A Hét 1986/1 (31. évfolyam, 1-26. szám)

1986-05-16 / 20. szám

bővíteni. Az orvosi ellátás jó. Van körzeti orvos, gyermekorvos, két fogász, hetente kétszer nőgyógyász rendel a faluban, a gyógyszer helyben kiváltható. Egyetlen kí­vánsága van a falunak, hogy legyen ismét orvosi ügyelet. Háromezer hatszáz ember közül — ennyi a lélekszámúnk — mindig akad olyan, akinek éppen szombaton vagy vasárnap van szüksége sürgős orvosi ellátás­ra. Szerencsére nem mindenki beteg. Autója­vító és lakatosmühely előtt haladunk el. He­­gesztöpisztoly kék fénye villog a szemünkbe. — Az öreg iskolából alakítottuk. Nemcsak a mi lakosaink, hanem a környékbeliek is idejárnak. A másik öreg iskolából bútorüzle­tet és nyugdíjas klubot alakítottunk. Nyugdí­jasainkról sok szeretettel gondoskodunk. A mi falunkban van járási viszonylatban a leg­több nyugdíjas. A klubjuk nagyon szép, he­tente kétszer tart nyitva. Az étkezést a ven­déglővel közösen oldottuk meg. A napi egy­szeri meleg étel a gondozószolgálat jóvoltá­ból azokhoz is eljut, akiknek nehezére esik a járás, akik ágyhoz kötöttek. Hálából a nyug­díjasok azok, akire a faluszépités során min­dig támaszkodhatunk. A faluvégi nagy par­kot ök tartják rendben. — Azt, ahol sárga virágjával vidáman inte­get az aranyesö? — Igen, azt, és ahol a kerítést az ifjúság festette újra. Lám, nemcsak a fontos és kevésbé fontos dolgok, hanem a tömegszer­vezetek között sem lehet határt húzni. — Ha minden öreg iskolát átalakítottak, hol tanulnak a gyerekek? — A kétemeletes új iskolában. Itt minden volt, csak tornaterem nem. Hát építettünk. Önsegélyesen, „Z"-akcióban. Be is kapcso­lódott az egész falu. A társadalmi munka szervezésénél sokat segítettek a képviselők és a tömegszervezetek. Nekem megsúgták azt is, hogy az építke­zés három éve alatt Varga Árpád kevés hétvégét töltött családja körében, lévén ő az építkezési felügyelő. Az odafigyelés meghoz­ta a gyümölcsét, helyére került az utolsó parketta is. A sportfelszerelés beszerelése után szép, tágas teremben edződik a negye­­di ifjúság. — Az elöregedés ellen fogja védeni a falut az a szerződés, — tájékoztat Szabó Andor, az igazgató —, amelyet most fogalmaz a helyi földműves-szövetkezet vezetősége és az iskola igazgatója. Ennek alapgondolata, hogy mezőgazdasági szakembereket nevel­jenek a falu szülötteiből. A faluért, a jövőért, az ifjúságért érzett és vállalt felelősség hatja át ezt a gondolatot. Nem hiába tanácstag az iskolaigazgató és egyben az ifjúsági és gyermeknevelési bi­zottság elnöke. A Nemzeti Front helyi szer­vezetének az élén is pedagógus áll: Barta Tibor igazgatóhelyettes látja el a titkári teen­dőket. Még két pedagógus kapott helyet a képviselőjelöltek listáján: Szabó Éva és Bitter Jolán. A polgári ügyek testületében is peda­gógus — Szabó József — végez kitűnő munkát. Mindez és a falu egész arculata, a már elvégzett munka és a jövő feladatok várható megvalósítása azt igazolják, hogy a falu vezetői megérdemelték és ma is megér­demlik a lakosság bizalmát. Munkájukat a felsőbb állami vezetés kormánykitüntetéssel jutalmazta. Az elismerésből egy-egy fénysu­gár minden olyan negyed! lakosra jut, aki akár társadalmi munkával, akár pénzért, akár csak úgy jókedvéből tett valamit azért, hogy létrejöjjön az a huszonötmillió koronás érték, amelyet az elmúlt ötéves terv ideje alatt a faluban megalkottak. FISTER MAGDA Fotó: KONTÁR GYULA Mint a legtöbb múzeumban, a prá­gai Klement Gottwald Múzeumban is csend és nyugalom fogadja a látogatókat. A kiállí­tási termekben látható dokumentumok a munkás- és kommunista mozgalom fejlődé­sét, a szociális és politikai elnyomás ellen, az igazságért, a társadalmi felemelkedésért, a dolgozó nép jobb életéért folytatott küzdel­met, a szocialista építés során elért sikereket fejezik ki. Egyben szemléltetően érzékeltetik, hogy a 65 éves CSKP megalakulását nehéz év§k, hosszú ideig tartó fejlődési folyamat előzte meg. E folyamatban a cseh, a szlovák és a mai Csehszlovákia területén élő nemze­tiségek proletariátusa felnőtt, megerősödött, gazdag tapasztalatokra tett szert és magá­évá tette a forradalmi cselekvés vezérvona­lát: a marxista—leninista tanítást. A kapitalista fejlődés a cseh-morva or­szágrészben a XVIII. század derekán, a szlo­váklakta területeken viszont csak egy évszá­zaddal később indult meg. A munkásosztály azonban előbb-utóbb itt is, ott is kialakult, megerősödött és elérkezettnek látta az időt, hogy megalakítsa forradalmi szervezetét: a kommunista pártot. A csehszlovákiai munkásmozgalom már korábban önállósult balszárnya a Prágában 1921. május 14-e és 16-a között tartott kongresszusán mondta ki, hogy megalakítot­ta Csehszlovákia Kommunista Pártját. Az alakuló kongresszus előestélyén, 1921. má­jus 14-én, a Rudé právo Így méltatta a történelmi jelentőségű tanácskozást: „Kö­szöntünk benneteket: Benneteket, kong­resszusi küldöttek, a csehszlovák munkásság képviselői, akik ebben a történelmi pillanat­ban eljöttetek, hogy korunk általános zűrza­varában kimondjátok a világos proletár szót, hogy szabadító fényt verssetek a komor szürkületbe, hogy minden köztük és bennük élő szépnek és nagynak szilárd, törvényszerű formát adjatok. A következő korok történel­mét határozzátok meg.” A pártnak a megalakuláskor 350 ezer tagja volt. A Közép-Európa egyik legfiatalabb államában megszületett tömegpárt már in­dulásakor a kapitalizmus megdöntését és a szocialista társadalom felépítését tekintette legfontosabb céljának. Az alakuló kongresz­­szuson elhangzott főbeszámoló egyértelmű­en kijelentette: „Az új élet élcsapata va­gyunk. Új viszonyokat teremtve, új embere­ket akarunk formálni..." A Klement Gottwald Múzeum es a jelen végrehajtások elleni harcokban, Szlovákiá­ban és Kárpát-Ukrajnában 29 személyt lőt­tek agyon és 101 személyt megsebesítettek. A burzsoázia terrorja több halálos áldozatot követelt a csehszlovákiai magyar nemzetisé­gű dolgozók soraiból is. Az 1931-es év pünkösdjén Kosúton folyt a proletárok vére. A megfélemlítés és az elnyomás azonban a dolgozók köreiben nem csökkentette, henem erősítette a CSKP szerepét és befolyását. Csehszlovákia Kommunista Pártja a hitleri fasizmus hatalomra jutása után a csehszlo­vák társadalom fasizálódása ellen összpon­tosította erőit, a külpolitikában pedig a Szovjetunióval való szövetséget sürgette. A kiállított dokumentumok sokasága bizonyítja azt is, hogy a burzsoá csehszlovák államve­zetés kapituláns politikája, valamint az angol és a francia kormány szószegő magatartása miatt bekövetkezett fasiszta megszállás mi­lyen tragikusan érintette Csehszlovákiát. Az illegalitásba kényszerített kommunista párt azonban a megállás kezdetétől fogva erejét nem kímélve küzdött a fasizmus ellen, az ország szabadságáért és függetlenségéért. A föld alatti ellenállásban, a szlovák nemzeti felkelésben, a prágai felkelésben és az anti­fasiszta küzdelem más frontjain mintegy 25 ezer kommunista vesztette életét. Az első emeleti G. kiállítási terem a nem­zeti felszabadító harcnak azt a fejezetét mutatja be, melyet a kommunisták kezde­ményezésére a szovjet területen megalakult I. Csehszlovák Hadtest vívott a Vörös Hadse­reg oldalán a fasizmus ellen, Csehszlovákia felszabadításáért. Az 1945. május 9-én aratott győzelem, illetve az ország felszabadulása után a CSKP a népi demokratikus állam, a szocialista társadalom építésére mozgósította a töme­geket, a Nemzeti Frontban megteremtette valamennyi dolgozó réteg együttműködésé­nek a lehetőségét, irányításával 1948 febru­árjában a munkásosztály leverte az 1945 után visszamaradt burzsoázia puccskísérle­tét, véglegesen és kizárólag megszerezte a hatalmat. A felszabadulás utáni időszak eseményei­ről az 1960-as évek válságáról, majd a CSKP XIV. kongresszusát követő sikerekről, a mú­zeum második emeletének kiállítási terme­iben bemutatott dokumentumok nyújtanak gazdag ismeretanyagot. A CSKP XVII. kong­resszusának és a párt megalapítása 65. kifejezője A múzeum dokumentumok sokaságával bizonyítja, hogy a párt elérte célját, teljesí­tette és teljesíti a vállalt feladatot, s hogy Csehszlovákia Kommunista Pártjának a máig megtett úton igen sok nehézséggel kellett megbirkóznia. Az 1920-as évek elején Csehszlovákiában kilencmillió cseh és szlovák, több mint há­rommillió német, mintegy hétszázötvenezer magyar, ötszázezer ukrán és hetvenötezer lengyel nemzetiségű állampolgár élt. A cseh burzsoázia a szlovákok és a nemzetiségek elnyomására irányuló politikát folytatott, na­cionalista-soviniszta nézetek terjesztésével próbálta megakadályozni a dolgozók egysé­gét, a kizsákmányolás elleni harcot. A kom­munista párt ennek ellenére állandóan erősí­tette sorait és egyre nagyobb tömegbefo­lyásra tett szert. Az 1925 őszén megtartott parlamenti választásokon például 934 000 szavazatot kapott és az ország második legnagyobb pártja lett. A párt életében azon­ban felütötte fejét a jobboldali opportuniz­mus. Irányzata ellen Klement Gottwald és hívei küzdöttek, akik a pártnak az 1929-ben megtartott V. kongresszusán elsöprő sikert arattak. Az V. kongresszus megteremtette Csehszlovákia Kommunista Pártja marxis­ta-leninista fejlődésének lehetőségét. A párt új vezetése — Klement Gottwalddal az élen — biztosította, hogy a CSKP tagjainak soraiban „az opportunista passzivitást fel­váltsa a bolsevik aktivitás." A CSKP V. kong­resszusa lezárta a párt életének egy nehéz — kudarcoktól sem mentes — szakaszát és új fejezetet nyitott. A 30-as évek gazdasági válsága Csehszlo­vákiát is küzelről érintette. A nehézségek elsősorban a dolgozókat sújtották. A jobb életért, a nagyobb darab kenyérért a párt tagjainak százezrei tüntettek, sztrájkoltak. A munkásmegmozdulások, a híres mosti sztrájkban és tüntetésben érték el csúcs­pontjukat. A Masaryk-féle burzsoá állam rendőrsége és csendőrsége tucatnyi város­ban és faluban lövetett a tüntetőkre. A évfordulójának tiszteletére A lenini úton cím­mel külön tárlatot is rendezett a múzeum. A kétrészes kiállítás első része a párt megala­kulásáról és fejlődéséről, második része a szocialista építés eseményeiről nyújt áttekin­tést. Az 1945-ben alapított, majd 1974 máju­sában újjászervezetten megnyitott Klement Gottwald Múzeumot az év minden időszaká­ban sokan felkeresik az ország minden ré­széből. Napjainkban, a CSKP megalakulásá­nak 65. évfordulója alkalmából azonban kü­lönösen nagy iránta az érdeklődés. Turista csoportok, diákok, katonák, munkahelyi kö­zösségek váltják egymást és kíváncsian szemlélik, tanulmányozzák a dokumentumo­kat. A múzeum anyaga az embereket oly kö­zelről érintő történelmet mutatja be, érdeke­sen, élőén. BALÁZS BÉLA Archívumi felvétel 5

Next

/
Thumbnails
Contents