira. Több száz emberen tört ki néhány órával a görögdinnye elfogyasztása után a betegség: verejtékezés, hidegrázás, izomgörcsök, nátha, hányás, hasmenés, lá­tászavarok voltak a legfőbb tünetei. A mér­gezés tünetei néhány óra alatt megszűn­tek. Az Union Carbide azzal érvel: a hasz­nálati utasításon egyértelműen szerepel, hogy a vegyszert görögdinnye védelmére nem szabad felhasználni, mert a gyü­mölcsben ártalmas mennyiségű marad­vány gyűlhet össze. A gazdák azzal véde­keznek, hogy a Temik sokkal lassabban bomlik el a talajban, mint ahogyan ezt a szakértők állították. Az Union Carbide sze­rint ugyanis a vegyszernek száz napon belül el kellene bomlania. A MÁJRÁK GÉNJE A sanghaji rákkutató intézet munkatársai felfedezték az emberek elsődleges májrák­ját okozó gént. A kínai tudósok felfedezése jelentős áttörés, amely segítheti a májrák felismerését és kezelését. Normális körül­mények között ö rákgén nem jelent ártal­mat, de rosszindulatúvá válhat, ha a sejte­ket vírusok vagy rákkeltő anyagok támad­ják meg. 16

Next

/
Thumbnails
Contents