A Hét 1986/1 (31. évfolyam, 1-26. szám)
1986-05-30 / 22. szám
KÜLDETÉSÜNK A VILÁGON Régi település, sok hívatlan vendég megfordult itt. Legnevesebbként a kvádok ellen hadjáratot vezető Marcus Aurelius császár, időszámításunk 173. esztendejében, aki bényi pihenőjében írta meg Elmélkedéseinek az első könyvét. Legelrettentőbbként a tatár, majd a török, akik 132 esztendeig itt felejtkeztek, s a pasának állítólag minden tetszett a faluban, csak az asszonyok szoknyája nem. — Szépek ezek a menyecskék — mondta —, csak hát ezek a hosszú szoknyák bántják a szememet. — Ezen ne múljon, súgtak össze a menyecskék, és kurtítottak a szoknyájukon, így lett Bényből a kurta szoknyás falvak egyike. — Kéménddel, Kőhídgyarmattal, Barttal, Kisgyarmattal, Pálddal és a századfordulóig Kicsinddel együtt — sorolja fel nagy hirtelen valaki. Ez a kurta szoknyás viselet aztán a cipésziparág felvirágzására is hatással volt, hiszen a pasa megjegyzése nyomán keletkezett népviselethez csörgő, csikorgó piros csizma illett, nem véletlen tehát, hogy készítésének Bény lett a központja. Egy időben legalább tíz cipésze volt a falunak, akik a hely- és környékbelieknek dolgoztak. Azóta a viselet lekerült a lányokról, menyecskékről, már csak az öregasszonyok ragaszkodnak hozzá, meg a bényi folklór- és néptánccsoport tagjai, de erről majd később. Egyelőre maradok a falunál, amely három körsáncával, kéttornyú templomával, templomkerti rotundájával (mind a kettő műemlék) régmúlt időkre emlékeztet. Bény most a Zseliz (Želiezovce) felé irányuló autóúti forgalom színhelye, a közel- vagy a régmúltban viszont kikötője és fogadós csárdája volt. Zsamovicétől egy napi járásra volt a falu a Garamon, a tutajosok itt szálltak meg. A Monarchiában egészen Pestig úsztatták a fát. Három vízimalma is volt Bénynek, a környékről idehordták őrölni a gabonát, meg évente három vására is, s ezeket az országos naptárakban is feltüntették, a Republikában például morva kereskedők gyakran mutatkoztak itt. A Garam-parti földeken a zöldségtermesztés szintén régi keletű. A bényi vasútállomásról 7—15 vagon zöldséget szállítottak el naponta. A falu körsáncai többféle értelmezésre adnak okot. Van olyan feltevés, hogy más-más időben és szükségből keletkeztek, hasonlóan a bényi házakhoz, amelyek régi parasztházak, manzárd- és lapostetösek. De akármilyen is a ház, a falu menyecskéi több gyermeket szülnek bele. Kettőt-hármat átlagosan. Az 1630 lakosú község óvodájában hatvan gyermek nyitogatja szemét és értelmét a világra, az I—IV. osztályos magyar tanítási nyelvű iskolában pedig nyolcvankét tanuló készül a holnapra. Ebben a faluban sokan járnak az iskolai ünnepélyekre. Az óvodások és iskolások műsora teltház előtt folyik. Bény évről évre egy egész osztályra való gyermeket állít ki a Kéméndi (Kamenín) Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskolának. Itt még élnek a disznótoros és névnapi összejövetelek, az eljegyzési és lakodalmi szokások, Bényröl nem állíthatná senki, hogy ott már nem járnak össze az emberek, halottak napján a temetőben találkoznak, ott ismergetik egymást. Ha Marcus Aurelius császár feltámadna és 4
