A Hét 1986/1 (31. évfolyam, 1-26. szám)
1986-06-20 / 25. szám
Fábry István SBffiim FŐIDŐN A , SZABADSffiEKT Ötven éve. 1936. július 18-án kezdődött és 1939. április elsejéig tartott a spanyol polgárháború, a spanyol néptömegek önvédelmi, antifasiszta harca. A szabadságharcot az robbantotta ki, hogy reakciós spanyol tábornokok — a fasiszta Németország és Olaszország kormányköreinek segítségével — puccsot kísérel meg a polgári köztársaság kormánya ellen. A köztársasághoz hű munkások és a néptömegek ellenállása meghiúsította a hatalom puccsszerű átvételét. A spanyol szabadságharcnak nagy támogatást nyújtott a Szovjetunió, valamint a spanyol munkásosztály megsegítésére alakult nemzetközi brigád tagsága, köztük számos csehszlovák és magyar harcos. A spanyol szabadságharc egyik legnagyobb katonai-politikai sikere Madrid védelme volt 1936 őszén-telén, amikor az ostromlott fővárost a spanyol szabadságharcosok megvédték, majd a segítségükre siető nemzetközi brigádok óriási részt vállaltak a főváros védelmében. S a nemzetközi brigádok az ország más helyein vívott szabadságharcból is példásan kivették a részüket. A nemzetközi brigádban harcolt Fábry István is, aki a harcok során szerzett emlékeiből hű képet fest a közelmúltban. A forradalom katonája címmel magyarul és szlovákul megjelent könyvében és számos, a különféle újságokban közölt publikációiban. Fábry Istvánnak a spanyol szabadságharcról szóló alábbi írását a jubileum alkalmából közöljük: A fiúk, főleg a géppuskások, még a köpenyüket is eldo" bálták, hogy még könnyebben mozogjanak. Egy gondolat hajtott valamennyiünket, minél előbb segíteni a szorongatott helyzetben levő bajtársaknak. Mind több a hordagyakat cipelő szanitéc, sebesült katona. Aki csak valamennyire ép, felemelt ököllel üdvözöl bennünket. Szemünkben remény csillan: az internacionalisták megállítják a fasiszták előrenyomulását. Valamennyien azt éreztük, ezért a bizalomért helyt kell állnunk, mindenáron meg kell állítani az agresszorokat. A rajok harci alakzatba fejlődtek, ez már támadásszerű előrenyomulás. Széltében-hosszában felhangzik a parancs: Rriod, dopredu, avanti! Görcsösen markoljuk a fegyvert. Az arcokon sose látott elszántság. Már senki sem érzi az előző napok fáradtságát és izgalmait. A látóhatár kitisztult, a nap egyre forróbban süt. Mindazt alig érzékeljük, még kínzó szomjúságunkat is elfeledjük. Nem érezzük a géppuskák és a töltényes ládák sűlyát, már csak egy gondolat füt valamennyiünket: előre, előre! Megállítani az ellenséget! Fejünk felett egyre sűrűbben süvítenek az ellenséges lövedékek, de szerencsére még mindig takar minket a dombvonulat. Alig ÓrränĽ fel a hajlatra, máris váltakoznak a parancsok: Feküdj! Előre! A roham lelassul. Észrevesszük, egyre több közöttünk a spanyol milicista. Körülnézek, jobban szemügyre veszem az előttünk elterülő völgyet. Hol vannak a mieink lövészárkai, a géppuskafészkek, az állások? Mert ha ez a védelmi vonal, akkor ez bizony elég gyönge. Csak imitt-amott lapul egy-egy milicista, lövöldözne, de hogy kire, azt nem lehet tudni. Viszont annál jobban hallani az ellenséges géppuskák ropogását. Meg is kérdem Máté Lajostól, a szakaszparancsnoktól, miért nem tüzelünk? Hiszen amazok golyózáport zúdítanak vonalunkra. Egyre több sorainkban a sebesült. Elsőként századunk parancsnokát. Gede elvtársat éri halálos lövés, utána Pepik Kalas. az első szakasz parancsnoka kap gyomorlövést. De főleg a tőlünk jobbra elhelyezkedő olasz alakulatot ritkítja kegyetlenül az ellenség tüze. Parancsnokunk vezényszavai mind gyakrabban hangzanak föl: Feküdj! Első raj előre! Feküdj! Második raj előre! Máté parancsnok visszakérdez. Miért nem tüzelünk? Hát te talán látod őket ? Mert én, sajnos, nem. Csak sejtem, körülbelül hol vannak álcázva. Az erdős dombról tüzelnek, amint látod, de A nemzetközi brigádban harcolt Fábry István katonakönyvének borítólapja sajnos, a mi géppuskáink tüze ellen az árkok fedezik őket. Ahogy jobban megfigyelem, megállapítom, hogy az ellenséges puskalövések egyre távolodnak és ritkulnak, ebből tehát következtetek, hogy géppuskáink védelme alatt vonultak vissza a szemközti dombokra, valószínűleg a már előre elkészített védelmi állásokba ... A harc késő délutánig folyt. A nap lenyugvóban volt már, amikor a mellettem hasaló érsekújvári fiú, Rajcsányi Árpád, figyelmeztet: Nézd csak, ott ni, ott kúszik! No megállj! Elsüti fegyverét, alig százötven-kétszáz méterre felbukik az ellenséges katona. És ott a következő. Kissé közelebb engedem, látcsővel keresi géppuskafészkünket. Elsütöm a puskámat, a katona összeesik. A csatározás az esti szürkületig tart. A mi soraink is megritkultak. Az olasz alakulatnak nagyok a veszteségei. Szürkületkor jött a parancs: visszavonulni az olajfa ligetbe. Átveszem a két raj vezetését. Utánam, indulj! Ahogy sötétedik, a lövöldözés is abbahagy. Az éj folyamán megtudjuk, hogy másnap egy tüzérségi üteg érkezik segítségünkre. Az erdő szélén árkokat ásunk. A géppuskákat tüzelésre készen a lehető legjobban helyezzük el. Az egyik géppuska kezelője, a kis termetű Morvái Gabi, zsigárdi földmunkás. Töltényadagolója a bratislavai Veiček Poldi bácsi, idősebb kőművesmester. Ő már megjárta az első világháború frontjait. A másik kezelő pedig egy cseh fiú, aki mindenáron velünk, magyarokkal akart maradni. Ahogy a géppuskafészkeket, a lövészárkokat valamennyire kiépítjük, pihenni térünk. Az éjszaka hideg, ködös, nedves. Didergünk, mert a februári köd már zúzmarás, szinte égeti az arcot. Bizony, most nagyon jól jönne a pokróc vagy a köpeny, amit a nappali melegben eldobáltunk. Még nem ismertük az éjszakák és a nappalok hőmérsékleti különbségét. Suttogva érkezik a parancs: magyar szakasz négy ember őrségbe megy az erdő szélére! Lipcsei Jancsi mindjárt önként jelentkezik három barátjával együtt, ötven-ötven méteres távolságra elhelyezem őket az utasítás szerint. Beszélgetni, cigarettázni nem szabad, nehogy elárulják magukat. Megadom a jelszót és visszatérek a fiúkhoz, akik már nagyobbrészt alszanak, kivéve a géppuskák mellett szolgálatot teljesítőket. Alig várjuk a reggelt, hogy felmelegedhessünk. Három óra tájban Máté hadnagy keres fel: Azonnal vezesd ide az őrséget, de futólépésben ám! Tüstént indulok, csak útközben töröm a fejem, ugyan miért olyan sürgős? Figyelek jobbra, balra, de nem észlelek semmi mozgást. A sötétben majd felbukom az egyik őrben, annyira el vagyok gondolkozva. Mi az, te itt vagy? — kérdi Lipcsei. Már az előbb felismertelek, ahogy közeledtél. Jelszó? Ugyan ne marháskodj, hiszen ismerjük egymást. Hívd a többieket is, és futólépésben utánam! Mi az, miért? Ne kérdezősködj, azt hiszem, valami baj lehet, szedjük a lábunkat! Visszaérve tudjuk meg, hogy ellenség közeledik. No, csak jöjjenek! Vezényszavak hangzanak mindenfelé, természetesen suttogva. Előttünk a tisztáson valamiféle mozgást észlelek, mutatom Száraz Jóskának, a másik géppuska kezelőjének. Már a gyakorlatok idején, de az előző napi harcok során is bizonyította, hogy jól képzett géppuskás. Mindig nyugodt és pontosan tüzel. Azonnal beállítja az irányzékot és sűgva jelenti, hogy várja a további parancsot. A többi géppuskás is beméri a célt. Tüzelj! Páľ! Agony! Egyszerre, mintha csak a pokol szabadult volna el, mennydörgésszerűén fut végig az erdöszélen a pokoli lárma. Archívumi felvétel KEDVES OLVASÓINK! Hetente három híres író. költő arcképét közöljük rövid, ismertető szöveggel. A kérdésre adott helyes válaszokat tíz napon belül, a versenyszelvénnyel együtt be kell küldeni a szerkesztőségünkbe. A megfejtők között minden héten két darab 100 korona értékű könyvutalványt sorsolunk ki. Várjuk a megfejtéseket és sok szerencsét kívánunk szórakoztató játékunkhoz. Nobel-díjas indiai költő. Gandhihoz kölcsönös tisztelet fűzte. A II. világháború előestéjén a fasizmus és embertelenség ellen emelte fel figyelmeztető szavát. Költészete szervesen kapcsolódik az évezredes indiai hagyományokhoz. Regényeiben és drámáiban az égető társadalmi problémákkal foglalkozik. Verseit maga fordította angolra. Hatása a modem indiai költészetben egyedülálló. Kérdés: Müvei közül nevezzen meg egyet. A modern francia költészet csodagyereke. Egész életművét mindössze négy év alatt 19 éves koráig alkotta meg. Sokat utazott, egy cirkusszal bejárta Skandináviát. Expedíciókat vezetett Afrikába és itt támadta meg egy trópusi betegség, mely korai halálát okozta. Költészetét maga úgy fogja fel, mint egy látomást. Magyarra többek között Kosztolányi, Babits és Tóth Árpád fordította. Kérdés: Nevezzen meg versei közül egyet. A XX. századi magyar irodalom kiemelkedő egyénisége. Költő, regényíró, műfordító és publicista. Költészete szerencsésen foglalja egybe a szecesszió, a szimbolizmus eredményeit. Regényei mély léleklátásról tanúskodnak. Ugyanez jellemző novelláinak érzelmi és eszmei tartalmára is. Kiemelkedő értéket hordoznak a magyar nyelv tisztasága érdekében született cikkei, írásai. Jelentős műfordítói tevékenységet is folytatott. Kérdés: Művei közül nevezzen meg kettőt. A 20. számú fejtörő nyertesei: Gál Erzsébet Geszte (Hosfová) Kovács Árpádné, Bratislava KOSZTOLÁNYI Dezső (1885- 19881 Arthur RIMBAUD f1854— 1891) Rabindranáth TAGORE (1861-1941) 13
