A Hét 1986/1 (31. évfolyam, 1-26. szám)
1986-06-20 / 25. szám
/ // ELETEBOL ÖNMAGUNKAT ÜNNEPELTÜK Falunk, Zsére (Žirany) három tömegszervezetének. a Csemadoknak, a Nöszövetségnek és a SZiSZ-nek a vezetősége elhatározta, hogy a sok régi szokásból felelevenít egynéhányat. Ezt az elhatározást március 21-én meg is valósították az ifjúsági klubban. Az ünnepi estet Kupacsek Józsefné, a Nőszövetség helyi szervezetének elnöknője, valamint a rendezvény kezdeményezője nyitotta meg. A fonás és a tollfosztás, valamint a legénycíhelés és a legénybiró-választás hagyományát mutatták be a színpadon. A padlásról előkerült öt guzsaly kenderrel, ezek tulajdonosai népviseletben mutatták be a fonást a megtelt ifjúsági klub nézői, főleg a fiatalok előtt. A fonóház háziasszonya Manyuch Emma elbeszélte a fonás megszervezésének részleteit. Elmondta, hogy a költségeket közösen fedezték (pl. a petróleumot), tüzelöfát pedig minden este más lány hozott. Azonfelül a fonóház háziasszonya minden lánytól bizonyos mennyiségű kendert is kapott. így hasznos, de főleg jó szórakozásnak tartotta a fonást a hosszú téli estéken a fiatalság számára. A fonás bemutatása alatt sok érdekes elbeszélést hallhattak a jelenlevők az idősebb generáció emlékezéséből: a rabsicok (orwadászok) életéből, akik a vadhúst dunyha alatt hordták Nyitrára, mintha beteget vittek volna orvoshoz. Végezetül a fonóház háziasszonya elmondta. hogy amikor a fonást végleg elvégezték, akkor a fonóházban bált rendeztek. Az ételekről a lányok, az italokról pedig a fiúk gondoskodtak és ilyenkor reggelig mulattak cigányzene mellett. A tollfosztók háziasszonya, a 70 éves Andrasko Veronika részletezte a tollfosztási szokásokat. A tollfosztóban kötelező volt a mesemondás és az éneklés. Az utóbbi azért is, hogy a fosztok ne hallják a bakter tülkölését és ne tudják meg, hogy hány óra van. így néha éjfélig is fosztották a tollat. Elmondta, hogy bár még ma is van tollfosztás, de ez már más. Valamikor a tollfosztás szerényebb körülmények között folyt. A tollfosztás alatt a rendezvény két legidősebb résztvevője a 79 éves Földesi Ilona és Boncz Veronika Több régi balladát is elénekelt — a fiatalok nagy tetszésére. A műsorban a Csemadok helyi szervezetének éneklőcsoportja is fellépett a 66 éves zenekedvelő Vanyo Gergely vezetésével. így a fiatalok rengeteg feledésbe menő népdalt hallottak. A fosztókat a régi szokásokhoz híven főtt kukoricával és főtt aszalt körtével vendégelték meg. Ezekután még Vanyo Gergely elmondta a legénycíhelés szokását, amit még ö maga is a saját testén tapasztalt. Abban az időben a legények csak akkor járhattak a kocsmába, de főleg a lányokhoz, ha fel voltak cíhelve. A legénycíhelés úgy történt, hogyha a kocsmában vagy a fonóháznál több fel nem cíhelt legényt vettek észre, akkor az idősebb legények bezárták az ajtót és kijelentették, hogy legénycíhelés lesz. Ilyenkor a jelölteknek a megadott mennyiségű italt meg kellett rendelni. Fia ezt nem tették, akkor láncot szereztek, amit a mestergerendára erősítettek, és abba belecsavarták a cihelendőt, és addig forgatták, amíg meg nem ígérte, hogy megrendeli az italt. Fia nem volt hajlandó, akkor tovább forgatták, addig, amíg rosszul nem lett. Aki átesett a legénycíhelésen, az már járhatott a kocsmába és a lányokhoz. A cíheléshez még az is hozzátartozott, hogy a felcíheltnek az idősebb legények közül keresztapát kellett választania, akivel egész haláláig barátságban volt és keresztapának szólította. A rendezvény további pontja a legénybíró-választás szokásainak az ismértetése volt, erről e cikk írója már irt a Hét 12. számában. BENCZ KÁROLY gos Népművészeti Fesztiválon. A? együttesnek sajnos nincs állandó zenekara. Ezért a tánccsoport tagjai olyan fiatal zenészeket szeretnének találni, akik részt vállalnának a csoport további sikeres munkájában. Az együttes hetenként tartja próbáit. Varga Éva Két kép a tavalyi Jókai Napokról Koszorúzás a Felszabadító Tengerész szobránál Jó a műsor, tapsol a közönség Prandl Sándor felvételei . • Szőgyénben (Svodín) évente rendezendő járási dal- és táncünnepélyt a Csemadok Érsekújvári (Nové Zámky) Járási Bizottsága ez idén május 24-én és 25-én tartotta meg. A műsorban a járás legjobb gyermek- és felnőtt népművészeti együttesei, valamint a Melódia '86 járási versenyének győztesei léptek fel. • A könyvvel végzett munka, illetve az irodalomnépszerűsítés keretében a Csemadok Bratislavai Városi Bizottsága által irányított helyi szervezetek az utóbbi hónapokban egyebek között Batsányi Jánosról, Bornemissza Péterről, Ján Hollýról, Czuczor Gergelyről és Tóth Árpádról tartottak előadást; ankétot szerveztek az Irodalmi Szemle szerkesztőivel és Bánffy György előadóművész fellépésével két irodalmi estet tartottak. Az irodalmi rendezvény összesen 511-en vettek részt. A Csemadok Bratislavai Városi Bizottsága azt tervezi, hogy — figyelembe véve a főváros adottságait — a jövőben járási kulturális napokat szervez. • A tagtoborzást a Töketerebesi (Trebišov) járásban dolgozó Csemadok helyi szervezetei is kiemelt feladatnak tekintik. A járás 50 helyi szervezetének taglétszáma az utóbbi hónapokban közel 300 új taggal gazdagodott, s jelenleg összesen 5 504. • Június 7-én és 8-án Krasznahorkán (Krásnohorské Podhradie) járási dal- és táncünnepélyt rendezett a Csemadok Rozsnyói (Rožňava) Járási Bizottsága. Az immár hagyományos rendezvényen a Csemadoknak a járásban dolgozó legjobb dal- és táncegyüttesei és előadói léptek fel. A nagy érdeklődéssel kísért bemutatót — hasonlóan mint az előbbi években — számos külföldi vendég is megtekintette. • Jó barátság, szoros kapcsolat fűzi a Csemadok Rimaszombati (Rimavská Sobota) Járási Bizottságát a Csehszlovák-Szovjet Baráti Szövetség Járási Bizottságához. A két szövetség vezetősége és tagsága kölcsönösen segíti egymást. A Csemadok kulturális együttesei rendszeresen fellépnek a Csehszlovák-Szovjet Baráti Szövetség Járási Bizottsága által szervezett békeünnepségeken és más rendezvényeken. A közelmúltban a szövetség orosz nyelvtanfolyamot szervezett, amelyre a hallgatók zömét a Csemadok biztosította. • A Csemadok a Losonci (Lučenec) járásban is sokrétű kulturális munkát végez. Különösen a, különféle népi együttesek munkáját övezi sok siker. De eredményes a szövetségnek a nyelvművelés, az irodalomnépszerűsités és az ismeretterjesztés területén végzett munkája is. A járási bizottság arra törekszik, hogy a jelenleginél a jövőben színvonalasabbá tegye a jogi propagandát. A háromtagú járási jogi szakbizottság aktivizálása révén emelni akarja az embereket érdeklő jogi kérdésekkel foglalkozó előadások számát. 7
