A Hét 1986/1 (31. évfolyam, 1-26. szám)
1986-06-06 / 23. szám
. .. A virág szeretete egyidős az emberrel. A múlté már az a szemlélet, amely a virágot fényűzésnek, luxusnak tekintette. Napjainkban a virágból készült Ízléses összeállítások már-már művészi értékkel díszíthetik környezetünket. Nincs is szégyenkeznivalónk a hazai virágvásárlás alakulását tekintve. Igaz, nagyságában elmarad még nemegy külföldi ország virágvásárlási, ajándékozási hajlandóságától, ám így is többszöröse a másfél-két évtizeddel ezelőttinek. Például a mindeddig legkedveltebb szegfű éves forgalma nálunk több mint 150 millió szál; a statisztikák szerint pedig évente és személyenként több mint száz koronát költünk virágra. Érthető hát, ha ennek megfelelően a hazai virágkínálat is igyekszik mind gazdagabb választékot nyújtani. HALÁLOS ILLAT A legrégebben megkedvelt virágok egyike a napjainkban ugyan nem nagy becsben tartott pipacs lehetett. Legalábbis erre lehet következtetni abból, hogy egy fáraófeleség több mint háromezer évre becsült sírjában pipacsmaradványokat fedeztek fel ... A virágtörténelem legősibb följegyzései viszont a lótuszt, vagyis az Egyiptomban, Indiában és a trópusi vidékeken élő vízi tündérrózsát, valamint az általunk ismert „hagyományos" rózsát említik. Erről tesznek bizonyságot a piramisok hieroglifái is. Csoda hát, ha a „szépnek ihletett apostolai" : a költők ősidők óta lelkesedtek a rózsáért? És az ókor rózsadicsőítése — a középkoron át — a mai napig folytatódik ... Goethe a legtökéletesebb alkotásnak minősítette a rózsát, az egyszerű halandók pedig — a rózsák iránti elragadtatásukban — egyenesen isteni eredetűnek tartották. Valószínű, hogy innen ered az a hagyomány, miszerint manapság sem szokás más virággal bokrétába kötni. A virágválaszték nemesebb fajtáinak sorát folytatva: kecses virágunk a fehér liliom. Jellemzőnek tartott fehér színével válhatott az ártatlanság virágává, és lett egyúttal a tisztaság — ä szüzesség — jelképe is. Kedveltségét erős illatának, királyi küllemének és tartósságának köszönheti. Goethe szerint: ha a rózsa kiveszne, ő lenne a virágok királynője ... A múló századok során azonban az a hit is elterjedt róla, hogy zárt szobában nem ajánlatos hosszú időn át liliomot tartani, mert erős, bódító illata mérgezőnek bizonyulhat. ITT A GERBERA A virágbirodalom újabb keletű előkelőségei kétségkívül az orchideák. E trópusi eredetű virágok egzotikus szépségükkel tűnnek ki. Az, ami szín, alak, pompa Vagy illat dolgában az egyes virágoknál külön-külön van jelen, az orchideákban együtt is fellelhető. Mintha némi szeszélyességgel alkotta volna meg őket a természet. Egyikük bizarrabb, csodálatosabb a másiknál. Európai térhódításuk nem régi keletű. Századunk elejéig a botanika és a kertészet tudománya alig tudott pontos részleteket róluk, s kezdetben csak a • TŰNŐDÉSEK EGY KIÁLLÍTÁS VIRÁGAIRÓL • FLÓRA '86 vagyonos virágkedvelök gyönyörködtetésére szolgáltak. Igazi népszerűségük Angliában kezdődött, s az orchideák különböző fajtái csupán az utóbbi esztendőkben váltak nálunk is virágüzleti forgalomban kapható virágokká. Akárcsak a távol-keleti krizantém, a gerbera is, ez a zimankós idővel is dacoló szép növény, amelynek számon sem tartható változata kapható már nálunk is. Hasonlóképpen a Flóra '86 virágkiállításon tapasztaltam azt is, hogy továbbra is rendkívül közkedvelt a szegfű. Szó ami szó, az idők folyamán már sok virághoz lettek hűtlenek a divat hóbortjait követő virágkedvelök, ám a szegfű megmaradt kedvencnek. Pompás alakja, nagysága, színgazdagsága, illata és tartóssága miatt mindenkor elsőrendű vágott virágnak számít. Ezen az sem változtat, hogy időközben olyan újabb virágszépségek tűntek fel, mint az imént említett gerbera, vagy a frézia és a méltán népszerű alsztroméria .. . VIRÁGKULTÚRA '86 A kiállítási termek bejáratai előtt tolongás van, de benn, a virágok között csend és varázslat. És bódító illatok zöld, bordó, sárga, fehér és más színekben. A zárt üvegpavilonokban a szabad természet csodái ismétlődnek meg kicsiben: tarka virágcsoportok váltakoznak képzeletbeli rétekkel, nagykelyhü tulipánok trópusi páfrányokkal; a csarnokokban szökőkutak, tavacskák, szobrok és változatos formájú virágcsodák alkotnak sajátos együttest... Az ember elnézi mindezt, s közben egyre jobban rádöbben, hogy egyetlen szál virágban mennyi szépség és figyelmesség rejlik. S persze szerelem is! Mert akárcsak a szerelem, a zöldellő falevél meg a húsos szirmú, hamvas virág is — közkincs! MIKLÓSI PÉTER Fotó: Kontár Gyula India asszonyai henna leveleiből készített festékkel szépítkeznek évszázadok óta. Különös jelentőséget tulajdonítanak a test különböző részeire festett motívumoknak. A henna őrölt leveléből készített citromlével, pár csepp cukorvízzel, parafinolajjal elegyített pasztaszerű vörös kenőével festett motívumok szépek, hasznosak, ráadásul tartósak is, hiszen három hétnél tovább ott maradnak alkotójuk tenyerén. Rövidesen a nagyközönség is megtekintheti a szófiai Nemzeti Múzeumban a Rogozen nevű falucskában föllelt trák kincseket. A százhatvanöt darabból álló, az i. e. V. és IV. századból való remekmívű ezüst kancsókból, tálakból, kupákból álló gyűjtemény új elemekkel gazdagítja ismereteinket a trákok eredetéről, vallásáról. Ivan Szavov traktoristát a véletlen vezette a kincsek rejtekhelyére: vizesárkot ásott kertjében, amikor szerszámának éle beleütközött az ezüstedénybe. A túzok a legnagyobb európai madár, amely nálunk már csak a Csallóközben és a Mátyusföld egyes részein található. Dísze faunánknak, vigyázzunk rá, hogy az utánunk jövők is láthassák. 8
