A Hét 1986/1 (31. évfolyam, 1-26. szám)

1986-04-18 / 16. szám

492 n VÖRÖS FUNK! MÁRTÍRJAI 25-ét megelőző helyzetet mutatja be. Egy táblázatról megismerkedhetünk a gazdasági válságtól gyötört mezőgaz­dasági munkás életszínvonalával. Meg­tudhatjuk, hogy a természetbeni járulé­kon kívül egy állandó munkás 90—100 korona bért kapott havonta. Ugyanitt olvashatjuk, hogy egy öttagú paraszt­család élelemre minimálisan havonta 160 koronát költött (volna). A kosúti nyilvános népgyülés célja éppen az volt, hogy a munkaadók emel­jék a béreket: a férfiak legalább 1,50Kčs-t, a nők és a gyerekek 1,00Kčs-t kapjanak, s hogy a munka­adók írják alá a kollektív szerződést. A kosúti pártszervezet — Major Ist­vánnal egyetértésben — kérvényezi a nyilvános népgyülést, de a szolgabírói hivatal csak a kitűzött napon — 1931. május 25-én — fél tizenegy órakor adta át Souček törzskapitány parancsára Sárkány István községi altiszt — kisbíró — Sagan Mihálynak a tiltó parancsot, amikor erről értesíteni senkit sem tud­tak. A dokumentumok: újságcikkek, hiva­talos rendőri jelentések, sőt a vissza­­emlékezők sem tudják pontosan, mi volt a közvetlen tűzparancs oka. Jáno­šík főhadnagy mindenesetre a vétlen kis tömeg közé lövetett. Eredmény: há­rom halott, öt súlyos sebesült, akiknek a fényképe a nagyszombati kórházi ágyakról tekint a szemlélődőkre. A könnyű sebesültek száma sok volt, de kettőn kívül senki sem jelentkezett or­vosi kezelésre, mert féltek a kihallgatá­soktól, a börtöntől. A rendkívüli állapot kihirdetését tar­talmazó dokumentum sorakozik elénk, amelyet a Galántai Járási Hivatal nevé­ben dr. Schurmann, a járási főnök he­lyettese irt alá. A kosúti seményel kapcsán — erről szól a következő kiállítási anyag — izgatás és lázadásra való b.ujtogatás címen négy személyt, köztük Major Ist­vánt, a közrend ífiei elleni erőszak miatt 17 lakost — köztük Molnár Sándor kommunista bírót — tartóztattak le, gyanús tevékenység címén előzetes le­tartóztatásba helyezték Ferencz László és Kessler (Balogh) Edgár bratislavai lakosokat. Az expozíciók nagyon részletesen térnek ki a Major-pör anyagára. A pör 1931. június 30-án kezdődött, de a legfelsőbb bíróság csak december 17-én tett pontot a fellebbezések végé­re. Az eredmény: 16 hónap börtön, 2 000,— Kčs pénzbírság, ötévi hivatal­­vesztés. A további dokumentumok megismer­tetnek bennünket a tiltakozó táviratok, petíciók sokaságával. A vérvörös pün­kösdnek óriási visszhangja volt az egész világon. A tiltakozók között találjuk Ne­jedlý, Olbracht, Fučík, Jilemnický, Fraňo Kráľ nevét. A DAV nevében Vlado dementis a kosúti tragédia leírását megküldte a haladó világlapoknak. Fábry Zoltán haladó lapjával. Az Úttal is találkozhatunk a kosúti emlékházban, de nem hiányzik az a rendőri jelentés sem, amelyben tudomására hozzák a felsőbb parancsnokságnak, hogy 1932. december 12-én (Major István szaba­dulásának napján) a kosúti kommunis­ták delegációt küldtek a rabságból sza­baduló Major István elébe. PUKKAI LÁSZLÓ Fotó: Prand! Sándor A kosútiak kegyelettel őrzik a vérvörös pünkösd mártírjainak, a sztrájk szerve­zőinek emlékét. Ebben a faluban az emlékezés nemcsak azt jelenti, hogy Gyeváth János, Zsapka Sándor és Thur­­zó sírhalmán az év bármely részében friss virágot találhatunk. Sőt, még a művelődési ház falán elhelyezett em­léktábla és Major István mellszobra sem merítik ki az emlékezés tényét. — Kosúton az ifjú generáció is sziwel-lé­­lekkel a haladó hagyományok ápolójá­nak, tisztelőjének vallja magát. Hogy a feledés ne homályosíthassa el a harcos múltat, a helyi állami gazda­ság már a hatvanas évek végén emlék­szobát rendezett be az események, a hősök tiszteletére. Buják Ferenc, a hnb elnöke pedig addig kilincselt, addig kopogtatott a felsőbb szervek ajtaján, mígnem az események 50. évfordulóján a Járási Honismereti Múzeum munkatársai egy egész emlékházat rendeztek be a falu­ban. A társadalmi munkával felújított ház és udvar elrendezése is rendhagyó. Az udvar felől nyitott pajtában szinte vala­mennyi mezőgazdasági szerszámot megtalálhatjuk, amelyekkel elődeink még 3—4 évtizede dolgoztak. Sőt, még a kender házi feldolgozására alkalmas munkaeszközökkel is megismerkedhet a látogató. Az emlékház legnagyobb helyiségei­ben található expozíciók időrendi sor­rendben, részletesen bemutatják az öt­venöt évvel ezelőtt lejátszódott tragikus eseményeket. A kiállítás első része az 1931. május

Next

/
Thumbnails
Contents