A Hét 1986/1 (31. évfolyam, 1-26. szám)
1986-04-11 / 15. szám
492 11 ÉLŐ TÖRTÉNELEM Még a helybeliek közül is csak kevesen tudják, hogy Léva (Levice) gazdag forradalmi és munkásmozgalmi hagyományainak legrégibb ismert emléke a 18. századból való. Az akkori jobbágyvároska lakosainak jogait az Esterházyak annyira megtépázták, hogy 1787-ben Skocsík Mihály bíróval az élen fellázadtak a lévai jobbágyok. Bár a lázadást kegyetlenül leverték — Skocsík Mihály arcára szégyenbélyeget sütöttek és életfogytiglani gályarabságra ítélték őket, a lázadók közül sokakat megbotoztak és bebörtönöztek — e forradalmi megmozdulás képezi e vidék népe haladásáért vívott harcának első fejezetét. A további jelentős események az 1848/49-es polgári forradalommal és nemzeti szabadságharccal kapcsolatosak. A jobbágyfelszabadítást követő időszak kapitalista fejlődése tovább érlelte a társadalmi ellentétekből adódó feszültségeket. S bár a mai Lévai járás területén — az 1893-ban épült oroszkai (Podhronský Ruskov) cukorgyárat kivéve — nem volt jóformán semmi ipar, tehát ipari proletariátus sem, a haladó és forradalmi eszmék mégis terjedtek mert azoknak hordozói a nagybirtokok mezőgazdasági dolgozói voltak. A világot formáló események — az I. világháború, a nagy októberi szocialista forradalom, az Osztrák—Magyar Monarchia felbomlása — olyan visszhangot váltottak ki az itteni munkások között, amely politikai érlelődésüket és harci elszántságukat bizonyította. Amikor Léva és vidéke 1919 júniusában a Tanácsköztársaság szerves része volt, a megyei, városi és községi munkásdirektóriumok létrehozása és azoknak tevékenysége már az osztályharc érett formáit tükrözte. E jelentős négy hét leghitelesebb dokumentuma a lévai munkásdirektórium Barsmegyei Népszava címen megjelent lapjának öt száma. A tanácsköztársaság leverése után következő megtorlás időszakában éppen a Vörös Hadsereg volt katonái és a munkásdirektóriumok tisztségviselői (Bella Gyula, Polgár István, Vank István és még sokan mások) lettek a munkásosztály további harcainak szervezői. A szociáldemokrata baloldal 1921 januárjában Ĺubochňán tartott kongresszusán Scheer Mihály személyében lévai küldött is részt vett. Szervezőmunkájuk eredményeként 1921 áprilisában a mezőgazdasági munkások általános sztrájkjának a mostani járás területén több mint 3100 résztvevője volt. Csehszlovákia Kommunista Pártja 1921 májusában tartott alakuló kongresszusa tehát felkészülten találta az itteni baloldal képviselőit. Sorra alakultak meg a párt alapszervezetei, pl. még május folyamán a lévai, június elsején a zselízi (Želiezovce), s az alapítók közül mindmáig tisztelettel említik a lévai Furinda András, a zselízi Mihály András és mások nevét. A kommunista párt az egész burzsoá köztársaság idején küldetéséhez híven végezte feladatát. Szervezte a munkásosztály harcát, pl. a lévai, zselízi, ipolysági május 1 -je felvonulásokon ezrek adtak kifejezést harci elszántságuknak a kizsákmányoiókkal szemben; nevelte, oktatta tagjait, főként a fiatalságot, akikre Léván, Csatán, Ipolyságon (Šahy) stb. munkásotthon várt; Léván 1924-ben marxista-leninista tanfolyamot szervezett. Háber Zoltán vezetésével pedig Vörös Csillag néven a munkásfiatalok részére sportegyesületet alapított. A fasiszta veszély elleni harcban a köztársaság védelméért is hallatta szavát. A spanyolországi interbrigádisták Petőfi századának volt tagja a lévai Ivan Lajos, de a szabadságharc katonája volt még a járásból Molnár Géza, Bendák Lajos. František Lasab és Sárga Pál is... E jelentős események sok értékes dokumentumát őrzi a lévai Barsi Múzeum, pl. az alsópéli (Dolný Piai) kommunisták vörös zászlaját a húszas évekből, pártigazolványokat, demonstrációk fényképeit, régi újságokat. Mivel azonban a múzeum épületét tatarozzák, az érdeklődők a járás forradalmi hagyományaival az egyes iskolák helyi vonatkozású gyűjteményein kívül az SZLKP JB épületében a CSKP 65. évfordulója tiszteletére elkészített állandó jellegű kiállításon ismerkedhetnek meg. Ünnepélyes megnyitására az év januárjában a járási pártkonferencia előestéjén került sor. Felvázolja a máig megtett út harcait és eredményeit: az említett fejezeteken kívül, a párt illegalitásban kifejtett tevékenységét, az sznf és a felszabadítási harcok regionális vonatkozásait, valamint a felszabadulás után és a szocialista építés során elért átalakulásokat. Ezek közül külön figyelmet érdemel, hogy a Lévai járásban Tőre (Turá) községben alakult meg 1948. szeptember 17-én az ország első egységes földműves-szövetkezete, amelynek alapítója és hosszú időn át elnöke Furinda Rudolf volt. 1949-ben a tlmačei katlangyár (ma Szlovák Energetikai Gépgyár) alapjainak lerakásával elkezdődött a vidék iparosítása. Felépült a lévai textilgyár és több más üzem a járásban. Jelenleg az épülő mohi atomerőmű már látható vízhűtő tornyai jelzik azt a jövő felé vezető utat, amely a jubiláló CSKP és szocializmust építő társadalmunk életében újabb történelmi fejezetek kezdete. Dr. SÁNDOR KÁROLY FOTÓ: PRANDL SÁNDOR Az alsópéli (Dolný Piai) kommunisták vörös zászlaja a húszas évekből
