A Hét 1986/1 (31. évfolyam, 1-26. szám)
1986-04-25 / 17. szám
vXh m 11 o" i n j nail u bourn ml Mia. UCíitm* nit (oattntvl f utwramn MKi Az öszhajú mester sok-sok szeretettel mesél az itt töltött évekről. Munkásdinasztiákra emlékezünk — mint a Pupák és a Hanzel család, ahol apa után a fia is itt nevelődött. — Tanítványaim az egész országban szétszóródtak, van közöttük ezredes is, büszke vagyok rájuk. Bohoš Ľudovít nem az egyedüli tapasztalt szakoktató. Többen is vannak, akik még az ötvenes években kezdték itt a szakmunkásnevelést. Ilyen például Kothaj Géza is. Először a régmúlt időkről faggatom, arról, mi változott meg az eltelt harminc-egynéhány év alatt? — Elsősorban a gyerekek mentalitása, a munkához való viszonyuk változott a legtöbbet. — 1955—65 között jobban igyekeztek elsajátítani a fortélyokat — egészíti ki a kérdezettet Bohoš Ľudovít. — Jobban odafigyeltek arra, amit mondunk, szorgalmasabbak voltak. A mai ifjúság játékosabb, lezserebb ... Ennek ellenére nagyon szeretem őket. — A mi munkánk folytonos és állandó, nem egyhangú taposómalom. Az eredmény két-három év után tisztán lemérhető — folytatja a gondolatsort Kothaj Géza. — Az évfolyamok jönnek, mennek. Mi maradunk. Most is vannak elsőseim, másodikosaim és harmadikosaim. Tizennégy évesen jönnek hozzám, tizenhét éves korukig vagyok velük. Sokat változnak ez alatt az idő alatt. Érzékeny korszaka ez az életnek. Ahogy nőnek, úgy nő velük szemben az igényesség. Célunk nagyobb tudású munkásgeneráció nevelése. Csoportommal, évfolyamonként tizenkét gyerek, nincs probléma. Nincs baj a munkaerkölccsel, kevés a hiányzás és csak betegség miatt fordul elő. Különösebb, szigorúbb fegyelmezésre sincs szükség. Reggel megbeszéljük az aznapi munkát, megértik, elvégzik. A tanulást követő első munkanapon nehezen illeszkednek bele a műhely légkörébe. Ez egy zárt helyiség, a munka álló munka, helyhez kötött és nincs 45 percenként szünet, ezért megterhelő. Kothaj Géza csoportjai minden tekintetben megállják a helyüket. Megnyerték a munkaversenyt, tanítványai az iskola legjobb diákjai, az ö keze alól is kerülnek ki majdani főiskolások. Persze, nemcsak az ő csoportjában vannak jeles tanulók. — A szakma szeretete az én tanítványaim között is apáról fiúra száll — emlékezik tovább a mester. — Számtalan jelenlegi tanítványomnak az apját is én tanítottam. Meglett apukák állítanak meg az utcán, az ország bármely pontján. Itt a gyárban, ha kimegyek, órákig tart, míg célhoz érek. Minduntalan megállítanak egy-egy szóra a volt diákjaim. Érdekes, hogy a csibészek, akiket valamiért megbüntettem, a hálásabbak, ők köszöntenek messziről. Ha az éppen végzős gyerekeimet kiviszem a majdani munkahelyükre és ott a volt tanítványaimmal találkozunk, máris kész az élő kapcsolat, a folytonosság. Az „egy fészekből vagyunk" elve könnyű beilleszkedést biztosít. A folytonosság jegyében, a hagyományokra építve folyik az oktatás és a szakmai gyakorlat az iskolában. Nyugdíjas tanárokat is foglalkoztatnak, várják a fiatal pedagógusokat, nevelik az új szakoktatókat. Munkájuk évekkel később a népgazdaság nagyon fontos ágában gyümölcsözik. FISTER MAGDA Kontár Gyula felvételei Köztudottan sörivó ország vagyunk, sörgyártásunk is világhírű. A Prazdroj, a Budvar, a Staropramen vagy újabban az Aranyfácán neve világmárka. Tán ezért is lepett meg, amikor az egyik dél-csehországi kisváros szállodájának portáján néhány üveg Budvart akarván vásárolni a portásnö — Budvar híján — a számomra addig ismeretlen, tŕeboňi Bohemia Regentet ajánlotta, állítva, hogy vetekszik az a Budvarral. Nos, a Regent tényleg ízlett, s továbbjárva Dél-Csehországot, még többször is találkoztam ezzel a márkával. Amikor aztán nem sokkal később, egy más alkalommal éppen Treboňban jártam, nem mulasztottam el, hogy a legilletékesebb helyen, a sörgyárban kérdezzek rá az előbb említett szállodai portásnö állításának helytállóságára. — Nos, minden sörgyárnak és sörnek megvan a maga különlegessége — mondta Ivan Dufek mérnök, termelési igazgatóhelyettes. — A mi négyhetvenes Bohemia Regentünk tényleg közkedvelt és jobb, mint a négykoronás átlagtizenkettes sörök. De azért nem hasonlítanám a Budvarhoz, mert az mégiscsak exportsör, a tengerentúl is ismert, mi pedig, bár egy időben szintén exportáltuk sörünket, jelenleg a hazai keresletet vagyunk hivatottak kielégíteni minőségi sörrel. Főleg Dél-Csehország keleti felében. Nyolc, tíz és tizenkét fokos sört gyártunk, mintegy 280 ezer hektolitert évente. De nem véletlen azért, hogy éppen a Bohemia Regent a márkánk. A Bohemia jelentése ugye ismert, a Regent szó pedig lényegében rangot jelent, az ismert halastóépítő, Jakub Krčin rangjaként maradt meg a köztudatban. Jelentése: az uralkodó helytartója, ami ugye mégiscsak egy bizonyos (nem is akármilyen) erőt, hatalmat jelöl. Az igazgatóhelyettes irodájából a nyolcvanéves örökifjú František Fajtl kíséretében indulok el az ódon falak között meghúzódó üzemmel ismerkedni. Az egykori igazgatót látogatásom kedvéért hívták be erre a napra. Nem lehetne ugyanis hivatottabb, hozzáértőbb kalauzom nála. Életének több mint félszázadát szentelte a cseh sörgyártásnak. geiben alig ketten-hárman szorgoskodnak a padlón szétterített csírázó árpasávok között. Kísérőm szinte szakmai értekezéssel felérő kiselőadást tart számomra a sörgyártás fortélyairól. Elmondja, hogy a sör meglehetősen régi eredetű, mert időszámításunk előtt kétezer évvel Mezopotámiában és Egyiptomban már készítettek a sörhöz hasonló, gabonából erjesztett italt. Ma pedig szinte az egész világon gyártják és isszák a sört. Persze sör és sör között lényeges különbségek vannak. Minőségét illetően három alapanyagának, a vjznek, komlónak és malátának van jelentős szerepe. A cseh világos sörhöz például a lágy víz felel meg legjobban, s ezért a csehországi sörgyárak nagy része felszíni vizet használ a sörfőzéshez. A tŕeboňi például az egyik legnagyobb halastó, a Svét vizét. A laikus számára szinte hihetetlen, mégis így igaz; egy hektoliter sör előállításához — mindennemű vizet felszámolva — nyolc-tíz hektoliter vízre van szüksége a sörgyárnak. A másik alapanyag, a komló adja meg egyrészt a sör jellegzetes kesernyés ízét, másrészt pedig színt és tartósságot is ad a sörnek. Érdekességként Fajtl igazgatóhelyettes elmondta'azt is, hogy régebben különböző fűszereket, többek között a tölgyfakéreg főzetét használták erre a célra. Ma már persze, komlónagyhatalom lévén, nemcsak a hazai sörgyártáshoz, hanem a külföldi piacra is jut a komlóból. Akárcsak a sör harmadik alapanyagából, a malátából. A klasszikusnak számító négyüstös főzdében megkóstoltam a rézcsöveken folyó, még meleg friss főzetet. Az üzemben tett sétánk során a mindenütt tapasztalható példás tisztaságra kísérőm külön is felhívta a figyelmet. — A sör — mondta — nem tűri a tisztátlanságot. Az irodába visszatérve arról érdeklődtem, hogy a cseh sör minek köszönheti hírnevét? Kérdésemre Dufek mérnök válaszolt: — A jó alapanyagoknak és a becsületes munkának. NÉMETH GYULA A szerző felvételei A hírnév titka Palackokba kerül a Bohemia Regent Volt sörgyári munkás, technikus, üzemmérnök s igazgató is. A kisujjában van az egész szakma. Amíg az irodából a malátagyártó részleghez értünk, megtudtam tőle, hogy a tŕeboňi sörfőzdét 1379-ben alapították. Nem a jelenlegi helyén, hanem az országúinak a másik, a vár felöli oldalán, a „Sáncon". Amikor Tŕeboň a Schwaertzenbergek birtokába került, akkor telepítették át mostani helyére, az 1710-es évek táján. Abba az épületbe, amely annak előtte a Rožmberk dinasztia fegyvertára, fegyverműhelye volt. A malátarészleg boltíves csíráztatóhelyisé-A sörgyár, az egykori Rožmberk fegyvertár belső udvara + t 5
