A Hét 1986/1 (31. évfolyam, 1-26. szám)

1986-04-25 / 17. szám

Mihail Jakovlev A DRÁGA AJÁNDÉK — Bocsásson meg, Sztyepan Pavlovics — Bobcsuk és Dobcsenko zavartan nyi­tott be az igazgató dolgozószobájába. — Tudja, fura helyzet ez ... Hiszen itt a jubileum. Az ajándékról van szó. Fogal­munk sincs, mi legyen... Milyen utasí­tást ad ? Sztyepan előbb gyanakodva hallgatta végig a kusza szóáradatot, de aztán megenyhült — Az ajándék: kimondottan önkéntes dolog. Ugyan miféle utasításról lehet itt szó? — Hiszen ön mégiscsak igazgató. Megfelelő ajándékot kell kapnia. Lám, a főkönyvelőnek porszívót vettünk ... — Nekem van porszívóm — torkolta le őket az igazgató. — A segédüzem vezetőjének pedig — folytatta unott hangon Dobcsenko — konyhai robotgépet vettünk ajándékba. — Nekem nem illik robotgépet aján­dékozni — jelentette ki Sztyepan Pavlo­vics. s idegességében még fel is állt és ide-oda járkált a szobában. — Ide hall­gassanak — kezdte szigorúan — legfőbb ideje, hogy a kellő szintre térjenek át. A jubileumom alkalmával sok felettes elv­társ is eljön majd gratulálni. A miniszté­riumból. a főigazgatóságtól. Ezért szá­momra igen fontos a tekintélyem! — és felemelte a mutatóujját. — Mit ért ezen? — tudakolta sava­nyúan Dobcsenko. — Hát... — az igazgató a fantáziáját hívta segítségül — valamilyen jóféle rá­diót például... vagy bútort... jófajta hűtőszekrény is lehet... Bobcsuk sietve jegyezgetett a noteszá­ba. Végül Sztyepan Pavlovics megtalálta a legalkalmasabbat: — Legyen hát színes tévé! — Hm, színes tévé... — Bobcsenko szeme olyan bánatos lett, akár egy tehé­né —. hogyan tudunk ennyi pénzt össze­dobni? — Én is gondoltam — jelentette ki határozottan az igazgató, és legott a pénztárcájáért nyúlt. — Az ember nem fukarkodhat a tekintélye rovására. De mihelyt előszedte pénztárcáját mindjárt elbúsult: ördög vigye, a felesé­ge éppen ma elkobozta az összes kész­pénzét Ő is fel akar készülni erre a jubileumra... — Talán benézne a könyvelőségre, és hitelvásárlási űrlapot állítana ki? — ja­vasolta az ötletekben kimeríthetetlen Bobcsuk. — Még hogy én hitelre...? — sértő­dött meg az igazgató. — Álszerénység — helytelenítette Dobcsenko. — Meggyőzött — mondta kényszere­dett mosollyal az igazgató. — Állítsák ki azt a papirt... Ilyen jubileum nincs min­dennap ... És elkövetkezett a jubileum várva várt napja. A kultúrház színpadán ott trónolt az örömtől sugárzó Sztyepan Pavlovics. A zenekar szüntelenül tust húzott. Már egy sereg üdvözlő levelet nyújtottak át: .A minisztériumtól”, „A főigazgatóság­tól", ,A társüzemektől" ... Végre fellépett a színpadra Dobcsen­ko, kissé izgatottnak látszott. — A kollektíva nevében, melyet a mi drága jubilánsunk vezet... — kezdte kuszán, és könnyekre fakadt. S ekkor, megadott jelre, valóságos felvonulás kezdődött. Legelöl két dolgo­zó egy színes televízióval lépett fel a színpadra, utána ketten egy hatalmas hűtőszekrényt vittek, hárman egy szte­­reolemezjátszót hangfalakkal, végül pe­dig egész csapat következett, különböző bútordarabokkal... A közönség lelke­sen tapsolt. A minisztérium és a főigaz­gatóság képviselői elragadtatottan bólo­gattak. Utolsónak Bobcsuk kapaszko­dott fel a színpadra, jókora dossziét szo­rongatott. — Derék fiúk vagytok! Mindenkit lepi­páltatok! — mondta meghatottan az igazgató, s megölelte Bobcsukot; hangja alig volt hallható a közönség moraja közepette. — De honnét sikerült ennyi pénzt szerezni ? Bobcsuk gyorsan átnyújtotta az igaz­gatónak a dossziét amelyet a közönség messziről a kollektíva üdvözlő levelének vélt. Az igazgató kinyitotta a vaskos irattartót. Abban a hitelre vásárolt tár­gyakról szóló nyugták sorakoztak szép rendben. Sztyepan Pavlovics arca meg­nyúlt. — De hiszen ezt nyugdíjba vonuláso­mig sem tudom letörleszteni! — Viszont mennyire öregbíti a tekin­télyét — válaszolta sugárzó mosollyal Bobcsuk, és meghajolt a tapsoló közön­ség felé. (Utyeraturnaja Gazeta) Ford.: Gallért György Készéi i Ferenc 7-DARABKÁK 1. Kérdés Tessék mondani, miből készül a lecsó? 2. Boltban Ezek úgy lopnak, hogy még a ketteslétrát is négyszeres áron adják. 5. Kiskertben — Mit vet kend szomszéd. — Vetem a költséget, hadd szaporodjon. 6. Nyilatkozat A színigazgató színigazat hazudik. 3. Télen — Hogy vagy? — Köszönöm. Megfagyok! 4. Szereposztás Nem mindegy: gyáva nyűiként, vagy hős vadászként veszel-e részt egy vadászaton. 7. Szolgáltatástörténelem Hajdan, régen az üveges házhoz jött, hogy beüvegezze az ablakot. Ma te mész az üveges után és természetesen az ablakot is magaddal viszed. JOGI TAKÁCSOK B. N. páti (Patince) olvasónk a szomszédjá­ra panaszkodik, akivel már 1975 óta van vitája egy kibetonozott meszes-, illetve szennygödör miatt amelyből — állítása, sze­rint — a nedvesség az utóbb épített házuk pincéjébe szivárog. Panaszát a nemzeti bi­zottság nem találta indokoltnak. 1985 őszén olvasónk azt is megállapította, hogy a szennygödörből kiszivárgó víz átfolyik a pin­céjükbe. aminek következtében a ház falai megrepedtek. Az újabb panasza is ered­ménytelen maradt, a nemzeti bizottság sem­miféle intézkedést nem tett. Azt kérdezi, kihez forduljon panasza orvoslásáért? To­vábbá azt írja, hogy 1984-ben eldugult a fürdőszobájuk lefolyója, fel kellett a falat bontani, s új lefolyót csináltatni. Annak elle­nére, hogy a házuk biztosítva volt nem kaptak a biztosítótól semmi kártérítést, az indoklás, hogy nem elemi csapás okozta a kárt. Ezt nem tartja igazságosnak. Olvasónk első kérdése a szomszéd elleni panaszát illetően a szomszédjog körébe tar­tozik. Ezt a kérdést az 1964 óta érvényes Polgári Törvénykönyv eredetileg nem szabá­lyozta. Az élet szükségletei kikényszerítették, hogy 1983. április 1 -jével a Polgári Törvény­­könyv 1982. évi 131. számú novellájával elfogadott 130/a 5-a a szomszédjogot is szabályozza. E szerint az új rendelkezés szerint a telek tulajdonosa köteles minden olyan cseleke­dettől vagy intézkedéstől tartózkodni, ami a konkrét viszonyoknak megfelelő mértéken felül másnak (szomszédjának) a terhére vol­na vagy a jogi gyakorlásban komolyan veszé­lyeztethetné. Ennek értelmében többek között nem sza­bad a szomszéd épületét vagy telkét a saját telkén vagy épületén eszközölt változtatá­sokkal vagy beavatkozásokkal veszélyeztetni anélkül, hogy megfelelő intézkedéseket ne tenne a telek vagy az épület megerősítésére. Ugyancsak tilos a viszonyoknak megfelelő mértéken felül a szomszédok terhére lenni, amit lármával, porral, hamuval, elszálló füst­tel, gázok, gőzök ki párolgásával, szagokkal, szilárd és folyékony hulladékanyagokkal vagy árnyékvetéssel okoz. Mindezekben az esetekben az ilyen be­avatkozásokkal érintett félnek jogában áll bírósághoz fordulnia. A bíróság megítélésé­hez tartozik annak a megállapítása, hogy mikor van szó a konkrét viszonyok megfelelő mértéken felüli beavatkozásról. Ha tehát olvasónk telkére a szomszédja telkéről szennyvíz folyik, s ez veszélyezteti a háza alapjait, akkor a bírósághoz fordulhat és kérheti, hogy az kötelezze a szomszédját megfelelő intézkedésre (lefolyó vagy elveze­tő cső létesítésére, a szennygödör megfelelő szigetelésére stb.). amit a bíróság esetleg szakértő vagy a nemzeti bizottság építésügyi osztályának a meghallgatása után tesz meg. Olvasónk másik kérdése a szerződéses kárbiztosításra vonatkozik. Ebben a tekintet­ben a kezében lévő írásbeli biztosítási szer­ződés (kötvény) rendelkezései az irányadók. Általában a házra vagy lakásberendezésre vonatkozó kárbiztositás alapján a biztosító akkor köteles fizetni, ha ún. elemi kárról (tűz stb.) van szó. A biztosítási szerződés konkrét rendelkezései szerint a biztosítás tárgyát képezhetik a betörésből, lopásból, a tárgyak szándékos megrongálásából vagy megsem­misítéséből, a vízvezetékből kifolyó víztől származó károk. A fürdőszoba eldugulása nem elemi kár és ezt nem is okozta senki (harmadik személy), hanem ez a használat­ból, a berendezés elavulásából, természetes elhasználódásából adódott, amire a szerző­déses kárbiztositás nem vonatkozik. • •• „Lakásjavítás" jeligéjű olvasónk azt kérdezi, hogy milyen javításokat kell a házkezelő vállalatnak fizetnie, s melyek azok, amelye­ket a lakó köteles a saját költségén elvégez­ni. A házkezelő vállalat kötelessége, hogy a lakást rendes, használható állapotban a la­kónak adja át és azután karbantartsa és a lehetőségekhez mérten korszerűsítse. A lakónak saját magának kell viselnie az ún. apró javításokat, amelyek a lakás haszná­latával függnek össze, valamint a lakás szo­kásos karbantartásával összefüggő költsége­ket és kiadásokat. A vita legtöbbször a körül folyik, hogy mit kell apró javításnak tekinteni. E tekintetben a részletes rendelkezéseket az 1964. évi 45. számú hirdetmény 2—6 paragrafusai és an­nak melléklete tartalmazzák. Eszerint a lakás használatával összefüggő apró javításoknak tekinthetők a lakásnak, tartozékainak és a lakás felszerelésének mindazon javításai, valamint a lakásberen­dezés vagy felszerelés egyéb tárgyai apró alkatrészeinek a cseréje, amelyeket a hirdet­ményhez csatolt melléklet részletesen felso­rolt: ilyenek a szociális és villamossági be­rendezés, a fűtés- és fűtőberendezések, a víz-, gáz- és villanyáramtárolók, etázsfűtés, fűtőberendezés, zárak, ablak és ajtóvasalás, az ablakok, ajtók, a padlózat, az ablakrolók javítása. Mindezeket a javításokat a lakónak magá­nak kell vállalnia. Ugyancsak a lakót terhelik azok, az említett mellékletben fel nem sorolt javítások is, amelyeknek ára az érvényes árelöírások szerint nem haladja meg az 50 Kčs-t. A lakás szokásos karbantartásával össze­függő kiadásoknak tekintendők azoknak a munkáknak a költségei, amelyeket a lakás huzamosabb használata során rendszerint eszközölnek. Idetartozik a lakás kifestése — beleértve a vakolat kijavítását is —, a rovar­­talanítás. a padló karbantartása (csiszolása, fényesítése. beeresztése), a helyiségek fa­burkolatának karbantartása, a beépített bú­torok javítása. A lakó azonban nem köteles ezeket az apró javítási és karbantartási költségeket megfizetni akkor, ha ezek még a lakás átvé­tele előtt váltak szükségessé, vagy ha olyan javítások idézték elő, amelyeket a házkezelő vállalat köteles viselni (pl. beázásnál a rossz háztető vagy lyukas eresz következtében). Ha olyan lakásról van szó, amelynek közös tartozékai vannak, (pl WC), akkor ezeknek az apró javítási költségeit a lakók viselik arányo­san a lakásokban lakó személyek száma szerint, hacsak nincs közöttük más mege­gyezés. Dr. B. G. Vv \ 19

Next

/
Thumbnails
Contents