A Hét 1986/1 (31. évfolyam, 1-26. szám)
1986-05-16 / 20. szám
bővíteni. Az orvosi ellátás jó. Van körzeti orvos, gyermekorvos, két fogász, hetente kétszer nőgyógyász rendel a faluban, a gyógyszer helyben kiváltható. Egyetlen kívánsága van a falunak, hogy legyen ismét orvosi ügyelet. Háromezer hatszáz ember közül — ennyi a lélekszámúnk — mindig akad olyan, akinek éppen szombaton vagy vasárnap van szüksége sürgős orvosi ellátásra. Szerencsére nem mindenki beteg. Autójavító és lakatosmühely előtt haladunk el. Hegesztöpisztoly kék fénye villog a szemünkbe. — Az öreg iskolából alakítottuk. Nemcsak a mi lakosaink, hanem a környékbeliek is idejárnak. A másik öreg iskolából bútorüzletet és nyugdíjas klubot alakítottunk. Nyugdíjasainkról sok szeretettel gondoskodunk. A mi falunkban van járási viszonylatban a legtöbb nyugdíjas. A klubjuk nagyon szép, hetente kétszer tart nyitva. Az étkezést a vendéglővel közösen oldottuk meg. A napi egyszeri meleg étel a gondozószolgálat jóvoltából azokhoz is eljut, akiknek nehezére esik a járás, akik ágyhoz kötöttek. Hálából a nyugdíjasok azok, akire a faluszépités során mindig támaszkodhatunk. A faluvégi nagy parkot ök tartják rendben. — Azt, ahol sárga virágjával vidáman integet az aranyesö? — Igen, azt, és ahol a kerítést az ifjúság festette újra. Lám, nemcsak a fontos és kevésbé fontos dolgok, hanem a tömegszervezetek között sem lehet határt húzni. — Ha minden öreg iskolát átalakítottak, hol tanulnak a gyerekek? — A kétemeletes új iskolában. Itt minden volt, csak tornaterem nem. Hát építettünk. Önsegélyesen, „Z"-akcióban. Be is kapcsolódott az egész falu. A társadalmi munka szervezésénél sokat segítettek a képviselők és a tömegszervezetek. Nekem megsúgták azt is, hogy az építkezés három éve alatt Varga Árpád kevés hétvégét töltött családja körében, lévén ő az építkezési felügyelő. Az odafigyelés meghozta a gyümölcsét, helyére került az utolsó parketta is. A sportfelszerelés beszerelése után szép, tágas teremben edződik a negyedi ifjúság. — Az elöregedés ellen fogja védeni a falut az a szerződés, — tájékoztat Szabó Andor, az igazgató —, amelyet most fogalmaz a helyi földműves-szövetkezet vezetősége és az iskola igazgatója. Ennek alapgondolata, hogy mezőgazdasági szakembereket neveljenek a falu szülötteiből. A faluért, a jövőért, az ifjúságért érzett és vállalt felelősség hatja át ezt a gondolatot. Nem hiába tanácstag az iskolaigazgató és egyben az ifjúsági és gyermeknevelési bizottság elnöke. A Nemzeti Front helyi szervezetének az élén is pedagógus áll: Barta Tibor igazgatóhelyettes látja el a titkári teendőket. Még két pedagógus kapott helyet a képviselőjelöltek listáján: Szabó Éva és Bitter Jolán. A polgári ügyek testületében is pedagógus — Szabó József — végez kitűnő munkát. Mindez és a falu egész arculata, a már elvégzett munka és a jövő feladatok várható megvalósítása azt igazolják, hogy a falu vezetői megérdemelték és ma is megérdemlik a lakosság bizalmát. Munkájukat a felsőbb állami vezetés kormánykitüntetéssel jutalmazta. Az elismerésből egy-egy fénysugár minden olyan negyed! lakosra jut, aki akár társadalmi munkával, akár pénzért, akár csak úgy jókedvéből tett valamit azért, hogy létrejöjjön az a huszonötmillió koronás érték, amelyet az elmúlt ötéves terv ideje alatt a faluban megalkottak. FISTER MAGDA Fotó: KONTÁR GYULA Mint a legtöbb múzeumban, a prágai Klement Gottwald Múzeumban is csend és nyugalom fogadja a látogatókat. A kiállítási termekben látható dokumentumok a munkás- és kommunista mozgalom fejlődését, a szociális és politikai elnyomás ellen, az igazságért, a társadalmi felemelkedésért, a dolgozó nép jobb életéért folytatott küzdelmet, a szocialista építés során elért sikereket fejezik ki. Egyben szemléltetően érzékeltetik, hogy a 65 éves CSKP megalakulását nehéz év§k, hosszú ideig tartó fejlődési folyamat előzte meg. E folyamatban a cseh, a szlovák és a mai Csehszlovákia területén élő nemzetiségek proletariátusa felnőtt, megerősödött, gazdag tapasztalatokra tett szert és magáévá tette a forradalmi cselekvés vezérvonalát: a marxista—leninista tanítást. A kapitalista fejlődés a cseh-morva országrészben a XVIII. század derekán, a szlováklakta területeken viszont csak egy évszázaddal később indult meg. A munkásosztály azonban előbb-utóbb itt is, ott is kialakult, megerősödött és elérkezettnek látta az időt, hogy megalakítsa forradalmi szervezetét: a kommunista pártot. A csehszlovákiai munkásmozgalom már korábban önállósult balszárnya a Prágában 1921. május 14-e és 16-a között tartott kongresszusán mondta ki, hogy megalakította Csehszlovákia Kommunista Pártját. Az alakuló kongresszus előestélyén, 1921. május 14-én, a Rudé právo Így méltatta a történelmi jelentőségű tanácskozást: „Köszöntünk benneteket: Benneteket, kongresszusi küldöttek, a csehszlovák munkásság képviselői, akik ebben a történelmi pillanatban eljöttetek, hogy korunk általános zűrzavarában kimondjátok a világos proletár szót, hogy szabadító fényt verssetek a komor szürkületbe, hogy minden köztük és bennük élő szépnek és nagynak szilárd, törvényszerű formát adjatok. A következő korok történelmét határozzátok meg.” A pártnak a megalakuláskor 350 ezer tagja volt. A Közép-Európa egyik legfiatalabb államában megszületett tömegpárt már indulásakor a kapitalizmus megdöntését és a szocialista társadalom felépítését tekintette legfontosabb céljának. Az alakuló kongreszszuson elhangzott főbeszámoló egyértelműen kijelentette: „Az új élet élcsapata vagyunk. Új viszonyokat teremtve, új embereket akarunk formálni..." A Klement Gottwald Múzeum es a jelen végrehajtások elleni harcokban, Szlovákiában és Kárpát-Ukrajnában 29 személyt lőttek agyon és 101 személyt megsebesítettek. A burzsoázia terrorja több halálos áldozatot követelt a csehszlovákiai magyar nemzetiségű dolgozók soraiból is. Az 1931-es év pünkösdjén Kosúton folyt a proletárok vére. A megfélemlítés és az elnyomás azonban a dolgozók köreiben nem csökkentette, henem erősítette a CSKP szerepét és befolyását. Csehszlovákia Kommunista Pártja a hitleri fasizmus hatalomra jutása után a csehszlovák társadalom fasizálódása ellen összpontosította erőit, a külpolitikában pedig a Szovjetunióval való szövetséget sürgette. A kiállított dokumentumok sokasága bizonyítja azt is, hogy a burzsoá csehszlovák államvezetés kapituláns politikája, valamint az angol és a francia kormány szószegő magatartása miatt bekövetkezett fasiszta megszállás milyen tragikusan érintette Csehszlovákiát. Az illegalitásba kényszerített kommunista párt azonban a megállás kezdetétől fogva erejét nem kímélve küzdött a fasizmus ellen, az ország szabadságáért és függetlenségéért. A föld alatti ellenállásban, a szlovák nemzeti felkelésben, a prágai felkelésben és az antifasiszta küzdelem más frontjain mintegy 25 ezer kommunista vesztette életét. Az első emeleti G. kiállítási terem a nemzeti felszabadító harcnak azt a fejezetét mutatja be, melyet a kommunisták kezdeményezésére a szovjet területen megalakult I. Csehszlovák Hadtest vívott a Vörös Hadsereg oldalán a fasizmus ellen, Csehszlovákia felszabadításáért. Az 1945. május 9-én aratott győzelem, illetve az ország felszabadulása után a CSKP a népi demokratikus állam, a szocialista társadalom építésére mozgósította a tömegeket, a Nemzeti Frontban megteremtette valamennyi dolgozó réteg együttműködésének a lehetőségét, irányításával 1948 februárjában a munkásosztály leverte az 1945 után visszamaradt burzsoázia puccskísérletét, véglegesen és kizárólag megszerezte a hatalmat. A felszabadulás utáni időszak eseményeiről az 1960-as évek válságáról, majd a CSKP XIV. kongresszusát követő sikerekről, a múzeum második emeletének kiállítási termeiben bemutatott dokumentumok nyújtanak gazdag ismeretanyagot. A CSKP XVII. kongresszusának és a párt megalapítása 65. kifejezője A múzeum dokumentumok sokaságával bizonyítja, hogy a párt elérte célját, teljesítette és teljesíti a vállalt feladatot, s hogy Csehszlovákia Kommunista Pártjának a máig megtett úton igen sok nehézséggel kellett megbirkóznia. Az 1920-as évek elején Csehszlovákiában kilencmillió cseh és szlovák, több mint hárommillió német, mintegy hétszázötvenezer magyar, ötszázezer ukrán és hetvenötezer lengyel nemzetiségű állampolgár élt. A cseh burzsoázia a szlovákok és a nemzetiségek elnyomására irányuló politikát folytatott, nacionalista-soviniszta nézetek terjesztésével próbálta megakadályozni a dolgozók egységét, a kizsákmányolás elleni harcot. A kommunista párt ennek ellenére állandóan erősítette sorait és egyre nagyobb tömegbefolyásra tett szert. Az 1925 őszén megtartott parlamenti választásokon például 934 000 szavazatot kapott és az ország második legnagyobb pártja lett. A párt életében azonban felütötte fejét a jobboldali opportunizmus. Irányzata ellen Klement Gottwald és hívei küzdöttek, akik a pártnak az 1929-ben megtartott V. kongresszusán elsöprő sikert arattak. Az V. kongresszus megteremtette Csehszlovákia Kommunista Pártja marxista-leninista fejlődésének lehetőségét. A párt új vezetése — Klement Gottwalddal az élen — biztosította, hogy a CSKP tagjainak soraiban „az opportunista passzivitást felváltsa a bolsevik aktivitás." A CSKP V. kongresszusa lezárta a párt életének egy nehéz — kudarcoktól sem mentes — szakaszát és új fejezetet nyitott. A 30-as évek gazdasági válsága Csehszlovákiát is küzelről érintette. A nehézségek elsősorban a dolgozókat sújtották. A jobb életért, a nagyobb darab kenyérért a párt tagjainak százezrei tüntettek, sztrájkoltak. A munkásmegmozdulások, a híres mosti sztrájkban és tüntetésben érték el csúcspontjukat. A Masaryk-féle burzsoá állam rendőrsége és csendőrsége tucatnyi városban és faluban lövetett a tüntetőkre. A évfordulójának tiszteletére A lenini úton címmel külön tárlatot is rendezett a múzeum. A kétrészes kiállítás első része a párt megalakulásáról és fejlődéséről, második része a szocialista építés eseményeiről nyújt áttekintést. Az 1945-ben alapított, majd 1974 májusában újjászervezetten megnyitott Klement Gottwald Múzeumot az év minden időszakában sokan felkeresik az ország minden részéből. Napjainkban, a CSKP megalakulásának 65. évfordulója alkalmából azonban különösen nagy iránta az érdeklődés. Turista csoportok, diákok, katonák, munkahelyi közösségek váltják egymást és kíváncsian szemlélik, tanulmányozzák a dokumentumokat. A múzeum anyaga az embereket oly közelről érintő történelmet mutatja be, érdekesen, élőén. BALÁZS BÉLA Archívumi felvétel 5
