A Hét 1986/1 (31. évfolyam, 1-26. szám)
1986-06-20 / 25. szám
A CSEMADOK VITA KÖZBEN Utóbb tudtam meg, hogy elsőként szólok hozzá. Debrődi D. Gézának a Tavaszi szél... legutóbbi és legközelebbi évfolyama koncepciójával kapcsolatos vitaindító cikkéhez (Hét, 1986/19. szám). Úgy érzem viszont, hogy a remélhetőleg kibontakozó vita logikai láncát semmiképpen sem bonthatja meg a mondanivalóm, azon egyszerű oknál fogva, mivel írásom tulajdonképpen nem is hozzászólás, inkább helyreigazítás. Helyreigazítás, amit azért érzek szükségesnek, mert a fent említett vitaindító cikkben Debrődi D. Géza hosszasan foglalkozott a rendezvénysorozat legutóbbi országos döntőjével kapcsolatos, Hol maradtak a zoboraljaiak című riportom (Szabad Földműves, 1986/9. szám) állításainak cáfolatával. Cáfolatát pontatlannak és egyoldalúnak tartom; azt azonban külön is szeretném hangsúlyozni, hogy kiigazítására nem a személyem elleni vélt sérelem késztet, hanem a dolgok tárgyilagosabb megvilágításának szándéka. Lássuk sorjában! Debrődi D. Géza szerint hiba volt, hogy az ügyben nem kerestem fel „ ... legalább a területi versenyek zsűrijének elnökét", hogy, úgymond, „átfogóbb képet" kapjak a problémáról. Nyilván elkerülte a figyelmét, hogy a riportban megszólaltatott személyek egyike valamennyi területi döntőn zsűritag volt, s így véleménye bízvást tekinthető mérvadónak. Annál is inkább, mert olyasvalakiről — Méryné T. Margit — van szó, aki közel húsz évig volt a Csemadok néprajzi szakelőadója, s aki jelenleg a Szlovák Tudományos Akadémia néprajzi szakosztályának dolgozója. Igaz, nem ő volt a zsűri elnöke; az elnökhöz való kifejezett utasítás viszont óhatatlanul olyasmit juttat az ember eszébe, mint amikor a beosztott nem nyilatkozhat a főnöke engedélye nélkül, vagy szavának nincs súlya a főnöke szavával szemben . . . Azt hiszem, valamennyien egyre gondolunk. és a véleményünk is hasonló az ilyesmiről. A cáfolat további támadható pontja Debrődi D. Gézának egy — meglehetősen súlyos — műfaji félreértése. A támadott cikk ugyanis nem elemző írás volt, hanem RIPORT, amelyben érintetteket és szakembereket kérdeztem, s ők mondták el véleményüket a témáról; ezeket a véleményeket vetettem papírra, gyakorlatilag kommentár nélkül. Szó sincs tehát az én „következtetéseimről", amelyek „nagyon nagy tájékozatlanságra vallanak"; szakemberek szavait tolmácsoltam. Olyanokét, mint Jókai Mária vagy a már említett Méryné T. Margit, akiket — és ebben remélem egyetértünk — a legnagyobb rosszindulattal sem lehet tájékozatlansággal vádolni a témában. Annál megdöbbentőbb viszont, hogy a vitaindító cikk szerzője „a néphagyományokban leggazdagabb magyarlakta tájegységihez — amely polémiánkban világosan és egyértelműen Zoboralját, mint etikai tájegységet jelenti — sorolja Nagycétényt (Veľký Cetín), sőt — idézek a cikkből: „Ehhez a vidékhez tartozik Nagykér (Milanovce) is ... " Nem visszadobott labda, nem is szónoki a kérdés, hanem önként adódik: nem ez a tájékozatlanság ... ? Örülök viszont, hogy legalább néhány dologban egyetértünk. Abban például, hogy helytelen volt egy kitüntetés ürügyén, volt légyen az bármilyen, kizárni a tavalyi versenyből a hagyományőrzőket. Más dolog a kitüntetés és megint más a verseny. Abban hál'istennek szintén egy véleményen vagyunk, hogy a hagyományőrző és a hagyományápoló kategóriák megszüntetése sem volt szerencsés ötlet. És ha a rendezvénysorozat legutóbbi évfolyamának utóhangjai alapján valamit „alapvető kérdésnek" lehet tekinteni, hát ezeket bízvást. Sőt: ELSŐSORBAN ezeket lehet. S mint azt végső soron a vitaindító cikk fő mondanivalója is bizonyítja, a megoldásukban, a tanulságokat leszűrve, jó irányt vettünk. Remélem, hogy ezen az úton haladunk tovább. VASS GYULA TUDÓSÍTÓINK ÍRJÁK Sikeres bemutató Régi dicsőségből vetett, meleget és fényt termő ágyában sokáig aludta csipkerózsika álmát a Csemadok sajógömöri (Gemer) szervezete. E tavaszon végre felébredt! Hogyan is történt? Az évzáró taggyűlésen a felújított vezetőség első számú feladatául azt tűzte ki, hogy életre keltse a szép hagyományokra visszatekintő színjátszó csoportot. A lelkesedés ezúttal nemcsak szalmaláng volt, hanem termékeny tüzként eggyé kovácsolta mindazokat, akik még szívügyüknek tekintik a műkedvelő színjátszást. Három hónapig tartó szorgalmas próbák után március 29-én a hazai igényes közönség előtt nagy sikerrel mutatták be Farkas Géza: Iglói diákok c. zenés daljátékát. Azóta már elkezdődött a szintén „hagyományos" tájolás is. Április 12-én Csoltó (Čoltovo) község lakosságát szórakoztatták a négy felvonásos, színes előadással. Hogy kik a siker kovácsai? Nehéz lenne sorrendet felállítani, mégis néhány nevet feltétlen meg kell említsünk. Lóczy László, a Csemadok helyi szervezetének elnöke. Száraz István, a Csemadok zenekarának vezetője, Csernok István szereplő-rendező és segítőtársa Szabó Erzsébet. Antal Pálné, a helyi szervezet titkárnője és a darab súgója. A sikeres szereposztásban nagyszerűen megállta a helyét Lóczy István és felesége, továbbá Juhász Kálmán, Lóczy Tibor, Gombos István, Schiller Pál, Gergely István, Lóczy György, Bodnár István, Lóska István, Németh István, Gubo László, és a majálist megelevenítő SZISZ-tagok. A díszletek körül Lóczy Györgyné, Csala György és Gergely Béla szorgoskodtak. G. Kovács István Korszerű épületben Februárban adták át Bussán (Bušince) rendeltetésének a több mint 5 millió korona beruházással „Z" akcióban felépített művelődési házat. E gyönyörű korszerű épületben helyet kapott — természetesen — a Csemadok helyi szervezete is, így lehetőség nyílt a klubélet kialakítására. A húsz férőhelyes helyiségben megkezdődött a klubmunka. A CSKP 65. évfordulója a XVII. kongresszus, valamint a választások bőséges lehetőséget kínálnak az aktív tevékenységre, elsősorban a propagandára és a politikai agitáció elmélyítésére. Ennek jegyében folyik az az előadássorozat, mely a békeharccal és a nemzetek baráti együttműködésével foglalkozik. Elhangzott már a szocialista választások jelentőségéről és a bűnözés megelőzésének fontosságáról szóló jogi előadás is. Vámos Gézáné Sportol az asszony A főszerepeket Géczi Gabriella és Balogh József játszotta Fotó: Molnár János A királyhelmeci (Kráľ. Chlmec) művelődési központ színjátszói május 16-án mutatták be nagy sikerrel Tabi László zenés vígjátékát három felvonásban, négy képben. A főszerepet Balogh József, a feleség szerepét Géczi Gabriella játszotta. Kovalszki Gedeon zenetanárt Szabó Lajos, Éva lányát Popália Irén személyesítette meg. Jukics Gyuszi ökölvívót Papp Ferdinánd, Röszkei Ervin sportrendezőt pedig Bodnár Péter alakította sikeresen. Franciska házvezetőnő szerepében Tóthné I. Erzsébet nyújtott jó teljesítményt. Csóti sportújságírót Pribék Bertalan személyesítette me9 Demjén Ferenc Hetenként egyszer A Csemadok Rozsnyói (Rožňava) Helyi Szervezetének kb. 920 tagja van Munkájuk irányítója a 20 tagú vezetőség, amely előre kidolgozott terv alapján szervezi a kulturális és politikai tevékenységet. Minden hónap első csütörtökjén találkoznak. A helyi szervezet munkájának népszerű formája a klubtevékenység. A felnőttek Éva-klubja hetenként tartja öszszejövetelét. Itt ismeretterjesztő előadásokat szerveznek és sikeres munkát végeznek az irodalomnépszerűsités terén is. A fiatalok jelentős része a Búzavirág néptáncegyüttes tagja. Ez a csoport már nagyon sok szép sikert ért el, és sok örömöt szerzett a Csemadok helyi szervezetének. Ebben az évben szeretnének részt venni a zselizi Orszá-6
