A Hét 1986/1 (31. évfolyam, 1-26. szám)

1986-06-06 / 23. szám

. .. A virág szeretete egyidős az emberrel. A múlté már az a szemlélet, amely a virágot fényűzésnek, luxusnak tekintette. Napjaink­ban a virágból készült Ízléses összeállítások már-már művészi értékkel díszíthetik kör­nyezetünket. Nincs is szégyenkeznivalónk a hazai virágvásárlás alakulását tekintve. Igaz, nagyságában elmarad még nemegy külföldi ország virágvásárlási, ajándékozási hajlandó­ságától, ám így is többszöröse a másfél-két évtizeddel ezelőttinek. Például a mindeddig legkedveltebb szegfű éves forgalma nálunk több mint 150 millió szál; a statisztikák szerint pedig évente és személyenként több mint száz koronát költünk virágra. Érthető hát, ha ennek megfelelően a hazai virágkíná­lat is igyekszik mind gazdagabb választékot nyújtani. HALÁLOS ILLAT A legrégebben megkedvelt virágok egyike a napjainkban ugyan nem nagy becsben tar­tott pipacs lehetett. Legalábbis erre lehet következtetni abból, hogy egy fáraófeleség több mint háromezer évre becsült sírjában pipacsmaradványokat fedeztek fel ... A vi­rágtörténelem legősibb följegyzései viszont a lótuszt, vagyis az Egyiptomban, Indiában és a trópusi vidékeken élő vízi tündérrózsát, valamint az általunk ismert „hagyományos" rózsát említik. Erről tesznek bizonyságot a piramisok hieroglifái is. Csoda hát, ha a „szépnek ihletett aposto­lai" : a költők ősidők óta lelkesedtek a rózsá­ért? És az ókor rózsadicsőítése — a közép­koron át — a mai napig folytatódik ... Goet­he a legtökéletesebb alkotásnak minősítette a rózsát, az egyszerű halandók pedig — a rózsák iránti elragadtatásukban — egyene­sen isteni eredetűnek tartották. Valószínű, hogy innen ered az a hagyomány, miszerint manapság sem szokás más virággal bokrétá­ba kötni. A virágválaszték nemesebb fajtáinak sorát folytatva: kecses virágunk a fehér liliom. Jellemzőnek tartott fehér színével válhatott az ártatlanság virágává, és lett egyúttal a tisztaság — ä szüzesség — jelképe is. Ked­­veltségét erős illatának, királyi küllemének és tartósságának köszönheti. Goethe szerint: ha a rózsa kiveszne, ő lenne a virágok királynője ... A múló századok során azon­ban az a hit is elterjedt róla, hogy zárt szobában nem ajánlatos hosszú időn át liliomot tartani, mert erős, bódító illata mér­gezőnek bizonyulhat. ITT A GERBERA A virágbirodalom újabb keletű előkelőségei kétségkívül az orchideák. E trópusi eredetű virágok egzotikus szépségükkel tűnnek ki. Az, ami szín, alak, pompa Vagy illat dolgában az egyes virágoknál külön-külön van jelen, az orchideákban együtt is fellelhető. Mintha némi szeszélyességgel alkotta volna meg őket a természet. Egyikük bizarrabb, csodá­latosabb a másiknál. Európai térhódításuk nem régi keletű. Századunk elejéig a botani­ka és a kertészet tudománya alig tudott pontos részleteket róluk, s kezdetben csak a • TŰNŐDÉSEK EGY KIÁLLÍTÁS VIRÁGAIRÓL • FLÓRA '86 vagyonos virágkedvelök gyönyörködtetésére szolgáltak. Igazi népszerűségük Angliában kezdődött, s az orchideák különböző fajtái csupán az utóbbi esztendőkben váltak ná­lunk is virágüzleti forgalomban kapható virá­gokká. Akárcsak a távol-keleti krizantém, a gerbera is, ez a zimankós idővel is dacoló szép növény, amelynek számon sem tartható változata kapható már nálunk is. Hasonló­képpen a Flóra '86 virágkiállításon tapasztal­tam azt is, hogy továbbra is rendkívül köz­kedvelt a szegfű. Szó ami szó, az idők folyamán már sok virághoz lettek hűtlenek a divat hóbortjait követő virágkedvelök, ám a szegfű megmaradt kedvencnek. Pompás alakja, nagysága, színgazdagsága, illata és tartóssága miatt mindenkor elsőrendű vá­gott virágnak számít. Ezen az sem változtat, hogy időközben olyan újabb virágszépségek tűntek fel, mint az imént említett gerbera, vagy a frézia és a méltán népszerű alsztro­­méria .. . VIRÁGKULTÚRA '86 A kiállítási termek bejáratai előtt tolongás van, de benn, a virágok között csend és varázslat. És bódító illatok zöld, bordó, sár­ga, fehér és más színekben. A zárt üvegpavilonokban a szabad termé­szet csodái ismétlődnek meg kicsiben: tarka virágcsoportok váltakoznak képzeletbeli ré­tekkel, nagykelyhü tulipánok trópusi páfrá­nyokkal; a csarnokokban szökőkutak, ta­vacskák, szobrok és változatos formájú vi­rágcsodák alkotnak sajátos együttest... Az ember elnézi mindezt, s közben egyre job­ban rádöbben, hogy egyetlen szál virágban mennyi szépség és figyelmesség rejlik. S persze szerelem is! Mert akárcsak a szerelem, a zöldellő fale­vél meg a húsos szirmú, hamvas virág is — közkincs! MIKLÓSI PÉTER Fotó: Kontár Gyula India asszonyai henna leveleiből készí­tett festékkel szépítkeznek évszázadok óta. Különös jelentőséget tulajdonítanak a test különböző részeire festett motívu­moknak. A henna őrölt leveléből készí­tett citromlével, pár csepp cukorvízzel, parafinolajjal elegyített pasztaszerű vö­rös kenőével festett motívumok szépek, hasznosak, ráadásul tartósak is, hiszen három hétnél tovább ott maradnak alko­tójuk tenyerén. Rövidesen a nagyközönség is megte­kintheti a szófiai Nemzeti Múzeumban a Rogozen nevű falucskában föllelt trák kincseket. A százhatvanöt darabból álló, az i. e. V. és IV. századból való remekmí­vű ezüst kancsókból, tálakból, kupákból álló gyűjtemény új elemekkel gazdagítja ismereteinket a trákok eredetéről, vallá­sáról. Ivan Szavov traktoristát a véletlen vezette a kincsek rejtekhelyére: vizesár­kot ásott kertjében, amikor szerszámá­nak éle beleütközött az ezüstedénybe. A túzok a legnagyobb európai madár, amely nálunk már csak a Csallóközben és a Mátyusföld egyes részein található. Dísze faunánknak, vigyázzunk rá, hogy az utánunk jövők is láthassák. 8

Next

/
Thumbnails
Contents