A Hét 1986/1 (31. évfolyam, 1-26. szám)
1986-05-23 / 21. szám
A CSEMADOK A SZÉP SZÓ EREJÉVEL A Madách Könyvkiadó kiállításának egy részlete HAGYOMÁNYTEREMTÉS A Komáromi járás eddig azon kevés járások közé tartozott, ahol járási méretű irodalmi-kulturális rendezvénysorozat nem volt. Az 1986-os évre szóló munkaterv összeállításánál viszont, más járások ilyen jellegű rendezvénysorozatainak jó példájára építve, a Csemadok járási bizottsága betervezte a járási irodalmi és kulturális napok rendezvénysorozat megszervezését is. Mégpedig úgy, hogy annak ideje (február 20. — március 22.) nagyjából egybeessen a márciusi könyvhónappal, s hogy gerincét, más kulturális rendezvények mellett elsősorban az irodalomnépszerűsítő akciók képezzék. A sorozat nyitórendezvénye a helyi művészeti népiskola rajzszakos növendékeinek munkáiból rendezett tárlat megnyitója volt, mely kiállítás a Csemadok Galériájában nyitva tartott a rendezvénysorozat egész ideje alatt. A további járási szintű rendezvények a Melódia '86 országos táncdalverseny döntője, a vers- és prózamondók járási versenye, a CSKP megalakulásának 65. évfordulója tiszteletére meghirdetett országos irodalmi-történelmi vetélkedő járási döntője s a kisszínpadok járási versenyei voltak. E rendezvények mellett még találkozhattak az olvasók egy Hét-ankét keretén belül a lap főszerkesztőjével és szerkesztőivel, s a Csemadok Galériában a már előbb említett képzőművészeti tárlat anyagával övezve egy reprezentatív Madách-könyvkiállítást is megnézhettek az érdeklődők. A felsorolt járási méretű rendezvények mellett ebben az időszakban mintegy harmincöt helyi szintű rendezvény is megvalósult a járásban. Ezek döntő többségét az író-olvasó találkozók és könyvkiállítások tették ki a járásban, de volt néhány művészeti, népművészeti jellegű rendezvény is. A huszonegy író—olvasó találkozón és dedikációs esten Szőke Józseffel, Duba Gyulával, Zalabai Zsigmonddal, Szénássy Zoltánnal, Lovicsek Bélával, Nemeskürti Istvánnal és Gyimesi Györggyel találkozhattak az olvasók. A járás harminckilenc helyi szervezete közül mintegy húsz vállalt részt a rendezvénysorozat megvalósításában. Ami igen örvendetes : mellettük több alap- és középiskola is bekapcsolódott a megvalósításba, s a járási versenyek a járási népművelési központ közreműködésével valósultak meg. Saját tapasztalatok híján a Csemadok járási bizottsága részben pedig a járás kulturális arculatához igazodva valósította meg ezt az első, kísérleti jellegű rendezvénysorozatot, amelyet ezúttal még név nélkül, csak a járás határain belüli előzetes propagációval rendeztek meg. Ám már az első közvetlen észrevételek és visszajelzések alapján is elmondható, hogy kellő létjogosultsága van ebben a járásban is az ilyen jellegű rendezvénysorozatnak, s hogy a kísérleti jelleg ellenére is kirajzolódtak már annak első, jellegzetes vonásai. S ha a jövőben méltó nevet kap a rendezvény, néhány társrendezőt még szorosabb együttműködésbe sikerül bevonni, s ha kellő előkészítés után sikerül a rendezvényt bekapcsolni az országos vérkeringésbe, biztosak lehetünk abban, hogy jellemző vonásai még markánsabbá válnak. NÉMETH GYULA A szerző felvétele Amikor egy április végi szombat délután ismét felgördült a függöny a vágai (Váhovce) művelődési ház színpadán, nem egyszerűen előadták Moliére Dandin György című színművét, hanem ezzel ünnepelték — előtte virággal és Emléklappal köszöntve az arra érdemesülteket — a vágai színjátszás kezdetének hatvanadik évfordulóját. — Bizony régen volt — beszél a múltról ünnepi köszöntőjében Juhász Aladár pedagógus, a Csemadok helyi szervezetének elnöke —, amikor az új tanító megérkezésére várt a falu. Az izgatott várakozás nem volt hiábavaló. Az érkező tanító, Knef József, örökre beírta nevét a falu történelmébe. Személyéhez kapcsolódik a színjátszás kezdete és a tüzoltószervezet megalakítása Vágán. — Miért van szükség az embereknek színházra ? — teszi fel a szónoki kérdést Juhász Aladár, és meg is válaszolja. — Azért, hogy összevesse saját életét a máséval. így volt ez hatvan évvel ezelőtt is, amikor Knef József kiválogatta a volt tanulók közül azokat, akikben már gyerekkorban felismerte a tehetséget. A mai hetven-nyolcvanévesek még emlékeznek a szigorú, de tiszteletet érdemlő tanítóra. Hamarosan Király Mária tanítónő, a kedves Mici néni is a „fáklyavivök" közé állt. Egymást követték a bemutatók. Az utánpótlással sem volt gond, az iskolások mesejátékokat játszottak. Már gyermekkorban megszokták a színpadi szereplést, felnőttkorban sem voltak meg nélküle. A világháború, a történelmi forgószél, tizenkét évre elhallgattatta Thália itteni papjait. Kevéssel azután, hogy 1949-ben megalakult a Csemadok helyi szervezete, újjászületett a színjátszás is. Józsa Ist• Az elmúlt két évben a Csemadok a Rimaszombati (Rimavská Sobota) járásban összesen 20 író-olvasó találkozót szervezett. A csehszlovákiai magyar írók részvételével megtartott író-olvasó találkozókon összesen 1 122 személy vett részt és 38 500 korona értékben adtak el könyvet. • Műsorával a nézők ezreinek szerzett már sok kedves emléket a Csehszlovákiai Magyar Tanítók Központi Énekkara és a Szőttes. A Csemadok Központi Bizottságának együttesei az ének- és ván vezetésével megalakult az ifjúsági színjátszó csoport. 1951-ben már második lett a színjátszók járási seregszemléjén. A következő évtizedben 15 darabot mutatott be Vágán. Ismét két tanító: Kertész Edit és Szolgai Szilveszter irányította a munkát. Kettejüknek köszönhető, hogy tovább élt a színjátszás szerepe. Bár két színjátszó csoport is működött a faluban, szereplésük, versengésük sohasem fajult ellenségeskedéssé. Az akkor játszó emberek családjából nőttek fel a mai színjátszók. Kertész Edit és Szolgai Szilveszter után, 1960-ban új fejezet kezdődött a vágai színjátszás történetében. Egyesült a sportszervezet és a Csemadok helyi szervezetének színjátszó csoportja, a vezetést egy lelkes műkedvelő, Majernyík István vállalta. 1968-ig vezette a közös színjátszó csoportot. A hetvenes évek a nagy változások ideje volt. Az új művelődési ház átadásával új távlatok, új lehetőségek nyíltak nemcsak a színjátszás, hanem az egyéb népművelői munka előtt is. Az ifjúsági szervezetben Dudás Vilmos alakít színjátszó csoportot, s ma már ismét két csoport működik a faluban. A Csemadok helyi szervezetének színjátszóit Zsigó Ferenc és Forró Anna vezeti. Kettőjüket és a színjátszó csoportot az ünnepségen a Csemadok Központi Bizottsága a Csemadok érem arany fokozatával tüntette ki. — Az utánpótlás nevelése az amatőr színjátszásban is nagyon fontos — mondta ünnepi beszéde végén az elnök. — Az iskolai színjátszás után a gyermekszereplőkből sikeres amatőr színjátszók lesznek. Szükség van lelkes pártfogókra, díszlet- és jelmezkészítőkre, súgóra, világosítóra. Ők éppen olyan fontosak, mint a színpadi szereplők. Szeretnénk állandó tagságú szereplőtánckultúra kiemelkedő képviselői. A Csehszlovákiai Magyar Tanítók Központi Énekkara az elmúlt három évben összesen 24 önálló koncertet adott és 14-szer lépett fel különböző központi rendezvényeken. A Szőttes népművészeti együttes évente átlag 25-szőr lép fel egész estét betöltő műsorral. Ezenkívül rendszeresen szerepel a járási, a körzeti és az országos dal- és táncünnepélyeken és más jellegű bemutatókon. Jó munkája elismeréseképpen a Csehszlovákiai Magyar Tanítók Központi Énekkara tavaly megkapta a Kiváló Munkáért állami kitüntetést. • Az irodalomnépszerűsítők központi szemináriumát a Csemadok Központi Bizottsága Losoncon (Lučenec) a Kármán József Irodalmi és Kulturális Napok keretében rendezte meg. A szemi-6
